A biológia mindig nagy úr, mérhető hatással bír a fogamzásgátló eszközeinkre is. A természet rendje szerint a nő az, aki testében kihordja a babát, vállalva a terhesség minden egészségügyi kockázatát. Ezek után ő az, aki megszüli az utódot, vállalva ezzel egy sor komplikáció lehetőségét (2006-ban például még mindig 17 anya halt meg a százezerből a szülés miatt). A legyengült szervezetű, vérző nőnek ezek után hónapokig egy biztonságos vacokban kell meghúznia magát, hiszen a babát szoptatni kell, ám a szervezet még nem elég erős a vadászathoz, gyűjtögetéshez, földműveléshez, irodai munkához. Az anya így teljes mértékben kiszolgáltatottá válik. S ez még csak a terhesség és a szülés témaköre, a gyerek felnevelésével járó nehézségekről nem is beszéltünk. Nem csoda hát, hogy a nők képesek akár hormonokkal is bombázni testüket annak érdekében, hogy ne legyen gyerekük, miközben a férfiak gyakran még az óvszert sem hajlandók felhúzni.
Számukra a gyerekvállalás nem akkora teher. Testük nem változik meg tőle, egészségük nincs veszélyben, a gyerek táplálásában az első időkben szintén nincs pótolhatatlan szerepük. Egy dolog miatt szoktak aggódni: a tartásdíjjal kapcsolatosan, amit a bíróság ítélete szerint kötelező fizetniük. Ezt az összeget azonban nem úgy kalkulálták, hogy fedezze a gyermek összes szükségletét, csupán kiegészíti az anya anyagi áldozatait. Ezek után némileg érthetőbb, miért nem tartják annyira fontosnak a férfiak a védekezést. Még ha a nő teherbe is esik, mindig ott az abortusz lehetősége, ami női szemmel egy embert próbáló, egészségügyileg némileg szintén kockázatos, akár egész életen át sebet okozó procedúra, míg a férfinak – amennyiben úgy dönt – semmilyen formában nem kell részt vennie benne. Így picit könnyebb inkább nem kibontani azt a csomag óvszert. Pedig jól kitalált eszközről beszélünk, ami mindkét nemet védi a fertőző betegségektől is, ráadásul semmilyen kárt nem okoz a férfi szervezetében.
S akkor még nem ejtettünk szót az egyéb fogamzásgátló eszközökről, amelyeket férfiaknak terveztek. A nők választhatnak a fogamzásgátló tabletta, a méhen belül, orvos által elhelyezett spirál, a pesszárium, illetve a spermaölő hatású kúpok, habok közül. A férfiak eszköztára szegényesebb, de a tudomány fejlődésével egyre bővül. Az óvszert már olyan uniszex formában is lehet kapni, ami mindkét nemnél működik. A régi, állatok beléből vagy hólyagjából fabrikált, többször felhasználandó, mosható eszköz helyett egyesével csomagolt, vékony, számtalan méretben, színben, formában és ízesítéssel ellátott darab közül válogathatnak. Sőt nemsokára számukra is elérhető lesz a fogamzásgátló tabletta is, ami nagyjából ugyanolyan mellékhatásokkal jár, mint a nők esetében. Az erősebb nem tagjai valamiért mégsem hajlandók kockára tenni az egészségüket, míg a nőktől sok esetben elvárják ezt.
Ezért nem szednek a férfiak fogamzásgátlót
Ez a kettős mérce jól tetten érhető Rita Maglio és Jana Pfenning Better birth control elnevezésű mozgalmának kísérletében. A két egyetemista azt vizsgálta, hogyan vélekednek a férfiak és a nők a gyógyszerszedéssel kapcsolatban. Abban a nők szinte mind egyetértettek, hogy a jelenlegi rendszer, ami szerint a nő szedjen hormont, a férfinak pedig semmi dolga nincs, némiképp igazságtalan. Miközben a szexuális élethez két ember kell, addig a férfiak sok esetben magukra hagyják a nőt a szeretkezés teljesen normális biológiai következményének, a terhességnek elkerülésével. Fizessen ő, emelje a trombóziskockázatát ő, járjon emiatt orvoshoz ő, hiszen úgyis ő lenne terhes. Csakhogy a szex két emberen múlik, ahogy a terhesség is: csinálhatna a nő egyedül, amit csak akar, férfi hímivarsejtjei nélkül nem lesz várandós soha. Mégis szinte elvárás, hogy a nő szedje a gyógyszert, hiszen így nem kell óvszert használni, ami kényelmetlen, macerás, és egyébként is elveszi a közvetlen bőrkontaktus élményét. Hogy maga az anyag esetleg a nőknek is kényelmetlen, hogy ők nem szeretnék használni, vagy épp gyógyszert nem szedhetnek, mert félnek a kockázatoktól, mellékhatásoktól, esetleg orvosuk el is tiltja tőle őket, az fel sem merül.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Már kész a gyógyszer, mégsem szedik
Egy 2005-ös felmérésben a megkérdezett férfiak hatvan százaléka azt a választ adta, hogy ha létezne számukra fogamzásgátló tabletta, akkor hajlandóak lennének szedni. Ehhez képest 2021-ben, amikor valóban elérhető lenne a hormontabletta, nincs forgalomban. A tesztek során ugyanis olyan mellékhatások jelentkeztek egyes férfiaknál, mint a depresszió, súlygyarapodás, hangulatváltozás, libidóproblémák. Ugyanabban a tízszázalékos arányban fordultak elő, ahogy a nőknél is hormongyógyszer szedésekor, a gyógyszerkísérletet – nem mellesleg a WHO végezte – mégis leállították. Joggal kérdezzük nőként, hogy miért? 2019-ben újabb áttörést értek el a tudósok, 11-béta-MNTDC néven sikeresen megalkottak egy férfiaknak kifejlesztet fogamzásgátló gyógyszert, ráadásul mérsékelni tudták a mellékhatásokat is. Ám ahhoz, hogy a szer valóban elérhető legyen a piacon, a gyártókra is szükség lenne, akik korábban nem láttak fantáziát (értsd: elég profitot) egy olyan gyógyszer piacra dobásában, ami iránt nem túl nagy az érdeklődés. Mindeközben ugyanezek a gyártók folyamatosan hasznot húznak a nőknek eladott tablettákból. S hogy mit hoz a jövő? Remélhetőleg nagyobb egyenlőséget a fogamzásgátlás terén. A férfiaknak szánt tabletta tapasz, injekció és gél formában is elérhetővé válik majd, hiszen már többféle anyagot is találtak, ami nagyon kevés mellékhatással működhet. Már csak az a kérdés, ki fogja használni őket.
