A fiatalok érzékenyek a veszélyekkel járó kihívásokra, mivel a kockázat mérlegeléséért és a józan ítélőképesség kialakulásáért felelős homloklebenyük még nem fejlődött ki teljesen. A felelőtlen kihívásokhoz hasonló meggondolatlan hóbortok mindig is velünk voltak, de a közösségi média felerősítette terjedésüket, ráadásul a csoporthoz tartozás és a könnyen jött, gyors népszerűség hamis illúziójával kecsegtetik az egyébként bizonytalan és támpontokat kereső tinédzsereket.
Az aranyhalevő kihívás
Még virtuális világunk születése előtt, 1939-ben aranyhalnyelési őrület lett úrrá az amerikai fiatalokon. A Harvard Egyetem két hallgatójának merészségével kezdődött, majd a főiskolák megpróbálták felülmúlni egymást, amint átterjedt mindazokra, akik valami izgalmas és újszerű részesei akartak lenni. A hasonlóan elmés kihívások azóta az online térben még nagyobb teret kapva hihetetlen gyorsasággal szedik áldozataikat.
Az „Orbeez Challenge”
Ez a kihívás arra buzdítja a gyerekeket, hogy filmezzék le magukat, amint puha gyöngyökkel lövöldöznek idegenekre egy játék pisztoly segítségével. Az elkövetőnek ezután fel kell töltenie a videót bizonyos közösségimédia-platformokra, amelyeken már több mint 150 millióan kerestek rá a „játék” hashtagére. Valószínűleg, közülük csak kevesen mérlegelik, hogy a vízalapú gyöngyök nagy sebességgel kilőve veszélyes lövedékekké válhatnak. Sőt, vannak, akik le is fagyasztják a lövedékül szolgáló gyöngyöt a jobb találati eredmény reményében.
A kihívás március közepén terjedt el, alig egy hónapos fennállása óta rengeteg sérüléshez és letartóztatáshoz vezetett, ugyanis az autóban ülő tinik véletlenszerűen hajtanak oda idegenekhez, elsütik a „gyöngyöket”, majd elhajtanak.
Tekintettel arra, hogy a játék fegyverek valódi lőfegyvernek is tűnhetnek, jogosak a rendőrség aggodalmai, miszerint egy-egy megzavart vagy felbőszített áldozat összetéveszti az esetet egy tényleges lövéssel, és válaszul élestölténnyel reagál. Ez természetesen a gyöngyök gyártójának, a Spin Masternek sem állt szándékában, így már igyekeznek fellépni az ellen, hogy gyöngyeiket lövedékként használja bárki is, a kihívás népszerűségét ugyanakkor egyelőre nem csorbította kérésük.
A fahéjas kihívás
Az egyik legutóbbi kihívás a közösségi médiában az egyébként számtalan pozitív élettani hatással rendelkező fahéj lenyelésének ártalmatlannak tűnő feladata volt. Csakhogy a felhívás kikötötte, hogy a kanálnyi porított fahéjat víz nélkül kell a versenyben maradásért lenyelni. A „Cinnamon Challenge” eredményeként több diák került kórházba a tüdejükbe kerülő finom por miatt, ami gyulladást és hegesedést okoz.
Az ájulásig fojtogatós „játék”
Ez a veszélyes hóbort legalább három halálesetért volt tavaly felelőssé tehető. Az épületes „szórakozás” lényege, hogy addig fojtogatnak valakit, amíg az ájuláshoz nem vezet. Ennek az állapotnak az elérése mögött az a remény húzódik meg, hogy talán átélhetővé válik egy rövid euforikus csúcs. A „versenyzők” ennek érdekében visszatartják lélegzetüket eszméletük elvesztéséig. A Centers for Disease Control által végzett tanulmány azonban kimutatta, hogy 1995 és 2008 között nem kevesebb, mint 82 fiatal halt bele ennek az érzésnek a hajhászásába.
A jégkrémes kihívás
Az előzőekhez képest ártatlan gyermeki csíny, bár Covid idején mégsem veszélytelen az Ice Cream Challenge felhívása, mely arra ösztönözte a „játékos kedvűeket”, hogy bemenve egy boltba lefilmezzék, ahogy kinyitnak egy fagylaltos dobozt, és belenyalnak a jégkrémbe, mielőtt visszatennék a polcra további árusításra.
A forró vizes kihívás
Azok, akik a fagylalt után meghűléses tüneteket érezhettek, vagy más, kalandra vágyó ifjak részt vehettek a forró vizes kihívásban, melynek során nem kellett többet tenniük az elismertségért, mint egy vödör forró vizet a tulajdon fejükre önteni. Ennek eredményként sokakat kezeltek égési sérüléssel.
A mosószeres kihívás
A mosószerpárnácskák megevésével vagy a mosópor felszívásával járó Tide Pod Challenge is ezeknek a divatos, de annál értelmetlenebb és veszélyesebb tinihóbortoknak a táborát gazdagította.
A 48 órás eltűnés kihívása
A résztvevő egészségén kívül már közvetlenül a szülőkére is komolyabban kihathatott a néhány éve nagy divattá lett álhírterjesztés a fiatalok között, hogy elrabolták őket. Minél tovább kellett fenntartaniuk azt a látszatot, hogy emberrablás áldozataivá váltak. Ezzel kétségkívül elérték céljukat, hiszen igen nagy figyelmet kaptak meglehetősen rövid időn belül.
Nem kell Amerikáig menni a online heccelés veszélybe sodró őrült jelenségéért. Hartung Attila FOMO – megosztod, és uralkodsz című 2019-es filmje is hasonló témát dolgoz fel megrázóan kegyetlen őszinteséggel, hazai terepen.
Clarie McCarthy, harvardi gyermekorvos szerint a tinédzserek veszélyes online kihívásainak sikeréért a homloklebeny fejletlensége okolható, hiszen ez az a rész, amely irányítja az ítélőképességet, a belátást és a kockázatvállalást. Az egyre jelentősebb számú, súlyos következményekkel járó meggondolatlan és elhamarkodott döntésekből fakadó kihívásokat a jövőben fontos lenne szigorúbban figyelemmel kísérni az online felületeken annak érdekében, hogy serdülőink ne sodorják veszélybe saját és mások egészségét.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
