Kell-e nekünk a női kvóta?

GettyImages-1128218442

Micsoda dolog az, hogy azért jusson valaki magasabb pozícióba, mert az van a lába között, ami?

Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén elfogadta azt a javaslatot, miszerint 2026 júliusára a tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatok kötelesek több női vezetőt alkalmazni, ellenkező esetben szankciókra számíthatnak.

Kevés megosztóbb jelenség van, mint a női kvótaként emlegetett javaslat, hiszen ez maga a pozitív diszkrimináció. A támogatók szerint a megkövesedett patriarchális gondolkodásmód eredménye, hogy döntő többségben még mindig férfiak kerülnek felső vezetői pozícióba, s a nemi sztereotípiák erőteljes jelenléte érezhető abban is, hogy a férfiak esetében sokkal inkább elfogadott társadalmilag a karrier építése. A támogatók szerint viszont a nők beemelése a felső vezetésbe növeli a sokszínűséget, rugalmasságot, társadalmi érzékenységet.

Gizike és a kávégép

A kimondott-kimondatlan aggodalom a javaslattal kapcsolatban talán leginkább az, hogy mi lesz a szakértelemmel.

Mi lesz, ha teszem azt, Gizikét azért emelik be a nagyvállalat igazgatótanácsába, mert nő, holott Gizike leginkább a kávéfőzéshez ért?

Mi lesz, ha emiatt Gizike romlásba fogja dönteni a vállalatot? Aki dolgozott valaha multinacionális vállalatnál, sejtheti, hogy az aggodalom nem igazán reális: jó adag ambíció, stressztűrő képesség és szakmai rátermettség kell ahhoz, hogy valakiből közép- vagy felső vezető váljon. Ami viszont nagyon is valós jelenség, az a nőkre háruló sokszoros teher, amivel akkor szembesülnek, ha úgy döntenek: a család és az otthon melegének ápolgatása mellett a karrierjükben is többre vágynak, mint a vezérigazgató úrnak kávét főzni.

A női kvóta megszabná a cégvezetésben a nők arányát
A női kvóta megszabná a cégvezetésben a nők arányátLuis Alvarez / Getty Images Hungary

A számok nem hazudnak

A KSH adatai szerint Magyarországon a vezető beosztásban lévők 39%-a nő. Az Index 2021 szeptemberében arról írt, hogy még a 10%-ot sem éri el itthon a női senior managerek száma, rávilágítva a jelenségre, hogy a magyar nők, bár többet tanulnak, vezető beosztásba ritkábban jutnak, és kevesebbet keresnek. A nemek közötti bérszakadék szintén nagyon is valós: 2021-ben egy munkaóráért 17%-kal kevesebbet kaptak a nők, mint a férfiak.

Férfidolgok, női dolgok

Akik a leghangosabban ellenzik a javaslatot, azt kifogásolják, miért nem akarnak a nők bányában meg építkezésen dolgozni. Kérem szépen, ugyanazért, amiért viszonylag kevés férfi jelentkezik bölcsődei gondozónak, óvodapedagógusnak vagy HR-esnek. Máshoz van kedvük, affinitásuk, mással szeretnének foglalkozni.

Ha viszont egy nő karrierépítésre adja a fejét, mindig van egy-két „jó szándékú” ismerőse, idősebb rokona, aki emlékezteti rá: „A gyerekek a legfontosabbak.”

A férfiakat érdekes módon nem emlékeztetik erre, hiszen a magyarok még mindig úgy tartják: a férfi elsődleges feladata a család fenntartása, a pénz előteremtése, a nőké pedig a gyerekek és az otthon rendben tartása. Persze dolgozzon is a nő, ne tartsa el a férje (ami a mai árak és fizetések mellett, lássuk be, keveseknek adatik meg), jóval kevesebb pénzért, mint a férje, lássa el a gyerekeket, ápolja idős vagy beteg családtagjait. Foglalkozzon a háztartással, legyen otthon rend és tisztaság, láthatatlan munkával, ami miatt október közepétől gyakorlatilag ingyen dolgozik. (Az más kérdés, bár szorosan ehhez kapcsolódik, hogy milyen terhet rak mindez a férfiak vállára.)

„Minek az ilyennek gyerek?”

Dolgoztam jó néhány nagyvállalatnál. Közvetlen főnökeim között akadtak nők szép számmal, a vezérigazgató és az igazán magas beosztásban lévők azonban kivétel nélkül mindannyian férfiak voltak. Olyan férfiak, akik napi 12-14 órát töltöttek a munkahelyükön, akkor is, ha családjuk volt. Egy nő, ha erre vágyik, még mindig szembe találja magát a károgókkal: „Minek az ilyennek gyerek?” Ha nincs gyereke, akkor pedig karrierista, ami gyakorlatilag szitokszó ma Magyarországon. Eszembe jut egy nyugat-európai országban élő női vezető ismerősöm is, akinek senior managerként az az eretnek vágya támadt, hogy még magasabb pozícióba jusson. Ráadásul mindezt várandósan. Megpályázta hát a magasabb pozíciót, elnyerte, majd a baba születése után fél évvel kezdett az új munkakörben. Mi Magyarországon olykor örülünk, ha terhesen nem rúgnak ki, kisgyerekesként pedig felvesznek valahova.

A sztereotípiák fogságában

Természetesen senkinek nem kötelező karriert építenie gyerekszülés helyett vagy mellett. A kulcsszó a „lehet”: nem kell, de ha arra van igénye, ne tartsa vissza semmilyen patriarchális berögződés vagy nemi sztereotípia. A legkülönösebb az, amikor maguk a nők ágálnak „karrierista” nőtársaik vagy éppen a női kvóta ellen. Ők ugyanazoknak a nőknek a 21. századi megfelelői, akik fejüket csóválva ciccegtek, amikor egyesek nadrágot mertek húzni, vagy uram bocsá´, nem óhajtottak férjhez menni és a háztartással foglalatoskodni egész életükben.

Női kvóta vs. férfienergia

Szomorú, amikor maguk a nők örvendeznek azon, hogy frissen felvett munkatársuk, főnökük nem nő, hanem férfi. Nemegyszer voltam annak tanúja, hogy két, azonos szakértelemmel rendelkező, szimpatikus jelölt közül a női menedzser a férfi jelentkezőt választotta, olyan remek indokokkal, hogy „kellenek a fiúk” vagy „olyan jó pasi”. Meggyőződésem, hogy az illetőnek soha eszébe nem jutott, hogy nem a szakmai rátermettsége, hanem a neme miatt esett rá a választás. Még a közelmúltban is dolgoztam olyan projekten, amikor a női résztvevők között jelen lévő egyetlen férfit a két női vezető kitörő lelkesedése fogadta. Az ujjongás tárgya az volt, hogy „kell a férfienergia”. Férfikvóta tehát van, mindig is volt, csak éppen nem a jogszabályokban létezik, hanem a fejekben.

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra