Egy férfi dühe csak fokozza a hatalmát, míg a nőknél ez pont fordítva van

GettyImages-1136900682
Geyer Krisztina

A düh alapérzelmeink egyike. Míg a tanulmányok azt mutatják, hogy a férfiak és a nők dühérzetének megtapasztalása között gyakorlatilag nincs különbség, addig az is bizonyított, hogy a nőknek mérlegelniük kell, ha kifejezésre juttatják érzéseiket, mivel azzal többet kockáztatnak, mint férfi társaik.

„Ahogy a legtöbb ember, én is a saját buborékomban felnőve ismerkedtem meg a düh természetével. A körülöttem élő emberek viselkedéséből vontam le következtetéseimet, érdeklődve figyeltem, ők miképp fejezik ki ezt az érzésüket, és hogyan reagálnak akkor, mikor a másik épp tombol. Arról viszont nincs emlékem, hogy a szüleim valaha is beszéltek volna nekem a haragról. Szomorúságról igen. Irigységről, szorongásról, bűntudatról is volt szó. De a dühről semmi. Kiderült, hogy a lányoknál ez így szokás” meséli  Soraya Chemaly, író-aktivista, aki Rage Becomes Her című könyvében részletezi a női düh érzetének és társadalmi elfogadottságának vetületeit.

A düh elfojtása

Chemaly nagyon érdekes dologra hívja fel a figyelmet. Azt állítja, hogy a nők dühét általánosságban véve elítéli kultúránk, kivéve azokat a helyzeteket, melyekben a düh éppenséggel megerősíti a sztereotip státuszt. Ez azt jelenti, hogy a nőknek bizonyos helyzetekben szabad dühösnek lenniünk, igaz, nem a saját érdekükben. Ha egy nő például anyaként vagy tanárként mérges, akkor azt tiszteletben tartják, érzelmeit megértik, elfogadják, hiszen a gyermekek számára ez erőként, szigorként nyilvánul meg. Ha azonban a nő átlépi a határt, és a férfiak terepén fejezi ki dühét  például a politikában vagy akár a munkahelyen , akkor abból az esetek többségében hátránya származik.

A nők eszköztárában jobb, ha nincs jelen a düh kifejezése.
A nők eszköztárában jobb, ha nincs jelen a düh kifejezése.

Ha valakit dühös nőnek tartanak, olykor csak azért, mert hangosan érvényre juttatja gondolatait, akkor az könnyen összemosódik a „túl érzékeny”, „szenvedélyes” vagy akár a „hisztérikus” jelzőkkel. Az ilyen jellegű megnyilvánulás után a női munkatárs gyakran végzi a „nem elég profi”, „nem elég tárgyilagos” skatulyában. Ezen okoknál fogva az elfojtás egy hatékonyabb útnak tűnhet. Ezzel szemben a férfiak életében nincs ilyen jellegű vékony jég, számukra a düh kifejezésre juttatása nemcsak a védelem eszköze, de az irányításé is.

Chemaly meglátása, hogy a fiúk ugyan korán tanulnak a haragról és annak kontrollálásáról, használatáról, viszont sokkal kevesebb ismeretre számíthatnak a többi érzésükkel kapcsolatban. Ez különböző módon hátráltathatja őket életük során. Mivel a kultúránk szerint a férfiasság nem összeegyeztethető az empátiával és a sebezhetőséggel, érzelmi alternatíváik gyakran a visszahúzódásra, elfojtásra vagy a düh agresszív kifejezésére korlátozódnak.

„A harag olyan, mint a víz. Nem számít, milyen elszántan próbálja valaki feltartóztatni, elterelni vagy tagadni, a harag utat talál magának, általában a legkisebb ellenállás irányába. A feldolgozatlan, testünkben lappangó düh átjárja a viselkedésünk vetületeit, de lecsapódik a külsőnkön, a testünkön, az étkezési szokásainkon és a kapcsolatainkon, táplálja az alacsony önbecsülést, a szorongást, a depressziót, az önkárosítást és a testi betegségeket. Az ártalmak azonban nem csak fizikaiak. A haragról alkotott nemi alapú elképzeléseink miatt megkérdőjelezzük a saját valóságunkat, kétségbe vonjuk érzéseinket, félretesszük szükségleteinket, és lemondunk saját elveinkről is akár."  írja Chemaly.

Hogyan álljunk ki magukért anélkül, hogy keserűnek tűnnénk

Először is merjük nevén nevezni azt, amit érzünk.  A haragunk nemcsak jogos, hanem a megoldás aktív része is. Ne minimalizáljuk az érzéseink intenzitását, ne mondjuk azt, hogy frusztráltak vagyunk, türelmetlenek vagy ingerültek, pláne ne hivatkozzunk a ciklusunkra, ha épp semmi köze hozzá. A harag általában arról szól, hogy merünk nemet mondani

Michele Farris, amerikai dühmenedzsmenttel foglalkozó terapeuta gondolatát is érdemes észben tartani:

az egészséges harag nem csendes és udvarias, de nem is gonosz, nem megalázó és nem bántó.

A düh kifejezése és a meghallgatás követelése során derül ki mások számára, hogy képesek vagyunk kapcsolatba lépni a körülöttünk lévő világgal, és alakítani azt. Hangosan kimondva az, hogy „dühös vagyok", el kell, hogy vezessen minket a másik figyelméhez. Amikor egy lány vagy nő dühös, valójában azt juttatja kifejezésre: „Amit érzek, gondolok és mondok, az számít."

Mentes Anyu szakácskönyvek

 

„A kevesebb több. A mentes jobb."

 

Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Szakácskönyveiben kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak.

A könyvekbe most betekintést nyerhetsz. 
Amit az online lapozgatóban megtalálsz:

  • Tartalomjegyzék
  • Előszó
  • Részlet Étrendem - Szarka Dorottya dietetikus kisokosából
  • + 1 recept is!

Mentes Anyu szakácskönyve 1+2 kedvező áron online rendelhető!

 

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra