fejfájás orvos gyógyszer

Néha elég bekapni egy vény nélkül kapható gyógyszert, máskor azonnal rohanni kell az orvoshoz – és a két esetben ugyanarról a tünetről van szó: Nem mindegy hol, hogyan és milyen hosszasan áll fenn panaszunk. Dr. Pukoli Dániel neurológus szakorvos segít eligazodni abban, mikor elég a fájdalomcsillapító, és mikor kell orvoshoz fordulni.

Két nagy csoport: elsődleges és másodlagos fejfájások

A fejfájásokat alapvetően két csoportra oszthatjuk: elsődleges és másodlagos típusokra.

• Elsődleges fejfájásról akkor beszélünk, ha maga a fejfájás a betegség – ilyen például a migrén, a tenziós fejfájás vagy a cluster fejfájás.
• Másodlagos fejfájás esetén a fájdalom valamilyen más betegség tünete, például fertőzés, magas vérnyomás, daganat vagy agyvérzés jele is lehet.

Amennyiben a fejfájás nem szűnik meg a szokásos fájdalomcsillapítók hatására, vagy gyakran visszatér, mindenképpen forduljunk orvoshoz

– javasolja dr. Pukoli Dániel. Első lépésben a háziorvos felkeresése ajánlott, hiszen ő ismeri kórelőzményeinket, aktuális gyógyszereinket, és eldöntheti, szükséges-e szakorvosi konzultáció vagy további kivizsgálás.

A másodlagos fejfájások száma szinte végtelen

Nincs olyan szervrendszer a testben, amely ne jelezhetne problémát fejfájás formájában. A másodlagos fejfájás lehet egészen banális eredetű – például megfázás, köhögés, nátha vagy lázas állapot következménye –, de utalhat akár súlyosabb állapotra is, például:

• Magas vérnyomás
• Agytumor
• Agyi érkatasztrófa (agyvérzés vagy agyinfarktus)
• Hormonális vagy anyagcserezavarok
• Fertőzések, például arcüreg- vagy agyhártyagyulladás
• Gyógyszermellékhatások vagy mérgező anyagok hatása

Ha egy középkorú páciensnél új típusú fejfájás jelentkezik, ami nem múlik, nagyobb az esélye, hogy másodlagos eredetű panasszal van dolgunk. Aki például migrénben vagy tenziós fejfájásban szenved, az általában már fiatalabb korban megtapasztalta a tüneteket, és ismeri azok jellegzetességeit – teszi hozzá a neurológus.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni? – A „red flagek” szerepe

A fejfájások kivizsgálásánál az egyik legfontosabb kérdés: van-e olyan figyelmeztető jel (ún. „red flag”), ami sürgős orvosi ellátást indokol?

Ilyen esetekben azonnal orvoshoz kell fordulni:

• Hirtelen, villámcsapásszerűen jelentkező, nagyon erős tarkótáji fejfájás – ez agyvérzés jele lehet.
• Fejfájás stroke-szerű tünetekkel társulva, pl.:
  • Látásromlás vagy kettős látás
  • Végtaggyengeség vagy zsibbadás
  • Beszédzavar, zavartság
• Fejfájás lázzal és tarkókötöttséggel – ez agyhártyagyulladásra utalhat.
• Tartósan fennálló vagy egyre súlyosbodó fejfájás, amelyet a szokásos fájdalomcsillapítók nem enyhítenek – akár daganat vagy krónikus gyulladás is állhat a háttérben.
• Megváltozott karakterű fejfájás egy korábban ismert típushoz képest.

Ilyen esetekben az orvos képalkotó vizsgálatokat (CT, MR) vagy laborvizsgálatokat is javasolhat a pontos diagnózis érdekében.

Elsődleges fejfájások – nem veszélyesek, de orvosi segítséget igényelhetnek

Az elsődleges fejfájások – például a migrén, a tenziós típusú fejfájás vagy a ritkább cluster fejfájás – ugyan nem életveszélyesek, de életminőséget jelentősen rontanak, és sokszor nem kezelhetők hatékonyan recept nélkül kapható gyógyszerekkel.

1.) Migrén

A migrén tipikusan féloldali, lüktető, közepes vagy erős fájdalommal jár, amely:

• Több órán vagy akár 2–3 napon át is fennállhat,
• Gyakran hányinger, hányás, valamint fény- és hangérzékenység is társul hozzá,
• A fizikai aktivitás rontja a tüneteket.

A diagnózis és kezelés neurológus szakorvos feladata, különösen, ha a fejfájásos rohamok gyakoriak, súlyosak vagy a mindennapi életet zavarják. Ilyenkor akár vényköteles migrénellenes gyógyszerek (triptánok, CGRP-gátlók) is indokoltak lehetnek.

2.) Tenziós fejfájás

A tenziós típusú fejfájás a leggyakoribb forma.

• Kétoldali, nyomó-szorító jellegű, nem lüktető fájdalom jellemzi.
• Gyakran olyan, mintha „abroncs szorítaná” a fejet.
• Általában enyhébb, mint a migrén, és a fizikai aktivitás nem befolyásolja jelentősen.

A kiváltó ok gyakran a nyak és váll izmainak tartós feszülése, stressz, kimerültség vagy alváshiány. Az egyszerű fájdalomcsillapítók nem mindig hatékonyak. Tartós vagy visszatérő panaszok esetén orvosi kezelés, például alacsony dózisú antidepresszánsok vagy izomlazítók alkalmazása lehet szükséges – ezek nem depresszió, hanem fejfájás céljából kerülnek felírásra.

Ha tehát fejfájásunk szokatlanul erős, új típusú, tartós, vagy egyéb tünetekkel társul, nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot. Még az ismerősnek tűnő fejfájásformák esetén is érdemes szakorvosi segítséget kérni, ha a panaszok romlanak, vagy nem reagálnak a megszokott kezelésre.

A fejfájás sokszor ártalmatlan – de a kivételek súlyosak is lehetnek, ezért a legjobb döntés, ha nem csak a gyógyszerhez nyúlunk, hanem az orvost is fellesessük.

Érdekel, milyen következményei lehetnek, ha tartósan nem tudsz jól aludni? Ezt a cikkünket ajánljuk.