A digitális technológia és a kütyük hatását azóta vizsgálják, hogy velünk vannak a modern eszközök. Az már bebizonyosodott, hogy a túlzásba vitt képernyőidő káros hatással van a gyerekek fejlődő idegrendszerére.
A digitális eszközök megvédhetik az időseket a demenciától
De mi a helyzet az idősebbekkel? Most, hogy a technológiát széles körben használók első generációja kezd belépni az időskorba, nagy kérdés, hogy a digitális eszközök használata hogyan befolyásolja a demenciát, segít-e vagy árt az agynak.
Erre keresték a választ két texasi egyetem kutatói a Nature Human Behavior című folyóiratban közzétett metaanalízisükben. A korábbi tanulmányok áttekintése során arra voltak kíváncsiak, hogy valóban létezik-e a „digitális demencia”, vagyis a technológia egy életen át tartó használata tényleg visszaveti-e a szellemi képességeket.
A tudósok 57 tanulmányt néztek át, amelyek több mint 411 ezer idős, átlagosan 68 éves embert vizsgáltak, 20 kutatásban éveken keresztül. Végül a szakemberek meglepő következtetésre jutottak:
kiderült, hogy digitális technológia rendszeres használata 42 százalékkal csökkentette a kognitív hanyatlás kockázatát.
A kütyühasználatba beletartoztak a számítógépek, az okostelefonok, az internetezés, az e-mail és a közösségi oldalak. A pozitív összefüggés még akkor is fennállt, amikor a kutatók kiszűrték az olyan tényezőket, mint az iskolai végzettség, a jövedelem vagy más életmódbeli sajátosságok. Vagyis úgy tűnik, hogy a hatás nem a résztvevők eltérő agyi egészségével magyarázható.
Egy területen azonban nem volt egyértelmű az eredmény. Miközben a digitális technológia alkalmazása általánosságban mérsékelte a szellemi hanyatlás esélyét, a közösségi médiára vonatkozó eredmények vegyesek voltak.
Nem a túlzásba vitt kütyüzés a megoldás
A tanulmány fő megállapításai cáfolják a digitális demencia hipotézisét, és alátámasztják az úgynevezett kognitív tartalék elméletét. Utóbbi szerint
ha valaki összetett mentális tevékenységeket végez, az hozzájárul a frissebb szellemi képességekhez idősebb korban – még az életkorral összefüggő agyi változások ellenére is.
A mostani eredmények azonban nem azt jelentik, hogy a tudomány szerint jót tesz a vég nélküli görgetés a közösségi oldalakon, vagy a túlzásba vitt kütyühasználat. Inkább arról van szó, hogy az a generáció, amelyik az internetet adta a világnak, megtalálta a módját, hogy hasznot húzzon a digitális eszközökből az agyuk számára.
Sok még a nyitott kérdés
A tanulmánynak emellett több korlátja is van. Egyrészt nem tudni, hogy a résztvevők hogyan használták a technológiai eszközöket, így egyelőre azt sem derült ki, milyen felhasználói magatartás segíti az időskori szellemi frissességet. Nem világos az sem, hogy mennyi ideig kütyüztek az alanyok: jelentkeznek-e az előnyök akkor is, ha csak kevés időt töltenek a modern eszközökkel, és van-e káros küszöbérték.
Az is kérdés, hogy egy-egy technológia önállóan milyen hatással van az idősekre, de ez szinte mérhetetlen, annyira a mindennapok részét képezik a változatos digitális eszközök. A friss kutatási eredmények ráadásul nem alkalmazhatók egy az egyben a fiatalabbakra, hiszen ők nem felnőttként ismerkedtek meg a digitális világgal, hanem beleszülettek.
A tanulmány fő üzenete azonban egyértelműnek tűnik: a mértékletes, aktív és értelmes technológiahasználat hasznos lehet az időskori agyi egészség szempontjából.
Ha figyelsz magadra, akkor olvasd el, hogyan jelezheti előre a testalkatod a kognitív hanyatlás esélyét.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
