Alapvető igazság, hogy az agy szempontjából minél fiatalabb korban kell elkezdeni a tanulást. Egész másképp fogadja be és dolgozza fel az információkat egy 17 éves és egy 37 éves ember, értelemszerűen utóbbi kárára. Ez nagyon komoly érv a jogosítvány minél korábbi megszerzésére: a középiskolai vagy egyetemi évek alatt a legtöbben túl is esnek a tanfolyamon és a vizsgán is. Csakhogy hiába válunk hivatalosan 18 évesen felnőtté, a felelősségérzet gyakran csak később érkezik meg.
Elég érett a kamasz agya a vezetéshez, amin mások élete múlhat?
Agyunk 25 éves korunkig folyamatosan fejlődik. A prefrontális kéreg érése elég kései életkorra esik, ami azért aggasztó, mert ez a felelős az impulzív viselkedésért, az indulatokért, ösztönökért – magyarul éretlen állapotában kevésbé képes kontrollálni a gondolatokat, cselekedeteket (talán ismerősek a „jó ötletnek tűnt” és az „úgy gondoltam, velem semmi rossz nem történhet” mondatok, amiket az adott pillanatban tényleg átélnek a kamaszok). Kísérletekből az is kiderült, hogy a tinédzserek agya még nem a felnőttekéhez hasonlóan képes tervezni, összpontosítani, hibákat keresni és átlátni a cselekedetek következményeit. Egy vizsgálat során Laurence Steinberg pszichológus megmutatta, hogy az autószimulátorba ültetett fiatalok közül a 14–17 évesek vállalják a legnagyobb kockázatot, főleg akkor, ha mellettük ülnek a barátaik. Még az egyedül autót vezető serdülő is imád kockázatokat vállalni, ebben az időszakban erre reagál intenzíven az agy jutalomközpontja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nagykamaszok ne lennének képesek autót vezetni, vagy ne teljesíthetnék a tanfolyamot, inkább azt, hogy fel kell készülnünk a kockázatkereső viselkedésre. Szerencsére a vezetőoktató is segít kiszűrni a felelőtlenséget. A legtöbbjük jelzi, ha a tinink nem alkalmas egyelőre a vezetésre, mert egy vállrándítással reagál a gyalogosok veszélyeztetésére.
A szülő magatartásától sok minden függ
Nagyban befolyásolja a fiatal vezetési stílusát, biztonságos közlekedését az, milyen példát látott maga előtt gyerekkorában. Bekötjük-e minden alkalommal a biztonsági övet, elvégezzük-e az ellenőrzési folyamatokat, figyelünk-e másokra, átgondoltan, biztonságosan közlekedünk? Vagy épphogy káromkodásokkal sűrűn tűzdelve verekszünk a helyekért, gyorshajtunk, száguldozunk gyalogosok, biciklisek mellett, ittasan is volán mögé ülünk, megírtuk a magunk KRESZ-könyvét, mondván, a tapasztalatainkból úgyis jobban tudjuk? Akárhogy is vezetünk, a gyerek ezt látja, megfigyeli, és beépíti. Ha mi folyton áthágjuk a szabályokat, milyen alapon várjuk el, hogy a gyerekünk ne kösse el félrészegen az autót este tízkor a haverjaival buliba menet? Ne feledjük: tarthatunk hegyi beszédeket, az utód mindig abból tanul, amit akár tudatosan, akár tudattalanul megfigyel a szülei viselkedésében. Persze a kamaszkor arról szól, hogy felelősen viselkedő apák és anyák gyerekei is elveszítik időnként a kontrollt, de azért tegyük meg a biztonság érdekében, amit meg lehet, azaz mutassunk jó példát.
KRESZ és autó: Neked ez úgysem fog menni!
Meghatározza a kamaszunk vezetési stílusát az is, mennyire félünk a többi autóstól, mennyire látjuk veszélyesnek a közlekedést, volt-e balesetünk, amelynek ő is szemtanúja vagy résztvevője volt? Esetleg a vezetési stílusunk miatt sosem érezte magát igazán biztonságban a kocsiban? Komoly elakadások, szorongások alakulhatnak ki ezek miatt, amelyek megnehezítik a fiatal autóvezetését. Számít az is, mikortól engedtük, hogy az ölünkből kormányozva az udvaron guruljon egy kicsit. Az autóhoz csak apa vagy anya nyúlhatott, mert saját privilégiumaként kezelte, vagy épphogy bevontuk a gyereket a szerelésbe, kocsimosásba, érdekesnek, megtanulhatónak mutattuk-e a járműkezelést? Triviális kérdésnek tűnhet egészen addig, amíg nem találkoztunk legalább egy olyan nővel, aki azért nem vágott bele soha még a KRESZ-tanfolyamba sem, mert otthon azt tanították neki, hogy úgyis majd a férje vezet helyette, vagy olyan felnőtt férfival, aki vért izzadt, mire elérte, hogy ne az apja gúnyos, örökre megjegyzett beszólásai kísérjék minden útján.
Jobb, ha a szülő nem áll neki magántanfolyamot tartani
Amerikában megszokott, hogy a gyerekek egész kicsi koruktól kezelik az autókat, az első pár leckét pedig kamaszként a szüleiktől veszik egy parkolóban vagy kevésbé forgalmas mellékutakon (a legtöbb államban a kezdő korhatár is alacsonyabb). Ez vagy nagyon jól sül el, és a tini magabiztosan, alapvető készségek birtokában vág neki a tanfolyamnak és a rutinpályának, vagy nagyon rosszul. A szülő ugyanis nem képzett vezetőoktató. Ha régebben szerezte meg a jogosítványát, sok új szabályról lemaradhatott, vagy épp a sajátjait erőlteti rá a gyerekre akkor is, ha azok nem felelnek meg a KRESZ-nek vagy az optimális járműkezelésnek. Márpedig a vizsgán csak azt engedik át, aki szabályosan vezet.
Amikor a gyerek csak a szülei mellett nem tud vezetni
Hasonlóan negatív hatást érhetünk el a folyamatos kritizálással is. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy előbb mi tanítsuk a gyereket vezetgetni, előfordulhat, hogy rossz a pedagógiai módszerünk, és mindenbe belekötünk, gúnyolódunk, bezzegezünk, türelmetlenül felcsattanunk, indokolatlan feszültséget generálunk. Pont abban a helyzetben, amikor a kamasznak egészséges önbizalomra, önállóságának elismerésére lenne szüksége, nemcsak a vezetés, de az élet minden területén. Gyakran előfordul, hogy emiatt a tini a szülei mellett szinte képtelen összeszedni magát, egy jó autós oktató mellett viszont megtanul magabiztosan, nyugodtan, szabályosan vezetni, mégpedig a saját tempójában. Ebben az esetben a tanárnak nem kell azzal sem időt töltenie, hogy a rossz beidegződéseket kinevelje tanulójából, akit túlzottan magabiztos szülei „már úgyis megtanítottak mindenre”. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy ha a gyerekünket ültetjük a volán mögé közúton, az a valódi világban járművezetés tiltott átengedésének és kiskorú veszélyeztetésének minősül. Még egy szabály, amit nem árt észben (és be)tartani.
Mit tehetünk még?
Ne adjunk gyors, erős motorú sportautót a kamaszunk alá, nyugodtan éljünk a tiltás lehetőségével akár már a KRESZ-tanfolyam előtt is, ha úgy érezzük, gyerekünk még nem elég érett a vezetéshez. Ha mindenáron ki akarja próbálni az élményt, válasszunk olyan oktatót, aki visszajelzést ad arról, szerinte forgalomképesen vezet-e a tinédzserünk. A kockázatkereső magatartást pedig némileg enyhíti egy felelős felnőtt jelenléte – ha pedig nem tudunk mindig ott lenni, legyen az autó kezelésének feltétele a folyamatosan bekapcsolt fedélzeti kamera vagy autós eseményrögzítő.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
