csontritkulás betegség törés

A népbetegségek egyikeként tartjuk számon Magyarországon is a csontritkulást. Ez a betegség minden ötödik 50 év feletti nőt érint – tájékoztat dr. Bors Katalin reumatológus, rehabilitációs főorvos. Ennek ellenére ez nem csak a nők és az idősek problémája, mert kb. tíz évvel később, de a férfiakat is utoléri a csont ásványi anyagának csökkenése és a fokozódó törési kockázat. Azon kívül kortól függetlenül vannak olyan betegségek, amelyek a csontrendszert is érintik, például a cukorbetegség, egyes pajzsmirigy- és hormonális betegségek, onkológiai kórképek és kezelések vagy egyéb gyógyszer-mellékhatások – például a gyomor-bélrendszert védő protonpumpagátlók (PPI) nem kívánt hatása is lehet. 

Elsődleges és másodlagos csontritkulás

Míg a korral együtt járó csontritkulást primér, vagyis elsődleges csontritkulásnak nevezzük, az egyéb betegségekhez társuló változatát szekunder, másodlagos csontritkulásnak hívjuk – tájékoztat a szakember. A csonttömeg megkevesbedéséből adódó törések döntő többsége a páciensek otthonában következik be. A betegség megalapozott gyanúja, ha az érintett saját testmagasságából esik el, és így következik be a törés. A „néma kórra” jellemzőek a csigolyatörések vagy összezökkenések, a csuklótörések, inkább a későbbi életkorban a felkartörések, és a kimenetelében sokszor tragikus végű csípőtáji törések. 

Rejtett törések, komoly következmények

A gyakran észrevétlenül maradó, un. reumás fájdalmat okozó csigolyatörések is hosszasan és jelentősen rontják az érintettek életminőségét. Ma Magyarországon mind a betegség diagnózisához, mind a kezeléshez – beleértve a gyógyszeres és a műtéti kezelést is – 

minden lehetőség adott, ezért szomorú adat, hogy a több mint félmillió csontritkulásos beteg 61%-a kezeletlen marad

– mondja dr. Bors Katalin.

Egy 2019-es európai nemzetközi vizsgálatban Magyarországra vonatkozóan 86 000 csontritkuláshoz köthető törést jegyeztek le, ami óránként 10 törést jelent, vagyis minden hatodik percben bekövetkezik egy olyan trauma, amelyik a csontritkulás számlájára írható – figyelmeztet a szakértő. Európa más részén sem jobbak az adatok, ezért ha az érintettek együttműködési készsége nem javul, 2034-ben a kontinensen további 24%-kal emelkedik a törésszám, vagyis a 2019-es, 4,3 millió érintett helyett már 5,3 millióról beszélhetünk majd. 

Egy egyszerű vizsgálatra lenne szükség

Háziorvosi-szakorvosi összefogással, megfelelő felvilágosítással a fájdalmatlan, háttérsugárzásnál nem nagyobb röntgenterhelést adó csontsűrűség vizsgálat (ODM – oszteodenzitometria) jó kiindulópontja a diagnózis megállapításának – mondja dr. Bors Katalin. Ezenkívül szükség van fizikális vizsgálatra, kiegészítő laborvizsgálatra és csontröntgenre – elsősorban a gerincről, illetve bármely érintett csontról. Több, ún. denzitometriás laborban ezzel a méréssel párhuzamosan a várható csonttörések kockázati tényezői alapján a tízéves törési rizikó is pontosan kiszámítható – tájékoztat a szakember. 

Nem kell megvárni az első törést. A csontjaink egészsége nemcsak a genetikán múlik, hanem azon is, hogy időben odafigyelünk-e rájuk.

Egy fájdalommentes vizsgálat, néhány életmódbeli változtatás, és ha kell, a megfelelő kezelés hosszú évekkel tolhatja ki azt az időt, amikor a test már nem bírja el a mindennapokat. A csendes kór ellen a tudás, a megelőzés és az együttműködés a legerősebb fegyverünk.

Ha kíváncsi vagy, milyen életmódot folytat a világ egyik legegészségesebb népcsoportja, ezt a cikket ajánljuk.