A világ legelső császáros szülését teljesen véletlenül élte túl az anya és gyermeke

GettyImages-1224044857
Clerget-Tasi Barbara

Ugyan az 1800-as évekig megfelelő érzéstelenítés hiánya miatt nem volt jellemző a sikeres nagy hasi műtét, mégis volt egy eset 1337-ben, amit csodával határos módon mind az anya, mind a gyermeke túlélt.

Szerencsére megdőlni látszik az a tévhit, hogy a császáros szülés a „megúszós” módja a gyerek világra hozásának, hiszen nagy hasi műtétről beszélünk, ami korántsem veszélytelen. Már a középkorban is ismerték a módszert, sőt állítólag Julius Caesar neve sem véletlen (Caesar egy gúnynév, mivel első képviselőjét „kivágták” – latinul caedo – az anyja méhéből). Sokáig csak végszükség esetén alkalmazták; amikor biztosak voltak abban, hogy az anya nem élné túl a szülést (vagy már az anya halála után). Remélték, hogy így a gyermeket megmenthetik, vagy legalább megkeresztelhetik.

Kloroformmal a szülési fájdalmak ellen

A császármetszés tehát ismert volt, de egészen a 1800-as évek végéig nem tudták biztonsággal alkalmazni, hiszen nem létezett megfelelő fájdalomcsillapítás, érzéstelenítés pedig pláne nem. Az első hatásos bódító szer a kloroform volt, ami Viktória királynőt is segítette a szülési fájdalmak enyhítésében, amikor 1853-ban világra hozta Lipót herceget. A szert széles körben kezdték használni a műtétek során. Ennek ellenére nem a 19. századra tehető az első sikeres császáros szülés: történelmi feljegyzések alapján sokáig úgy gondolták, hogy az 1500-as években végezték el a nagy hasi műtétet, amelyet anya és gyermeke is túlélt: az anya egy svájci disznóherélő, a Turgauból származó Jacob Nufer felesége volt. A férfi engedélyt kért az elöljáróktól, hogy megműthesse feleségét, mivel a kismama és a magzat is életveszélyben volt, és egyetlen környékbeli sebész sem merte vállalni a kockázatot.

Megfelelő érzéstelenítés és higiénia nélkül régen elképzelhetetlen volt a sikeres császármetszés
Megfelelő érzéstelenítés és higiénia nélkül régen elképzelhetetlen volt a sikeres császármetszésPetri Oeschger / Getty Images Hungary

Az apának végül egy bába segítségével sikerült a hasi műtét, az anya pedig még további négy gyermeknek adott éltet.

Most azonban cseh történészek szerint jóval korábban, 1337-ben Prágában végezték az első sikeres császárt, méghozzá egy királynén. Ugyan nincs közvetett bizonyíték rá, de cseh történészek és orvosok korabeli feljegyzéseket, levelezéseket és krónikákat tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy Bourbon Beatrix (1320–1383) császármetszéssel hozta világra fiát, Vencel herceget. Egy flamand krónikás például azt állította, hogy az újszülöttet kiemelték a királyné testéből, a vágás pedig begyógyult. A legmeglepőbb a történetben az, hogy a királyné nem az orvosi bravúrnak, csak a véletlennek köszönheti, hogy életben maradt. Valóban véletlenek elképesztő egybeesésére volt szükség, hogy a középkorban élt királyné ne vérezzen el, vagy ne kapjon vérmérgezést egy olyan világban, ahol a betegségeket isteni büntetésnek és nem a higiénia hiányának tulajdonították.

Szerencse és hozzáértő felcserek

Mindez Prágában történt, amely akkoriban pezsgő tudományos központ volt, mivel az akkori király, János egészségi állapota megkívánta, hogy a kor legjobb orvosaival vegye körbe magát. Így nagy valószínűséggel a műtétet hozzáértő felcserek végezték, ami hozzájárulhatott a császármetszés sikeres végkimeneteléhez: Tudták, hogy kell egy magzatot haldokló vagy halott anyából kiemelni, az azonban kizárható, hogy szándékosan az anya megmentésére is törekedtek volna. Valószínűleg terhességi mérgezésre gyanakodtak, ilyen esetben ugyanis azonnal végrehajthatták a császármetszést. 

A stressz miatt nem vérzett el

Tehát nem az volt a cél a császármetszéssel, hogy megmentsék a királyné életét; nagy valószínűséggel halottnak hitték az eszméletét vesztett Beatrixot, amikor feltárták a hasát, hogy megmentsék a gyermeket, vagy legalább megkeresztelhessék – ahogy akkoriban szokás volt. Az orvostörténészek azt gyanítják, hogy a királyné a vágás során magához tért, és a fájdalom kiváltotta stressznek köszönheti, hogy nem vérzett el. Beatrixnek nem született több gyermeke, ami alátámasztja, hogy valóban császármetszésen eshetett át.

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra