A felső tagozatos biológia, az ember szaporodásával kapcsolatos óráiról leginkább arra emlékszem, mennyire szerettük, hogy ebből a témából nem kell felelni. Aztán minden magyarázat nélkül kaptunk egy-egy doboz termékmintát betétekkel, és a kilencvenes évek első felében ezzel nagyjából véget is ért a lányok iskolai keretek közti felkészítése azokra a változásokra, amelyek hamarosan bekövetkeztek testükben, testünkben. Nagyon sok magyar kamasz otthon sem jut ennél többhöz: a menstruáció, ahogy a szexuális felvilágosítás is, kellemetlen, kényelmetlen kérdés, amibe a legtöbben épp csak annyira mennek bele, amennyire muszáj. Hogy ez hamarosan másként történhessen, azon igyekszik segíteni a Menstrupédia képregény.
Indiából indult a képregény
A képregény a menstruáció témáját járja körbe: kiderül belőle, mi ez, miért menstruálnak a nők, és mi történik a testükben. A menstruációval kapcsolatos mindennapi helyzeteket segít kezelni: mit tegyünk, ha átázunk, vagy hova kell dobni a használt betétet – magát a szexuális kapcsolatot részletesen nem tárgyalja. A Menstrupédiát egy indiai házaspár készítette, az ő munkájukat fordította le, adta ki és terjeszti dr. Farkas Eszter szülész-nőgyógyász itthon.
„A házaspár nőtagja egy kis faluban nőtt fel, neveltetési körülményeinek megfelelő menstruációs ismeretek és higiénia mellett. Itt a menstruációt komoly tabuként kezelik, nem beszélnek róla;
a legtöbb kislány nem jut megfelelő higiéniai termékekhez, ehelyett rongyokat használnak, amiket szintén rejtegetni kell, nehogy meglássák őket
– így nyilván nem tisztíthatók, száríthatók megfelelően. Amikor a szerző az egyetemen megismerkedett a későbbi férjével, a férfi teljesen meg volt rökönyödve: a nők minden hónapban menstruálnak?” – mondta el dr. Farkas Eszter a Díványnak. A házaspár, elszörnyedve azon, hogy értelmiségiként ennyire korlátolt ismeretekkel rendelkeznek, projektet indított el a menstruációval kapcsolatos tudatosság erősítésére, melynek részeként megszületett a képregény, illetve hazájukban küzdenek a menstruációs szegénység ellen is.
A kicsiket szólítja meg
Az egészen kis gyermekek nyelvezetével íródott könyv olyan helyzeteket mutat be, amelyeket ők is értenek: a kiadvánnyal négy éve találkozott Eszter egy konferencián, ahol annyira tetszett neki a bemutatóanyag, hogy megvette e-könyv formájában.
„Amikor a képregényt olvastam, azt éreztem, bárcsak nekem is így mondta volna el ezt valaki annak idején. Pozitív érzéseket kelt a saját test működésével kapcsolatban, felkelti az érdeklődést, és még vicces is. Azok a szituációk, amik sokunkban szégyent, zavarodottságot keltettek, itt kedves, érthető, vicces megfogalmazásban jelennek meg. Az ember megnyugszik tőle, érzi, hogy ami vele történik, az természetes és jó. A gyerekeknek erre a szemléletre van szüksége” – tudtuk meg.
A legtöbb nő nem ismeri jól a saját testét
Dr. Farkas Eszter nőgyógyászként azt tapasztalja, hogy sajnos a magyar felnőtt nők többsége sincsen azzal tisztában, hogy mi történik a testében.
„Sajnos, a nők többségének még ma sincs fogalma arról, hogy pontosan mi történik a testében a menstruációs ciklus alatt. Nem tudja, hogy amikor nem vérzik éppen, akkor hol tart a ciklusában, vagy egyáltalán hogy épül fel egy ciklus, mi az egyes szakaszok célja” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerencsére már jó irányba haladunk, egyre jobban bekerül a köztudatba például a termékenységtudat, a cikluskövetés. Lehetőség van rá, hogy a mostani kicsiknél ez már másképpen legyen, hogy ők azzal a tudással nőjenek fel, amit a mai harmincas-negyvenesek éppen pótolni próbálnak.
Jön a fiús képregény is
A nőgyógyász szerint nem érdemes megvárni a menstruációról folytatott szülői beszélgetésekkel azt, míg a kiskamasz lányunk elér a serdülés ezen mérföldkövet jelentő pillanatáig.
„A serdülésnek nem a menstruáció az első jele. Többféle testi jel van, az egyik a fehéres hüvelyváladék megjelenése a petefészek működésének jeleként.
Ez a fehér váladék már egy évvel a menstruáció kezdete előtt, vagy még korábban megjelenhet. Mivel sok anya sincs tisztában azzal, hogy ez mit jelent, sokszor megijednek, akár nőgyógyászhoz hozzák a kislányt.
A képregényen megjelölt kilencéves kor már valóban azt a korosztályt jelenti, akikkel érdemes elkezdeni a gyakorlati tudnivalókról is beszélgetni” – vélekedik. A képregényt a visszajelzések alapján egyébként nemcsak lányok, de fiúk is forgatják – Eszter elmondása szerint egy 14 éves fiú azzal kommentálta a Menstrupédiát olvasás után, hogy „nem jó ezeket a dolgokat nem tudni”.
A tervek szerint még az idén meg is jelenik a képregény fiúknak szóló párja Magyarországon, amely főként a fiúk serdülőkori változásaira, valamint a szenvedélybetegségekre és a bullyingra koncentrál. Dr. Farkas Eszter tervei között szerepel, hogy a képregények a későbbiekben az iskolákba, az iskolai védőnőkhöz is eljuthassanak, az ő munkájukat is segítve.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
