A súlycsökkentésnek rengeteg összetevője van, melyek nem különálló, hanem többnyire egymásra ható tényezők, így ha nem vagyunk tisztában az összefüggésekkel, akkor a fogyókúrás program könnyedén kudarcot kudarcra halmozó szokássá válhat. Nem ritka például, hogy miközben megfelelően alkalmazunk egy módszert, például minimálisra csökkentjük a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, egy másik, ártalmatlannak tűnő szokásunkkal keresztbe teszünk az egészségünknek – például azzal, ha nagyon egyoldalúan táplálkozunk, ha nem vesszük figyelembe, mekkora beleszólása van bizonyos hormonoknak az anyagcsere-folyamatokba, vagy ha nem vagyunk tisztában ezekkel a tudnivalókkal.
Ebben a minisorozatban a sikeres fogyás kulcstényezőit gyűjtjük össze, hogy számodra is következetes, élvezetes és eredményes legyen az életmódváltás. Elsőként itt van három táplálkozással kapcsolatos szempont a számtalan tényező közül:
A fehérje a barátod
Minél nagyobb az izomtömegünk, annál jobb a zsíranyagcserénk, az izomépítéshez pedig elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje fogyasztása. És ez csak az egyik hasznos tulajdonsága ennek a nélkülözhetetlen tápanyagnak. Talán te is tapasztaltad már, hogy egy fehérjében gazdag étkezés után nem jön rád egyhamar a nassolhatnék, ez pedig azért van, mert a fehérje hosszan tartó jóllakottságérzetet biztosít, vagyis hozzájárul ahhoz, hogy az összkalória-bevitel csökkentése ne kínkeserves, sóvárgással teli módszer legyen. (Egy szenvedős, drasztikus fogyókúra nemhogy nem tart sokáig, de végső soron súlynövekedéshez és jojózáshoz vezet.)
De van még egy nyomós érv a fehérjeforrások rendszeres fogyasztása mellett, mégpedig azok magas termikus hatása. Tudtad, hogy az ételek felszívódása, lebontása, valamint a melléktermékek feldolgozása, vagyis az emésztési folyamat az összenergia-felhasználásunk 10 százalékáért felel? A különböző makrotápanyagok, tehát a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék ebből a szempontból is nagyon különböznek: a legcsekélyebb termikus hatása a zsíroknak van, míg a legideálisabb ételek ebből a szempontból a fehérjeforrások.
A Szent-Györgyi–Krebs-ciklus alapján a tápanyagok égése során 1 g fehérjéből 4,1 kcal (17 kJ), 1 g zsírból 9,3 kcal (38,9 kJ), 1 g szénhidrátból 4,1 kcal (17 kJ), 1 g alkoholból pedig 7,1 kcal (28 kJ) energia (élettani haszonérték) szabadul fel.
Ezért sem mindegy, hogy mely tápanyagokat milyen mennyiségben veszel magadhoz nap mint nap. De hogy mi lenne az optimális fehérjebevitel? Az ajánlások szerint testtömeg-kilogrammonként 1,4-1,8 gramm fehérjét kell naponta fogyasztani, de természetesen a fizikai aktivitás mértékétől függően ez az érték változó, hivatásos sportolóknak akár 2,5 g/ttkg fehérjére is szükségük lehet egy nap.
Fogyassz rostban gazdag ételeket
Visszatérve az ételek termikus hatásához, fontos megjegyezni, hogy a rostok ugyan nem valódi ételek, hanem emészthetetlen összetett szénhidrátok, de azáltal, hogy serkentik a bélmozgást, vizet tartanak a bélben, javítják az emésztést, miközben lassítják az ételek felszívódását és hozzájárulnak szervezetünk energiafelhasználásához.
A fehérjékhez hasonlóan tehát a rostban gazdag ételek (gabonafélék, hüvelyesek, olajos magvak, zöldségek, gyümölcsök) is elősegítik a jóllakottságérzetet és a súlycsökkenést, de emellett egy csomó más pozitív hatásuk van még a szervezetünkre egyrészt magas vitamin- és ásványianyag-tartalmuknak köszönhetően, másrészt pedig azért, mert hozzájárulnak a bélmikrobiom megfelelő összetételének kialakulásához. Tudtad például, hogy a rostban gazdag étrend alacsonyabb koleszterinszintet és kiegyensúlyozottabb vércukorszintet eredményezhet, ráadásul csökkenti a vastag- és végbélrák kockázatát?
Óvd a bélbaktériumaidat
Bélbaktériumaink fontos szerepet játszanak az emésztésben, a vitaminok termelésében, az immunrendszerünk működésében, valamint a súlyunkat is befolyásolják. És mint azt a rostoknál már említettük, a bélflóra összetétele nagyban múlik azon, hogy milyen ételeket fogyasztunk, ahogy azon is, hogy összességében mennyire egészséges életmódot folytatunk.
Az utóbbi évek orvostudományi kutatásai sok-sok érdekességet feltártak az emberi mikrobiom jelentőségéről és működéséről, így ma már azt is tudjuk, hogy mennyire eltér egy elhízott és egy normál testsúlyú ember mikrobiom-összetétele – akkor is, ha ikrekről van szó. De hogy hogyan segíthetjük elő mikrobiomunk sokszínűségét és optimális összetételét? Nem feldolgozott élelmiszerek fogyasztásával, és nem is a gyorséttermek kínálatával, hanem egy rostban, illetve pre- és probiotikumokban gazdag étrenddel.
- A prebiotikumok olyan természetes rostok és cukrok, melyek savas pH-t generálva serkentik a gyomorban lévő jótékony baktériumok szaporodását, vagyis nagyon sokat tudnak segíteni, akár diétázol, akár csak egészségesebb szeretnél lenni. A cikória, az
articsóka, a hagymafélék, a csicseriborsó, a lencse, a bab, a banán, a cukoralma, a görögdinnye, a grépfrút, az árpa, a zab, a mandula, a pisztácia vagy a lenmag csak néhány a prebiotikumokban bővelkedő ételek közül. - A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok – általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai –, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna olyan hatásait, mint a gyomor savas környezete vagy a vékonybél emésztőenzimjei. A célállomásra, azaz a vastagbélbe jutva pedig szabad utat kapnak, hogy hozzájáruljanak egészségünk védelméhez. Probiotikumok olyan erjesztett ételekben találhatók nagy mennyiségben, mint a joghurt, a kefir, a savanyúság vagy a kimcsi.
Egy randomizált kontrollvizsgálat szerint a rostban gazdag étrenden élő alanyok 2,3 kg-ot veszítettek a testzsírjukból, és az átlagos dán étrenden élő kontrollcsoport tagjaihoz képest a bélmikrobiomuk összetétele is megváltozott: túlsúlyba kerültek például a Prevotella baktériumok, amelyek a szénhidrátok, köztük a rostok megemésztéséért is felelnek. A kontrollcsoportnál ezzel szemben a zsírok és az állati fehérjék lebontásában szerepet játszó Bacteroidetes törzs volt túlsúlyban. És ez csak egy a számtalan izgalmas kutatási eredmény közül. A bélbaktériumok ezenkívül a zsírraktározás szabályozásából is kiveszik a részüket, így hát mind a fogyni, mind az egészséges életmódra vágyók sokat tehetnek a céljaikért azzal, ha rendszeresen fogyasztanak pro- és prebiotikumokat.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
