Dr. Kóka János: „A beteg nem egy adatcsomag, hanem egy történet”
Dr. Kóka János húsz éve foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan lehetne hatékonyabban, emberibben és hosszabb távon fenntartható módon működtetni az egészségügyi ellátást Magyarországon.
Dr. Kóka János húsz éve foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan lehetne hatékonyabban, emberibben és hosszabb távon fenntartható módon működtetni az egészségügyi ellátást Magyarországon.
A napokban publikálták az Egyesült Államok legfrissebb, 2025–2030-as táplálkozási ajánlását (Dietary Guidelines for Americans – DGA) irányelvét, amit laikusoknak fogalmaznak, de a szakma is mérvadónak tekint.
A szívproblémák sokfélék lehetnek, jelentkezésük azonban akár komoly veszéllyel is járhat. A tünetek közt pedig olyan „általános” jelenségek is lehetnek, mint például a fáradtság.
A kézmosás csak fél siker, ha utána kézszárítót használsz, kórokozók kerülhetnek a kezedre.
A tünetek sokszor nem a gyomor felől jelentkeznek, mégis jelentősen ronthatják az életminőséget és hátráltatják a reflux felismerését.
A szervezet önmaga is igyekszik védekezni a rosszindulatú daganatok ellen, de az immunsejtek sokszor nem kapnak elég „erős” riasztást, így az immunválasz sem olyan erejű, mint lehetne. Ezen azonban most sikerült változtatni.
Az, hogy este hat után már nem eszünk semmit, hogy étkezésünknek a nap folyamán egy “időablakot” biztosítunk, nagyon népszerű diéta forma. Azonban az anyagcsere folyamatokat nem befolyásolja, bármennyire is szeretnénk.
Különösen krónikus betegséggel együtt élve lehet fontos az életmódváltás, ám pont ilyenkor hátráltathat egyszerre három tényező.
Senki nem szeret ételt kidobni, de bizonyos élelmiszereknél a lejárati dátumot szigorúan be kell tartani, mert megbetegedhetsz.
Nem kell órákat töltened az edzőteremben, kutatások szerint már napi 3-4 perc intenzív mozgás is jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kockázatát.
Gyerekkorunkban alakul ki, hogy milyen kötődési stílussal vagyunk többnyire jelen kapcsolatainkban. Viselkedésünk azonban nincs kőbe vésve.
Nemcsak az étkezés – a stressz, az alvásritmus, sőt, még a sportolás is hatással lehet arra, hogy miként kell kezelni a cukorbetegséget. Minden nap más.
Az élelmiszerrel összefüggő megbetegedések közül a Listeria baktérium okozza a legmagasabb arányt a kórházi kezelésekben és a halálozásban.
Szonday Szandra ritka betegsége, a Marfan-szindróma miatt a nap minden órájában légzéstámogató gépre szorul, ez pedig alapjaiban változtatta meg azt, ahogy él. Ez sem törheti le lelkesedését: voltak komoly hullámvölgyei is, de mindig talpra állt. Adj arcot! sorozatunk friss interjújában őszintén beszél betegségéről.
A hosszú életet kutató szakemberek szerint ezek a hétköznapi szokások a legfontosabbak, hogy növeld az egészségben eltöltött éveid számát.
Meglepő fordulatot hoznak az intelligenciáról alkotott elképzeléseink, nem a fiatalkor számít ugyanis a szellemi és személyiségbeli működés csúcspontjának. A kutatások arra utalnak, hogy ez az állapot csak jóval később alakul k.
A krónikus fáradság kifejezetten kellemetlen – folyamatosan azt érezzük, hogy egyszerűen képtelen vagyunk kipihenni magunkat. Egy új kutatás szerint a problémát többek közt az okozza, ahogyan lélegzünk.
Mindenkinek fájt már a feje életében, ami gyakran ártalmatlan jelenség, de jelezhet komoly betegséget is. Neurológus szakorvos tájékoztat a részletekről.
Januártól csak olyan energiaitalt lehet árusítani, amelyen jól láthatóan szerepel az energiaital felirat.
Nem az a helyzet, hogy nem érdemes szedni őket, hanem az, hogy a vitaminok önmagukban nem erősítik meg eléggé az immunrendszert a téli fertőzések ellen.
Az elmúlt hetekben rengetegen mentek el szemészeti rendelésre: a legtöbben gyerekek, akiknek a szeme hógolyózás közben sérült meg. Szakember mondja el, milyen tünetekre kell különösen odafigyelni.
Sokszor állítják egy-egy élelmiszerről, hogy kerülni kell, mert rengeteg gondot tud okozni. Ez a csokoládé esetében is igaz, de mértékkel fogyasztva még az élet meghosszabbításában is szerepet játszhat.
Bizonyos lelki folyamatok sokszor nem gondolatainkban, hanem testi tünetként jelennek meg először – jóval azelőtt, hogy azonosítanánk pszichés állapotunkat.
A gyerekeket is érinti a magasvérnyomás-betegség, ráadásul egyre nagyobb mértékben. Ennek oka pedig egy olyan tényező, mely sok más területen is gondokat okozhat.
Rostban gazdag alapanyagok, egészséges, de gyors fogások, agy- és bélbarát étrendek kerülnek előtérbe 2026-ban.