Mi köze a hasi hegeknek a derékfájáshoz és a belső szervi, alhasi panaszokhoz? Több, mint gondolnánk.
Mi a heg?
A tönkrement szöveteink pótlásaként létrejövő hegek olyan kollagéndús szövetek, amelyek feladata pótolni az eredeti szöveteket, zárni a nyílások helyét, bizonyos mértékig helyreállítva a terület ruganyosságát, s ezzel együtt a funkcióit is. A hegek tehát összetapasztják a sebet, azonban ez nem csupán a felszíni rétegekben jön létre, hanem a mélyebben fekvő kötőszövetekkel is összehegesedés történik.
A heg szövete ugyan kollagént tartalmaz, de nem annyit, mint az eredeti, tönkrement szövet, így sosem lesz ugyanolyan rugalmas. Pókhálószerűen terjed, igyekszik fogást találni a környező területeken, vándorol, így évek – akár évtizednyi idő – alatt is kialakulhatnak és változhatnak a hegesedések.
A hasi területen a heg műtéti beavatkozásokat követően jön létre: a császármetszés az egyik leggyakoribb ezek közül, de akár a laparoszkópos műtétek vágása is, vagy bármely más invazív beavatkozás eredménye lesz a hasi heg.
A köldök alatti alhasi területen a bőr alatt két réteg fascia fut, mélyebben, a hasizmok között, alatt, további négy réteg. A fascia – eredeti magyar nevén izompólya – jelentősége sokkal nagyobb, mint lokálisan közrefogni az egyes izmokat: voltaképp mindent mindennel összeköt a testünkben, az izomláncolatokat, belső szerveinket. Ezek a kötőszövetes rétegek optimális állapotukban lekövetik az izmok ruganyos megnyúlását és összehúzódását. A hasfal átvágásával ezek a rétegek sérülnek, a seb nyomán keletkező heg megmerevedésével pedig egymáshoz tapadnak – ezt hívjuk letapadásnak vagy adhéziónak. Ennek egyik folyománya, hogy az egyes hasizomrétegek nem tudnak zavartalanul elcsúszni egymáson, ellátva a funkciójukat.
A letapadások következményei
A szuboptimális hegesedés a hasi területen számos olyan láncolatba beépülhet – akadályozva azok egészséges működését –, melyeknek akár mozgásszervileg, akár élettanilag fontos szerepük van. A hasi terület mobilitásától függ például a medence helyzete, a gerincünk ágyéki szakaszának állapota: ezek jelentős mértékben kihatnak tartásunkra, izmaink terhelhetőségére, gerinccsigolyáink és porckorongjaink állapotára. A derék- és hátfájás, keresztcsonti vagy medencekörnyéki fájdalmak kialakulása összefügghet tehát a hasi sebek gyógyulásával.
A letapadások a belső szerveket is hozzátapaszthatják a hasfal és medence környéki terület más szöveteihez, melynek eredményeként az emésztést, hólyagürítést, menstruációt is károsan befolyásolhatják.
Az adhéziók, letapadások megelőzésének módja a korán megkezdett hegkezelés, vagyis a heg mobilizálása. Ennek meg kell történnie a bőr szintjén, mélyebben az izmok és a fascia rétegeiben, valamint a szervek körül is.
A cikk az ajánló után folytatódik
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A sebgyógyulás folyamata
A műtétet követő gyógyulásnak több szakasza van. Első a hemosztázis: a vérzés elállása. Ezt követi a gyulladás, mely folyamat az immunrendszer működését jelzi: a szervezet így távolítja el a kórokozókat és mozgósítja a helyreállításért felelős sejteket. Ekkor a heg környéke természetesen fájdalmas és gyulladt lehet, ám mégis – a körülményekhez képest – meg kell próbálni minél többet mozognunk, hogy a heg merevedését megakadályozzuk. A sétálás ekkor is jótékony hatással bír, de persze mellette vigyázni kell, hogy ne emeljünk súlyos tárgyakat, ne toljunk vagy húzzunk semmit jelentős erőkifejtéssel.
A proliferatív fázisban új vérerek és új szövetek fejlődnek. Az érési fázis során pedig a „remodelling” megy végbe, vagyis a kötőszövetes egyesülés, az „ideiglenes” nem funkcionáló sejtek helyére a véglegesek kerülnek, és ezek elkezdenek épülni, igazodni a környezethez. Ekkor, néhány hét elteltével már nem maga a seb fáj, hanem a hegszövet terjedése, alakulása. Ebben a szakaszban már ideje magát a heget és a körülötte levő szöveteket elkezdeni mobilizálni, megakadályozandó a heg hasi üregbe való továbbterjedését.
Mobilizációs technikák:
- Légzőgyakorlatok – a rekeszizom közvetlen kihatással van a hasizom mozgására.
- Masszázs – gyakorlott fizioterapeuta végezheti, és megmutatja az otthoni, napi szinten végezhető gyakorlatokat.
- Fascia kezelésének manuális terápiái (kézzel vagy eszközökkel)
- Kinesiotape
Minél hamarabb megakadályozzuk a heg elmerevedését, lazítjuk a lágyszöveteket, megakadályozzuk a letapadást, annál gyorsabban regenerálódik a terület, és annál kisebb valószínűséggel alakulnak ki később ebből kigyűrűző problémák. Érdemes tehát mindenféle hasi sérülést vagy beavatkozást követően felkeresni olyan hegkezeléssel foglalkozó szakembert, aki ezt a folyamatot minél hamarabb segít sínre állítani.
Mivel a fasciadisztorziók hatását és ezzel együtt a hegek gyógyulásának jelentőségét igazán az utóbbi években sikerült alaposan feltérképezni, érthető hát, ha régebben a sebhelyekkel a tényleges sebgyógyulást követően nem igazán foglalkoztunk. A jó hír, hogy a régi hegek is kezelhetők, a letapadások lazíthatók. Ha egy vagy több hasi sebet szereztünk az évek folyamán, s akár mozgásszervi, akár alhasi panaszokkal élünk, érdemes elgondolkodni ezek összefüggésén, és felkeresni egy terapeutát. Hegkezeléssel jellemzően gyógytornászok, gyógymasszőrök, manuálterapeuták, mozgásterapeuták foglalkoznak: egyre nő szerencsére azon szakemberek száma, akik összefüggéseiben szemlélik a páciens panaszait, és komplex megoldásokat kínálnak a kezelésre, melybe többek között a hegek vizsgálata és szükséges kezelése is beleértendő.
