Már csak néhány napja van azoknak a szülőknek, akik kérelmezni szeretnék, hogy bár gyermekük betölti hatodik életévét augusztus 31-ig, mégse kelljen beülnie szeptember elsején az iskolapadba. Vannak egyértelmű esetek, de korántsem mindegyik ilyen: szakembert kérdeztünk arról, mi alapján is dönthet a laikus szülő!
A gyerekek érését nem lehet sürgetni
Az iskolaérettség nem annak kérdése, hogy mennyire okos vagy intelligens egy gyermek: ez tévképzet, amely nagyon sok fejben él, árulta el a Díványnak Gróf Roberta fejlesztőpedagógus.
„Ez többről szól: érési folyamatokról kognitív, testi, érzelmi és szociális értelemben egyaránt. Ennek mind összhangban kell lennie ahhoz, hogy valakiről kijelenthessük: iskolaérett. Ez 6-7 éves korban eljön, de nem lehet sürgetni.
Az senkinek sem jutna eszébe, hogy valahogy elkezdje megpróbálni nyújtani a gyermekét, hogy magasabb legyen,
ezt a nem ennyire kézzelfogható dolgot mégis vannak, akik siettetni szeretnék” – mondja a szakember, aki szerint van, aki hatévesen ténylegesen érett, de akadnak olyanok is, akiknek bizony kell ez a pluszév ahhoz, hogy minden szempontból idejében kezdjék meg tanulmányaikat.
Az iskolakezdéshez ez kell
A következő szempontokat érdemes mérlegelni Gróf Roberta szerint:
- Tud-e a gyermek várni? Fontos képesség ez, hiszen aki a mozgásvágyát nem tudja kontrollálni, nem tud két percig megülni a fenekén, aki pedig beszédkésztetésében nem tud uralkodni magán, az félbeszakít, bekiabál órán.
- Érdeklődik-e az iskola iránt? „Ha valakit mindez nem foglalkoztat, nem érdekel, sőt, kerüli a témát, az jelentheti azt is, hogy nincs meg a motivációja” – mondja Gróf Roberta.
- Elviseli az irányított helyzeteket? Aki a foglalkozások alól kisiklik, a kötöttebb játékok szabályainak betartásában is nehézségekkel küzd, az egy tanórát is nehezen tud majd végigcsinálni.
- Beszéde érthető, vannak-e artikulációs gondjai? Ez nagyban befolyásolhatja azt, hogyan tud írni-olvasni megtanulni. Az is problémát jelenthet, ha egy gyermek szókincse szűkös, nem fejezi ki jól magát, és az is, ha sokszor kérdez vissza, és nem érti, mit kérünk tőle.
- Mozgása harmonikus? Vagy esetleg sokszor esik el, ejt le dolgokat? „Az író-rajzoló mozgásnak párosulnia kell a szemmozgással, ez a szem-kéz koordináció” – avatott be minket Gróf Roberta.
- Helyes-e a ceruzafogása?
- Rajzol? Esetleg nem szereti, hárítja ezt a feladatot? Ha sok mindent hárít, akkor nincs még felkészülve arra, hogy mélyebben foglalkozzon témákkal.
- Kialakult-e, hogy melyik a domináns keze? „Ha nem tisztult le, váltogatja, melyik a ceruzafogó keze, az is éretlenségi jel” – vélekedik a fejlesztőpedagógus.
A testi jellemzők is fontosak
Mindezen túl a testi és érzelmi területeken is érdemes átgondolnunk, milyen is gyermekünk. Ha sokat sír, nem szívesen szakad el a szülőtől, az intő jel.
A testmagasság és a súly sem mindegy:
ha egy gyerek kifejezetten kis termetű, nehezen tud majd ergonomikusan ülni, hisz akár nem is ér le a lába a székről. A testsúly nemcsak azért fontos, mert azt az iskolatáskát bizony el kell bírni, hanem azért is, mert a testileg kisebb gyerekek vázizomzata nem biztos, hogy elég erős a hosszas üldögéléshez.
„Ha a gyerek izeg-mozog emiatt, vagy lehajtja a fejét, azzal elveszti figyelmét is” – mutat rá Gróf Roberta.
Az érési folyamatok jele a fogváltás is, kevésbé látható, de annál fontosabb emellett a kéztőcsontok erősödése.
Szintén nem elhanyagolandó kérdés az alvásigény: aki délután még aludna, annak jobb az óvodában.
A szakember szerint nem extra feladatlapokkal érdemes kiszűrni azt, vajon érett-e gyermekünk az iskolára, hanem azzal, hogy ezeket a szempontokat is végiggondolva figyeljük – illetve leülünk beszélgetni valakivel, akivel kapcsolatban van, hiszen másképp viselkedik gyermekünk otthon és az óvodában.
Az erőltetett fejlesztés kerülendő
Persze januártól szeptemberig még sok víz lefolyik a Dunán – kicsit korai is, hogy mindenről az év elején kell dönteni –, de az érés nem egy egyenes vonalon haladó folyamat a fejlesztőpedagógus szerint, inkább hullámzó.
„Fontos átgondolni, milyen mértékű bizonytalanságokkal találkozunk, és hány területen” – vélekedik Gróf Roberta, aki szerint nem biztos, hogy a kívánt eredményhez vezet erőltetett fejlesztéssel megpróbálni kívülről iskolaéretté tenni a gyerekeket, akik életéből ráadásul másfél óvodai évet elvett a Covid.
Amiatt pedig, hogy egy gyerek unatkozna az óvodában, véleménye szerint nem kell aggódnunk
– ha valakit nagyon foglalkoztat a kérdés, most keressen olyan sportot, szakkört, foglalkozást, amin eddig csak gondolkodott.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
