Katharine McCormick gazdag amerikai családba született, későbbi férje is vagyonos volt, ugyanakkor nem véletlenül tanult a világ egyik legjobb egyetemén, az MIT-n, biológiát. Édesapja és bátyja korai halála, és később férje egészségi állapota is afelé terelte, hogy orvosi pályára lépjen, ám ez végül sosem valósult meg.
Így indult a fogamzásgátló története
A 20. század fordulóján az Egyesült Államokban nemcsak, hogy gyerekcipőben járt a fogamzásgátlás, de például a pesszáriumok vagy óvszerek postai úton való terjesztését be is tiltották 1873-ban, szövetségi bűnténynek számított, ha valaki ilyesmit tett. McCormik 1917-ben találkozott Margaret Sanger feminista vezetővel, akit akkorra már egyszer bebörtönöztek amiatt, mert megnyitotta az ország első klinikáját, ahol születésszabályozással foglalkoztak.
A két nő azonnal egymásra talált, és hamarosan el is kezdtek pesszáriumokat csempészni az országba. McCormik Európába utazott, ott tárgyalt a gyártókkal, mint az MIT-n végzett tudós, és magabiztos fellépésével azonnal meggyőzte partnereit. A pesszáriumokat Európában női ruhákba varrták bele, és McCormik így juttatta be őket Amerikába. 1922 és 1925 között hozzávetőleg ezer darab pesszáriumot szerzett be Sanger klinikájának.
Végül engedélyezték a fogamzásgátló tablettát
McCormik skizofréniában szenvedő férje 1947-ben elhunyt, és a nő hatalmas vagyont örökölt. Ekkor Sangerhez fordult, hogy miképp támogathatná a fogamzásgátlás ügyét a leghatékonyabban. A nő bemutatta neki a két Massachusettsben dolgozó kutatót, akik épp egy biztonságos és megbízható fogamzásgátló szer fejlesztésén dolgoztak. McCormik 2 millió dollárt (ma kb. 23 millió dollárt ér ez a pénz) adományozott a kutatóknak, és oda is költözött, hogy felügyelje a folyamatokat és bátorítsa a tudósokat. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) 1960-ban engedélyezte a tabletta forgalomba hozatalát.
Katharine McCormick azonban sok mást is tett a nőkért: ő finanszírozta például azt a projektet, amelynek keretében női diákokat is el tudtak szállásolni az MIT kampuszán. Úgy vélte, sok fiatal nő azért nem jelentkezik az egyetemre, mert nem tud hol lakni. Akkoriban az MIT-n tanuló nők aránya 3% volt, ma ez az arány 50% körül mozog. Katharine McCormick 1967-ben, 97 éves korában hunyt el, és bár szinte minden vagyonát jótékony és társadalmi célokra fordította egész életében, a haláláról szinte senki nem emlékezett meg.
Ha kíváncsi vagy, hogy a tabletta előtt milyen bizarr fogamzásgátló módszerek léteztek anno, olvasd el ezt a cikkünket.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
