A felső tagozatos biológia, az ember szaporodásával kapcsolatos óráiról leginkább arra emlékszem, mennyire szerettük, hogy ebből a témából nem kell felelni. Aztán minden magyarázat nélkül kaptunk egy-egy doboz termékmintát betétekkel, és a kilencvenes évek első felében ezzel nagyjából véget is ért a lányok iskolai keretek közti felkészítése azokra a változásokra, amelyek hamarosan bekövetkeztek testükben, testünkben. Nagyon sok magyar kamasz otthon sem jut ennél többhöz: a menstruáció, ahogy a szexuális felvilágosítás is, kellemetlen, kényelmetlen kérdés, amibe a legtöbben épp csak annyira mennek bele, amennyire muszáj. Hogy ez hamarosan másként történhessen, azon igyekszik segíteni a Menstrupédia képregény.
Indiából indult a képregény
A képregény a menstruáció témáját járja körbe: kiderül belőle, mi ez, miért menstruálnak a nők, és mi történik a testükben. A menstruációval kapcsolatos mindennapi helyzeteket segít kezelni: mit tegyünk, ha átázunk, vagy hova kell dobni a használt betétet – magát a szexuális kapcsolatot részletesen nem tárgyalja. A Menstrupédiát egy indiai házaspár készítette, az ő munkájukat fordította le, adta ki és terjeszti dr. Farkas Eszter szülész-nőgyógyász itthon.
„A házaspár nőtagja egy kis faluban nőtt fel, neveltetési körülményeinek megfelelő menstruációs ismeretek és higiénia mellett. Itt a menstruációt komoly tabuként kezelik, nem beszélnek róla;
a legtöbb kislány nem jut megfelelő higiéniai termékekhez, ehelyett rongyokat használnak, amiket szintén rejtegetni kell, nehogy meglássák őket
– így nyilván nem tisztíthatók, száríthatók megfelelően. Amikor a szerző az egyetemen megismerkedett a későbbi férjével, a férfi teljesen meg volt rökönyödve: a nők minden hónapban menstruálnak?” – mondta el dr. Farkas Eszter a Díványnak. A házaspár, elszörnyedve azon, hogy értelmiségiként ennyire korlátolt ismeretekkel rendelkeznek, projektet indított el a menstruációval kapcsolatos tudatosság erősítésére, melynek részeként megszületett a képregény, illetve hazájukban küzdenek a menstruációs szegénység ellen is.
A kicsiket szólítja meg
Az egészen kis gyermekek nyelvezetével íródott könyv olyan helyzeteket mutat be, amelyeket ők is értenek: a kiadvánnyal négy éve találkozott Eszter egy konferencián, ahol annyira tetszett neki a bemutatóanyag, hogy megvette e-könyv formájában.
„Amikor a képregényt olvastam, azt éreztem, bárcsak nekem is így mondta volna el ezt valaki annak idején. Pozitív érzéseket kelt a saját test működésével kapcsolatban, felkelti az érdeklődést, és még vicces is. Azok a szituációk, amik sokunkban szégyent, zavarodottságot keltettek, itt kedves, érthető, vicces megfogalmazásban jelennek meg. Az ember megnyugszik tőle, érzi, hogy ami vele történik, az természetes és jó. A gyerekeknek erre a szemléletre van szüksége” – tudtuk meg.
A legtöbb nő nem ismeri jól a saját testét
Dr. Farkas Eszter nőgyógyászként azt tapasztalja, hogy sajnos a magyar felnőtt nők többsége sincsen azzal tisztában, hogy mi történik a testében.
„Sajnos, a nők többségének még ma sincs fogalma arról, hogy pontosan mi történik a testében a menstruációs ciklus alatt. Nem tudja, hogy amikor nem vérzik éppen, akkor hol tart a ciklusában, vagy egyáltalán hogy épül fel egy ciklus, mi az egyes szakaszok célja” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerencsére már jó irányba haladunk, egyre jobban bekerül a köztudatba például a termékenységtudat, a cikluskövetés. Lehetőség van rá, hogy a mostani kicsiknél ez már másképpen legyen, hogy ők azzal a tudással nőjenek fel, amit a mai harmincas-negyvenesek éppen pótolni próbálnak.
Jön a fiús képregény is
A nőgyógyász szerint nem érdemes megvárni a menstruációról folytatott szülői beszélgetésekkel azt, míg a kiskamasz lányunk elér a serdülés ezen mérföldkövet jelentő pillanatáig.
„A serdülésnek nem a menstruáció az első jele. Többféle testi jel van, az egyik a fehéres hüvelyváladék megjelenése a petefészek működésének jeleként.
Ez a fehér váladék már egy évvel a menstruáció kezdete előtt, vagy még korábban megjelenhet. Mivel sok anya sincs tisztában azzal, hogy ez mit jelent, sokszor megijednek, akár nőgyógyászhoz hozzák a kislányt.
A képregényen megjelölt kilencéves kor már valóban azt a korosztályt jelenti, akikkel érdemes elkezdeni a gyakorlati tudnivalókról is beszélgetni” – vélekedik. A képregényt a visszajelzések alapján egyébként nemcsak lányok, de fiúk is forgatják – Eszter elmondása szerint egy 14 éves fiú azzal kommentálta a Menstrupédiát olvasás után, hogy „nem jó ezeket a dolgokat nem tudni”.
A tervek szerint még az idén meg is jelenik a képregény fiúknak szóló párja Magyarországon, amely főként a fiúk serdülőkori változásaira, valamint a szenvedélybetegségekre és a bullyingra koncentrál. Dr. Farkas Eszter tervei között szerepel, hogy a képregények a későbbiekben az iskolákba, az iskolai védőnőkhöz is eljuthassanak, az ő munkájukat is segítve.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
