Új NAT, korai beiskolázás, karantén – gyilkos kombó a leendő elsősök és tanítóik számára

GettyImages-849819666

Bár az utóbbi időben kevesebb figyelem jut a korábban nagy felháborodást kiváltó „új NAT” és a korai beiskolázás bevezetésével kapcsolatos nehézségekre, a most következő tanévben már mindkét változás érzékelhető lesz. Az első osztályt kezdő gyerekek esetében ráadásul együttesen. Az pedig, hogy az érintettek utolsó óvodai éve a vírushelyzet miatt rövidebbre sikeredett, további nehézségeket okozhat.

A hozzáértők már most féltik a leendő elsősöket, mert az óraszám-módosításokból eredő káros hatásokat jelentősen felerősíthetik a korai beiskolázás szintén szeptembertől érezhető negatív következményei. Mindezt pedig tovább súlyosbítja, hogy vélhetően sok olyan gyerek lesz a következő tanévben elsős, akinek a vírus miatt kimaradó utolsó három óvodai hónap még lehetőséget adott volna az iskolaérettség elérésére.

A korai beiskolázás, az új NAT és az óvodai szünet kölcsönhatásáról Császárné Póti Mariannt, az Óbudai Nagy László Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanítóját, Fábián Katalint, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnökét, Halvax Juliannát, a soproni Hunyadi János Általános Iskola tanárát, a tavalyi év Szupertanárát, valamint Niedermüller Anna oktatási szakértőt kérdeztük.

Összefoglaló a tankötelezettséget érintő változásokról

Tavaly nyáron szülők és pedagógus szakértők körében általános felzúdulást váltott ki a Köznevelési törvény iskolaérettség meghatározásával kapcsolatos részének módosítása. A változtatás szerint arról, hogy a hatévesen egységesen iskolaköteles gyerekek egyéni fejlettségük és szükségleteik alapján maradhatnak-e még egy nevelési évet az óvodában, a korábbi gyakorlattal ellentétben már alapesetben sem az óvoda dönt.

A cikk az ajánló után folytatódik

Mondd meg te, melyik az ország legjobb fejlesztő kezdeményezése!

 

Mától mindenki számára elérhető az Edison100: az a 100 innovatív és jövőbarát
kezdeményezés, amelyek óvodások és iskolások jövőben kritikus tudását és készségeit
fejlesztik iskolai kereteken túl 2020-ban. Idén szülők jelölték a gyerekeket fejlesztő szervezeteket, és a 440 jelölés feldolgozása és szűrése után végül szakmai zsűri választotta ki azt a százat, akiket most bemutatnak a szülőknek. Az Edisonplatform kiemelt célja, hogy hiteles iránytűként segítsen a szülőknek, akik keresik a lehetőségeket a gyerekeik
fejlesztéséhez, és szeretnének tudatosan készülni a jövőre. 

A lista szereplői közül saját kategóriájában legkiemelkedőbbeket augusztus 26-án díjazzák, emellett augusztus 6-tól közönségszavazás is indul, hogy kiderüljön, a szülők és pedagógusok véleménye szerint, melyik kezdeményezés érdemes a közönségdíjra. Szavazz te is a szerinted legkiemelkedőbb kezdeményezésre!

Tovább a szavazásra!

Promóció

„A 2019 júliusában megszavazott törvénymódosítás alapvetően változtatja meg a tankötelezettség (beiskolázás) elveit – mondja Fábián Katalin. – Korábban a gyermek fejlettsége volt a beiskolázás egyértelmű alapja, hiszen arról alapesetben a gyerek fejlettségének szintjét jól ismerő (arról évekig naplót vezető) óvoda, illetve annak szakmai javaslata alapján vagy szülői kérésre a szakértői bizottság döntött. Ez a megközelítés pedagógiai és pszichológiai szempontok szerint is jól meghatározott, logikus és gyerekbarát volt, ezért szakmai szempontból semmi nem indokolta az ettől való eltérést. Az új szabályozással mindez megváltozott, sajnos nem jó irányba.  

Az új szabályozás életkoralapú, melyben a beiskolázásról adminisztratív jellegű döntés születik, ami nem veszi figyelembe a gyerek fejlettségét, a pedagógusok véleményét, és lényegében egy rendszerváltás előtti szemlélethez tér vissza. Nincs tekintettel az azóta bekövetkezett jelentős társadalmi átalakulásokra, és a szakmai, pedagógiai elvek modernizációjára sem.” Hatéves vagy? Akkor mész! – foglalja össze röviden a szakember.

Niedermüller Anna szerint is a megközelítés hibás. (Az állam) „...nem tekinti kompetensnek sem a szülőket, sem a pedagógusokat, sem a gyerekeket a saját életük bonyolításában, és egyre kevesebb beleszólási lehetőséget akar adni a saját életükbe. Ez a kontrollkényszer hatja át az iskolák egy jelentős részét is” – fogalmaz az AKG pedagógusa. 

A korai beiskolázással kapcsolatban hozott szabályozás bár nem derült égből a villámcsapásként érte a pedagógusokat, sokakat meglepett. Másra, jobbra számítottak azok, akik nap mint nap gyerekekkel dolgoznak. 

„Sokáig kósza hírek terjengtek arról, hogy a 6 éves iskolakezdést az angolszász oktatásban ismert preschoolhoz hasonló elv mentén szeretnék bevezetni. Ez nagyon jó ötlet volt, de végül sajnos az elképzelés rosszabbik felét tartották meg, és ami szakmailag megalapozott volt, ami a gyerekek érdekét szolgálta volna, az csírájában elhalt. Az óvodás képességeit a legjobban az óvodapedagógus tudja megítélni, ezért továbbra sem értem, miért nem dönthet erről az, aki valóban látja a gyerek fejlettségét?” – teszi fel a kérdést Halvax Julianna.

Vannak, akiket a korai beiskolázás is hátrányosabban érint

Az óvodapedagógusokat már a rendelet előkészítésekor komoly aggodalommal töltötte el, hogy azok a szülők, akiknek a hátrányos helyzetű gyerekei a korábbi években az óvoda döntése alapján gond nélkül az óvodában maradtak, vajon képesek lesznek-e a kérelmezési, akár fellebbezési eljárásban érvényesíteni a gyerekeik és családjuk érdekeit. 

Az idő azóta meg is válaszolta a kérdést. A MOE elnökének a tapasztalatai szerint a vidéki kistelepülésen élő, iskolázatlan, hátrányos helyzetű szülők számára az eljárás bonyodalmas, ráadásul nem tudják vállalni az ügyintézéssel, a vizsgálatra utazással járó többletköltséget és feladatot sem. Nem vitatkoznak, és nem fognak tudni erre pénzt költeni, hanem elfogadják, hogy az éretlen, fejlesztésre szoruló gyerekük iskolába menjen. Nem fellebbeznek, hiszen sokszor még azt sem tudják, hogy erre lehetőségük lenne. 

A szakember szerint ezek következményeképp 2020 szeptemberétől a korábbinál jóval nagyobb számban ülnek majd „éretlen” elsősök az iskolapadban. Mindeközben pedig az is kiderült, hogy ott a korábbinál jóval feszesebb tanterv követelményeinek kell, hogy eleget tegyenek. 

Közbeszól a vírus

A koronavírus-járvány életünk minden területére kihatott, így nem hagyta érintetlenül a köznevelés, közoktatás színtereit sem. A tanköteles gyerekek március közepén mentek utoljára iskolába, a tanév második félévét gyakorlatilag otthon abszolválták. És – bár kevésbé általános érvénnyel, de – az óvodások nagy többsége is otthon maradt. Köztük azok a nagycsoportosok is, akiknek az óvodai fejlesztés utolsó hetei kiemelkedően fontosak lettek volna.

Itt megint csak elsősorban azokról a hátrányos helyzetű, lemaradó gyerekekről van szó, akiknél az otthoni környezet ingerei nem minden esetben szolgálják az életkornak megfelelő fejlődést. Bár tény, hogy egy egészséges gyerek esetében a spontán érés, a szabad játék a legfejlesztőbb tevékenység, vannak olyan területek, melyeknek előremozdítása régóta óvodai feladat is. Az óvodai nevelés utolsó évében (függetlenül attól, hogy vegyes életkorú vagy osztott csoportba járnak-e a gyerekek) iskola-előkészítő, készség- és képességfejlesztő munka is folyik, nagycsoportos korban ugyanis olyan képességek birtokába kellene, hogy jusson a kisgyerek, ami alkalmassá teszi majd az iskolai boldogulásra. Különösen fontos ez, mert jelenleg sajnos az iskolákban nincs mód az egyes gyerekek fejlődési tempójához igazodó átmenet biztosítására. Pedig ez kellene ahhoz, hogy az elsős gyerekek ne kudarcélményekkel szembesüljenek – mondja Fábián Katalin.

A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a gyerekek eltérő módon fejlődnek, és ebben a fejlődésben néhány hónapnak is óriási szerepe lehet. Sok olyan gyerek van, akinél nagyon sokat számíthatott volna az utolsó 1-2 hónap munkája.

„Életünkben a legnagyobb változás akkor következik be, amikor óvodából iskolába lépünk – állítja Halvax Julianna. – Nem túlzás azt állítani, hogy a sorsunk múlik a jó iskolakezdésen, hiszen itt alakul ki valójában a tanuláshoz, tudáshoz, társakhoz, felnőttekhez való viszonyunk. Az iskolára fel kell készülnie az egész családnak, többek között azért is, mert a mai köznevelés – bármennyire is szövegesen értékelünk az első másfél évben – véleményt mond a teljesítményről, a tudásról, a jólneveltségről. Ha elmarad, kimarad a nagycsoportosoknak kötelező iskolafelkészítő foglalkozás, ahol a majdnem iskolásnak legalább 20-25 percet le kell ülnie és elvégeznie azokat a feladatokat, amiket a pedagógus kér tőle, akkor a tanévkezdés keserves lesz a gyereknek, a szüleinek, a társainak és a tanítónak is. A feladattudat kialakulása az egyik alappillére az iskolaérettségnek. Hogyan alakuljon ki, ha nincs feladat?”

Az új NAT és az alsósok 

Ráadásul, ha nem volna elég a korai beiskolázás és az iskolaéretlen, fejlesztésből is részben kimaradó gyereke áradata, az új NAT szintén nagyon erősen érinti az első évfolyamosokat is. 

„Az új NAT természetesen mindenkit foglalkoztat a tanári szobában, és azon túl is” – mondja Császárné Póti Mariann. A 30 éve a pályán lévő pedagógus is attól tart, súlyos következményei lehetnek az új tartalmi követelmények és a korai beiskolázás együttes hatásának. 

„Engem elsősorban az alsó tagozatos változások érintenek, ezért a felsős, illetve középiskolai tananyag változásaiba nem ástam még bele magam. Hallani viszont hallom a kollégák véleményét, és az nem igazán jó egyik évfolyam tekintetében sem. Tudva, hogy már a mostani anyagmennyiség sem passzírozható bele a rendelkezésre álló időbe, abban reménykedtünk, hogy az új NAT valamilyen formában megoldást fog kínálni erre a helyzetre – teszi hozzá Póti Mariann. – Nem így történt. Az óraszámok – legnagyobb kétségbeesésemre – magyar nyelv és irodalomból 3-4. évfolyamon 7 óráról 5 órára csökkentek, miközben a tananyag nem lett kevesebb, sőt!  Mindemellett a célkitűzés, hogy javuljon a gyerekek szóbeli kifejezőképessége, kommunikációs képessége, szövegértése, helyesírása. De így hogyan?”

A készségfejlesztéshez tér és idő kell.
A készségfejlesztéshez tér és idő kell.Fotó: Ruzsovics Dorina

Az évfolyamok csaknem mindegyikén óriási probléma a diákok leterheltsége, amit sajnos csak látszólagosan csökkent az alacsonyabb óraszám. Terheik inkább nőnek. A tananyag mennyisége ugyanis bővül, így valószínűleg egyre több gyereknek lesz (lenne) szüksége plusz otthoni tanulási időre, korrepetálásra, és az iskolában a korábbinál is kevesebb idő marad a készségek fejlesztésére, az ismeretek készségszintre emelésére. Sajnos ez épp a legkisebbeket érinti a legkedvezőtlenebbül. Náluk ugyanis az első években az lenne a legfontosabb cél, hogy megszeressék a tanulást, hogy sikerélményük legyen, és elsajátítsák azokat az alapismereteket, amelyek a későbbi iskolai beváláshoz nélkülözhetetlenek. A sikeres iskolakezdés ráadásul a későbbi tanulási sikerek és a tanulási önbizalom megalapozói is lennének. 

Az éretlen gyerekek érkezése alapjaiban rengetheti meg azt az iskolarendszert, ahonnan a KSH adatai szerint mintegy 950 alsós tanító hiányzik.

Mi lesz a gyerekekkel? 

„Az alsósoknak – mondja a Császárné – így is túl sok feladatuk van az iskolában és az iskolán kívül is. A gyerekek máris túlterheltek, egész évben rohantunk a tananyaggal, hogy a végére érjünk. Tavaly az elsőseimmel nem sikerült az írott nagybetűk tanítását befejezni júniusra, így ezt átcsúsztattam második osztályra. Ennek következtében nyilván idén a nyelvtananyagnak nem érünk a végére. Már most tudom, hogy mit hagyok el az anyagból. Így biztosan csorbulni fog valami.”

Ahogy a korai beiskolázás az óvodai szakember szavaival „nincs tekintettel az azóta bekövetkezett jelentős társadalmi átalakulásokra és a szakmai, pedagógiai elvek modernizációjára”, éppígy nem veszi figyelembe ezeket az új NAT sem.

„A gyerekek az elmúlt harminc évben rengeteget változtak. Sok mindenben sokkal tájékozottabbak, de a másik oldalról viszont nehezebb őket lekötni, nincs türelmük azoknak a feladatoknak a gyakorlására, amelyek pedig ismétlés nélkül nem tudnak készségszintre emelkedni. Sokkal többet kellene velük beszélgetni, a szókincsüket fejleszteni, játékosan, változatos módszerekkel kellene dolgoznunk” – emeli ki a pedagógus.

A módosításokkal kapcsolatos egyik legnagyobb probléma, hogy arról széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés nem zajlott, nem kérték ki a gyerekekkel nap mint nap együtt dolgozó pedagógusok véleményét sem.

„Ha engem kérdeznének arról, hogy hogy nézzen ki egy alsós órarendje – kezd bele Császárné Póti Mariann – akkor azt mondanám, hogy első és második osztályban csak az alapkészségek megalapozása lenne a cél. Akár tömbösítve, készségtantárgyakkal lazítva, sok játékkal, mozgással. Ez különösen fontos lenne ma, amikor a szülők is folyamatosan rohannak, sietnek. Nagyon jó lett volna, ha a magyarórák számának csökkentése helyett inkább a tananyag csökkentése történt volna az egyes évfolyamokon. Elnyújtva, képességet fejlesztve, játékosan, több időt hagyva a gyakorlásra juthattunk volna el 2. osztály végére oda, hogy kialakuljon a stabil írás-olvasás tudás, majd később a szövegfeldolgozások segítségével a szövegértés. Ezek nélkül ugyanis semmi sem valósítható meg mindabból, amit a későbbi évfolyamokon elvárnak a gyerekektől és a pedagógusoktól. 

Hogyan tanítsunk kevesebb időben többet olyan gyerekeknek, akiknek még a korábbi tempó is biztosan túl gyors? 

Legnagyobb bánatomra a környezetismeret-óra az új NAT-ban első két évfolyamon nem szerepel. Ezt szintén nagyon nagy veszteségnek érzem, mert éppen ez az óra volt az, ami lehetőséget adott olyan tevékenységekre, projektekre, csoportmunkákra, egyéni anyaggyűjtésre, amiket nagyon szerettünk, a gyerekek is, és mi is. A miértre nincs válasz, vélhetően a magyarórákba próbálunk majd meg valamit beletenni ebből.”

Mindeközben megmarad az etikaóra, aminek a pedagógus szerint jelenlegi formájában nincs túl nagy haszna. „Minden nap minden óráján ettől függetlenül is folyamatosan megoldjuk a felmerülő erkölcsi problémákat. Nem várunk, nem is várhatunk ezekkel az etikaórákig. Tanítóként azt gondolom, hogy ezek a változások nem szolgálják azt, amit vártunk az új NAT-tól. A tananyag megmaradt, az óraszámok csökkentek. Szeptemberben érkeznek az óvodából a csepp hatévesek, és csak reménykedem, hogy a lelkesedésük nem fogy el pár hónap alatt. Oda kell eljutnunk most is, ahová húsz évvel ezelőtt. Viszont sajnos ez nem működik. Ha nem úgy teljesít a gyerek, ahogy elvárják tőle, akkor elsősorban a pedagógus a felelős.” 

Mire lehet számítani?

Az óvodai szakember szerint nagyon nehéz dolguk lesz a következő tanévtől az alsós tanítóknak, mert vélhetően rajtuk fog csattanni a korai beiskolázás és a NAT-módosítás számos káros hatása. Ez együttesen már olyan teher, amit nagyon nehéz lesz az iskolában kivédeni. A helyzet kezeléséhez, úgy tűnik, nemcsak szakmai, de emberi tudásuk legjavára is szükségük lehet. 

„Nyilván tenni fogjuk a dolgunkat ezután is, főleg mivel a motivációt számunkra eleve a gyerekek jelentik. Az ő lelkesedésük, szeretetük és vidámságuk segít a pályán maradni – fogalmaz Császárné. – Becsukom magam mögött az ajtót, és megpróbálom a legtöbbet kihozni a harminc év alatt összegyűlt tapasztalatomból és abból a szeretetből és szabadságból, amit az iskolában kapok.”

Szükség lesz a pedagógusok empátiájára
Szükség lesz a pedagógusok empátiájáraFotó: Madhourse / Getty Images Hungary

„Nagyon sok iskolában már most nagy a hangsúly van az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésén. Ez kiemelkedően fontos, mert ez segít hozzá, hogy megszilárduljanak a legfontosabb alapkészségek. Nagyon fontos lenne továbbá a fejlesztő szemléletű tanítás, mert karantén ide vagy oda, nagyon eltérő fejlettséggel érkeznek az iskolába a gyerekek. Az egyedüli megoldás az lehet, ha időt hagyunk arra, hogy ez a saját ütemű fejlődés megtörténjen, ehhez pedig muszáj lesz átütemezni a tananyagot is” – teszi hozzá az oktatási szakértő.

„Gondoljunk bele, hogy most szeptemberben egy osztályba kerülhet az a kisgyerek, akit a szülei visszatartottak »hadd játsszon még egy évet« alapon, holott teljesen iskolaérett lett volna, azzal a kisgyerekkel, aki éppenhogy csak betölti a 6. életévét. Nem várható el, hogy egyszerre fejlődjenek, és nekünk ehhez kell alkalmazkodni” – emeli ki a Hunyadi tanítója. 

Ha pedig mindez digitális oktatás keretében valósul meg, tényleg fel kell hagyni az ábrándok kergetésével és a túlélésre kell játszani.

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.