demencia jelek

A demencia, azaz a szellemi leépülés ma még nem gyógyítható. Aránya 65 éves korban átlagosan 1% körüli, azonban az életkor előrehaladtával szignifikánsan növekedik. A betegség előfordulása ötévente a kétszeresére nő, becslések szerint a 85 évesek között már meghaladja a 30%-ot.

A demencia gyűjtőfogalom, azaz többféle szellemi leépüléssel és emlékezetvesztéssel kapcsolatos betegség gyűjtőneve. Idetartozik az Alzheimer-kór, a vaszkuláris (azaz keringési eredetű) demencia, a frontotemporális demencia és a Lewy-testes demencia is, valamint a Parkinson-kórral sokszor együtt járó szellemi leépülés.

Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór teszi ki az összes demenciás eset 60-80 százalékát. A betegség folyamatos szellemi leépüléssel jár, ugyanakkor az ebben szenvedőknek nem lehetetlen – persze bizonyos korlátok között és folyamatos segítség mellett – a derűs öregkor. A betegség korai szakaszában a betegeknek nehézségei támadnak a közelmúltbeli beszélgetésekre, nevekre vagy eseményekre való visszaemlékezésben, valamint apátiát és depressziót tapasztalhatnak.

Vaszkuláris demencia

A vaszkuláris demenciában érintettek gyakran szenvednek szívbetegségtől, magas vérnyomástól és cukorbetegségtől, esetükben gyakori a hullámzó állapot: a súlyosan zavart időszakokat meglepően tiszta pillanatok követhetik. A betegség esetükben azért alakul ki, mert az elzáródott artériák leállítják az agy véráramlását, megfosztva ezáltal az agysejteket a működésükhöz szükséges oxigéntől és tápanyagoktól. A vaszkuláris demenciában szenvedőknek megromlik az ítélőképességük, vagy szokatlan nehézségeket tapasztalhatnak a tervezés, a szervezés és a döntéshozatal terén.

Lewy-testes demencia

A demencia harmadik leggyakoribb formája, a Lewy-testes demencia oka egy bizonyos fehérje rendellenes lerakódása, ami úgynevezett Lewy-testeket képez. Ezáltal az agyműködés károsodik, ami hatással van a gondolkodásra, a mozgásra, a viselkedésre és a hangulatra egyaránt. A Lewy-testes demenciával küzdők vizuális hallucinációkat, téveszméket tapasztalhatnak, tiszta és zavart időszakaik pedig váltakoznak napról napra vagy akár óráról órára.

Frontotemporális demencia

A frontotemporális demencia személyiségváltozással is együtt jár. Emiatt a hozzátartozók sokszor pszichiátriai rendellenességre gyanakodnak, ekkor egy CT-vizsgálat oszlathatja el a kételyeket. A frontotemporális demencia (amelyben Bruce Willis is szenved) gyakran egészen korán, 40-45 éves korban kezdődik, s ez a típusú demencia érinti a leggyakrabban a 60 év alattiakat. A betegséghez gyakran társulnak furcsa, a feledékenységen túlmutató tünetek:

• a korábban visszafogott viselkedésű személy megdöbbentő gátlástalanságot mutat
• emlékeztetőket kell készítenie egyszerű feladatokról
• ki nem fizetett vagy túlfizetett számlák
• változás a fizikai megjelenést illetően (az illető nem ad a megjelenésére annak ellenére, hogy korábban mindig úgy nézett ki, mintha skatulyából húzták volna elő)
• a testsúly hirtelen változása
• problémák autóvezetés közben és parkolásnál
• tárgyak nem megfelelő használata (például a távirányítóval akar telefonálni)
• nem helyénvaló dolgokat mond
• változások a beszédben, a személyiségben

Gyanús jelek

• Az egyéb típusú demenciák esetében az alábbi tünetek is árulkodóak lehetnek:
• memóriazavar
• térbeli, időbeli tájékozódási zavar
• a nyelvi kifejezés zavara („nem találja a szavakat”)
• rossz helyre teszi a tárgyakat
• korábban értette az iróniát és a szarkazmust, de már nem
• sokszor elesik
• a korábban törvénytisztelő állampolgár törvénysértéseket (bolti lopások, betörések) követ el
• nem élelmiszer jellegű dolgok és romlott ételek fogyasztása (például megeszi az étteremben a vázából a virágot, mert elfelejti, mire való)
• a szociális képességek elvesztése: a korábban kedves és figyelmes személy sértő vagy nem odaillő dolgokat mond
• kényszeres viselkedések, rituálék felerősödése
• nem tud különbséget tenni két nagyon különböző illat között, mint például a benzin és a citrom

Ne vegyük félvállról

Természetesen mindannyiunkkal előfordulhat, hogy nem emlékszünk, hová tettük a kulcsot vagy a szemüvegünket; vagy elfelejtjük, miért mentünk át a szomszéd szobába. Ez gyakran a többfelé figyelés és a stressz következménye. Egy dolog azonban megtalálni a szemüveget a fejünk tetején, és egy másik a fagyasztóban rálelni.

Sokan hajlamosak az utolsó pillanatig halogatni a kivizsgálást és a szembesülést, pedig ennél rosszabbat nem is tehetnének. A demencia ugyan nem gyógyítható, de egy standardizált memóriateszt segítségével könnyen azonosítható, hogy fennáll-e a veszély. Egy jól megválasztott terápiával pedig késleltethető a betegség súlyosbodása, akár évekkel meghosszabbítva a megszokott életminőséget.