Az első igazán híres gyermeksztár, Shirley Temple négyévesen robbant be a köztudatba, a kérdés már csak az, milyen áron. Jó néhány filmje szexuális tartalommal bírt, miközben csak gyerekek szerepeltek benne, és a felnőtteknek szóló tartalmak paródiájának szánták őket. Azt gondolhatnánk, hogy szinte száz évvel és megszámlálhatatlan #Metoo botránnyal később sokat javult a helyzet. A változás mértéke azonban elkeserítő, főleg a közösségi oldalak térnyerésével, ahol szinte korlátozások nélkül mindenki azt mond és tesz, amit csak akar. A gyereksztárok nemcsak a filmiparnak vannak sokszor kiszolgáltatva, hanem az érdeklődő nézőnek is, aki vígan rákattint a tizenhat évesek alakját kritizáló cikkekre is. Vajon a Hollywoodtól távol élő, hétköznapi embereknek milyen felelőssége lehet ebben?
Felnőttnek tűnő gyerekek
Egyre több szexualizált képet látunk gyerekekről és tinédzserekről a médiában, nemcsak Hollywoodból érkezik ez. Ha eltöltünk egy kis időt a TikTokon, a gyerekek önszexualizálásával is szembesülhetünk. Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint a szexualizáció akkor következik be, amikor „az egyéneket szexuális tárgyaknak tekintik, és fizikai tulajdonságaik és szexualitásuk alapján értékelik őket”. A Stranger Things című sorozat egyik főszereplője, Milly Bobby Brown a szemünk előtt cseperedett fel az utóbbi években. Most, hogy februárban betöltötte a tizennyolcat, sokan kritizálták hosszú, szőkített hajáért, és sokat mutató ruháiért, mondván, hogy túl korán akar felnőni. Miközben tizenhárom évesen a W magazin a Miért szexisebb a tv, mint valaha? című címlapsztorijában őt is megemlítették, és egyik pillanatról a másikra a stylistjai már tinédzserként is felnőttnek öltöztették.
Arról kevesebben beszélnek, hogy négy évvel ezelőtt ő lett az UNICEF egyik legfiatalabb jószolgálati nagykövete. Ehelyett sokkal többet beszélünk arról, hogyan öltözött fel vagy milyen volt a sminkje, kivel csókolózik a paparazzifotókon. Mindez elképzelhetően erősen negatív hatással lehet ebben az érzékeny életszakaszban egy tinédzser testi-lelki jóllétére, saját határainak megélésére, amit a biztonság helyett a kiszolgáltatottság járhat át.
Gyereknek beállított felnőttek
A fiatalság túlárazott kincs Hollywoodban, talán nem is véletlen, hogy néhány híresség a plasztikai műtétekbe menekül. Nem is szükséges messzire mennünk, hogy az utóbbi évek sikersorozatai között találjunk olyat, ahol akár közel harmincéves színészek játszanak tizenhat éves karaktereket. Talán az még el is fogadható, hogy nem gyermekszínészek szerepelnek a szexjelenetekben, az már kevésbé, hogy tininek detektált karakterek érett nőkként kerülnek a vászonról a szemünk elé. Gondoljunk csak az Eufória című sorozat túlszexualizált karaktereire. A sorozatban Cassie-t játszó színésznő, Sydney Sweeney az utóbbi időben többször is nyilatkozott arról, hogy karaktere hiperszexualizálása azt eredményezte, hogy való életben is azonosítják a szereppel. „A sorozatban láthatjuk, mit is tesz Cassie-vel a túlszexualizálás, ez állítólag egy lecke a világ számára, hogy ez hogyan is történhet meg egy lánnyal. Aztán szembesülök vele, hogy a sajtó és az emberek ugyanezt teszik velem. Ez nagyon ironikus” – nyilatkozta Sweeney.
Létezhet-e arany középút?
„Sex sells”, az az a szex elad. A megjelenés, a szépség, a szexiség vonzó az emberek számára. A szexuális tartalmat ígérő cikkek kattintást hoznak, még akkor is, ha egy tini sztárról van szó. Ha ez hoz kattintást, vagyis pénzt, akkor a rendszer önmagát tartja fent. Fogyasztóként van felelősségünk a piac alakításában, fenntartásában, így a tudatosabb médiafogyasztás reményt adhat nekünk abban, hogy kevesebb cikk jelenik meg egy tizennégy éves rövid szoknyájáról, és többen foglalkoznak majd emberfeletti színészi teljesítményével.
A túlszexualizálást nemcsak az ipar, de a fogyasztói társadalom is fenntartja.
A tudatos médiafogyasztás mellett, a tudatos internethasználat is fejlesztésre szoruló terület. Felelősségünk van abban, mikor, kiről és mit mondunk az interneten, hogyan kommenthuszárkodunk, mert lehet, hogy az a kislány vagy tinédzser fiú a világ másik oldalán él, mégis olyan hatással lehetünk az életükre, aminek következményeiről valószínűleg sosem fogunk tudni.
A CIKK SZERZŐJÉRŐL
Szabó Jennifer a Dívány pszichológus szakértője.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
