Egy új kutatásból kiderült ugyanis, hogy még azoknak is pozitívan hathat az egészségére az, ha megijesztik, akik egyébként nem rajonganak sem a horrorfilmekért, sem pedig a kísértetházakért. A vizsgálat eredménye nem kis meglepetést okozott: a résztvevők vérében alacsony szintű gyulladásos markereket találtak, miután körülbelül 50 percet töltöttek egy kísértetházban.
A félelem pozitív hatással lehet az egészségre
A félelmet általában negatív érzelemnek tekintik, olyan reakciónak, amely miatt felfigyelünk a környezetünkben a fenyegető potenciális veszélyekre. Mégis sokan szeretik azokat a filmeket, amelyek nézése közben rettegni lehet, de sokakat a horrorregények vagy kísértetházak hoznak lázba.
Ezt a tendenciát a tudományos irodalom „rekreációs félelemnek” nevezi, amely a félelem és az élvezet vegyes érzelmi élménye.
Az új kísérlet alanyai egy kísértetházban riasztó, félelmetes alakokkal találkoztak, amely része volt a 113 résztvevőt bevonó vizsgálatnak. A 69 nő és 44 férfi átlagéletkora 29,7 év volt. Az elemzéshez fontos adalék, hogy 22 résztvevő szervezetében alacsony volt a gyulladás szintje, még 91-nél normális, vagyis nem volt gyulladás.
Három nappal a kísértetház látogatása után a dániai Aarhusi Egyetem kutatói megállapították, hogy az alacsony fokú csoport több mint 80 százalékánál csökkent a gyulladásos szint (22-ből 18 főnél). Ezen csoport közel felénél teljesen normalizálódott.
A kutatás nem tartalmazott kontrollcsoportot, és az összehasonlító csoportok aránya sem volt egyenletes. Mindezek ellenére az eredmények azt sugallják, hogy a szórakozásból érzett félelemnek jelentős egészségügyi előnyei lehetnek.
Miért segít, ha megijesztenek?
A kísértetházak biztonságos, de ijesztő tevékenységek, amelyek adrenalinlöketet és endorfinhullámot váltanak ki. Míg a szorongás alacsony fokú, krónikus gyulladással hozható összefüggésbe, addig a félelem a gyulladás csúcsával és annak későbbi megszűnésével kapcsolódhat össze.
A normál gyulladási szinttel rendelkező csoportnál a kutatók azt találták, hogy a vérben több immunsejt szintje csökkent a kísértetházas élmény után.
Ezek közé az immunsejtek közé tartoztak a limfociták, amelyek segítenek elpusztítani a tumorsejteket; a monociták, amelyek felkutatják és elpusztítják a kórokozókat, valamint kétféle fehérvérsejt, az eozinofilek és a bazofilek. Ezzel szemben a gyulladásos csoportban a tudósok csak a limfociták és a monociták csökkenését figyelték meg.
Ha a félelem szórakozásból keletkezik, az pozitív hatással lehet a immunrendszerre, kiegyensúlyozza az immunsejtek és a vérben található gyulladásos markerek szintjét.
További kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy ez a hatás hogyan jön létre, de egereken végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy a félelem és az akut stressz serkentheti a mellékveséket, amelyek adrenerg receptorokat (ingerületátvivő anyagokat) aktiválnak az immunsejteken. Az adrenerg rendszer kiváltja a „harcolj vagy menekülj” választ, és az egerek esetében úgy tűnik, hogy ez a rendszer mozgósítja az állatok immunrendszerét, felkészítve őket egy esetleges traumára vagy fertőzésre.
Az embereknél az adrenerg rendszert a hideg tudja aktiválni; tanulmányok összefüggést mutattak ki ezek és a gyulladáscsökkentő markerek között. Az azonban eddig nem volt ismert, hogy a „szórakozásból érzett félelem” hasonló módon hat.
Az 50 perces kísértetházas élmény során a résztvevők átlagos félelemérzete 5,4-es volt egy 1-től 9-ig terjedő skálán. A szívverésük átlagosan 112 ütés/perc körül mozgott. Ez mérsékeltől kezdve magas szintű félelmet is jelez, amely közel egy órán keresztül fennállt.
Borzongatós történetek érdekelnek? Az alábbi cikkünkben összeszedtünk néhány kísértettörténetet.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
