Hihetetlen súllyal született egy kisbaba: egészséges ez még egyáltalán?

GettyImages-1208973856

Egy brazíliai édesanya nemrégiben adott életet egy 61 centi hosszú és 7,3 kg súlyú babának. Angerson Santos császármetszéssel jött a világra a Padre Colombo Kórházban, Parintinsben, Amazonas államban.

Bár ma már a négy kiló körüli kisbabák is teljesen normálisnak számítanak, a hét kilogramm feletti testsúly igencsak extrém. Rekordot azért nem ért, Angerson ugyan megelőzte az eddig született legnehezebb kislányt, aki 6,8 kilogrammot nyomott 2016-os világrajövetelénél, az 1955-ben, Olaszországban született, 10,2 kilós kisfiút azonban nem – utóbbi az egészséges szülőtől származó valaha mért legnagyobb kisbaba.

Angerson Santos (képeket itt lehet nézni róla) így is alaposan meglepte környezetét. Természetes úton világra sem tudott jönni, császármetszésre volt szükség. Szerencsére anya és gyermeke is egészségesek, de ilyenkor mindig felmerül a kérdés, mégis mi a „normális” születési súly, és ezt miért haladják meg egyre több esetben az újszülöttek?

A nagy súlyú baba nagyobb eséllyel lesz később túlsúlyos gyermek
A nagy súlyú baba nagyobb eséllyel lesz később túlsúlyos gyermekVera Livchak / Getty Images Hungary

A magyarázat a nagy súlyú babák mögött

A nyilvánvaló igazságon túl, miszerint sokkal táplálóbban étkezünk és kevesebb veszéllyel kell szembenéznünk, mint nagyszüleinknek és minden más generációnak, azért vannak még más okok is az óriásbébik születése mögött. Eleve minden négy kiló fölötti baba – független a terhességi kortól – makroszómiás, azaz a vele egykorú gyerekek 90%-ánál nagyobb. Ők a születések körülbelül 12%-át teszik ki. Terhességi cukorbetegségben szenvedő anyáknál ez az arány 15–45%-ra emelkedik.

Tényleg a vitaminok a hibásak?

Amennyiben az anyuka túlsúlyos, babája is nagy eséllyel lesz átlag fölötti méretű – a makroszómia esélye ilyen esetekben a duplájára növekszik. Az a szülő, aki túl sokat hízott a várandósság alatt, szintén az átlagnál nagyobb újszülöttnek adhat életet. A terhesség során fellépő inzulinrezisztencia (amely nem jelentkezik cukorbetegségként) szintén kockázati tényező. A 35 év felett életet adó anyukáknál is gyakoribb az óriásbaba, de az idősebb apa is elég ahhoz, hogy a kicsi makroszómiás legyen. Ezenfelül számítanak az elhúzódó, 40 hetet túllépő terhességek, a korábban szült gyerekek is. Emellett a fiúk jóval gyakrabban nagyobbak, mint a lányok. 

A szokásosnál nagyobb súllyal született babák a rendelkezésre álló korlátozott adatok szerint hétéves korukra nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak vagy cukorbetegek. Hogy felnőttként is megőrzik-e ezt, arról már nincsenek kutatások. Az viszont biztos, hogy a hetvenes évek óta 450 grammal nőtt az átlagos újszülöttek súlya, de ez tökéletesen arányban van az elhízás elterjedésével.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra