Ikerterhességek esetében nem szokatlan, hogy az egyik magzat fejlettebb, mint a másik, előrébb jár a növekedésben, és előnyét a születés pillanatában is őrzi. Ennek a jelenségnek magyarázatául leggyakrabban az szolgál, hogy
az anyaméhben nem egyforma ütemben fejlődik a két magzat.
Meglehet. De más oka sem kizárt az ikertestvérek közti különbségeknek.
Ilyen nincs és mégis van
Gyakran azért születnek nagyon kis korkülönbséggel testvérek, mert sok szülőben még él a népi bölcsesség tévhite, miszerint egy szoptatós anya nem tud teherbe esni. Pedig tud. Sőt!
Nem csak egy szoptatós anya, de extrém esetben még egy állapotos nő is újra teherbe tud esni.
A szuperfetáció embereknél azért valódi biológiai csoda, mert általában egy petesejt megtermékenyülésével létrejött terhesség után olyan hormonok képződnek a nő testében, amelyek már a következő ciklus tüszőérését is megakadályozzák. Ennek szemmel látható jele, hogy elmarad a menstruációs vérzés, olyannyira, hogy sok esetben ez jelzi a nőnek, hogy kisbabát vár. Innentől a méhnyak nyáktermelése is olyan módon változik, hogy a spermiumok számára áthatolhatatlan legyen az út a továbbiakban. Ha ez mind nem lenne elég védekező mechanizmus a nő szervezete részéről a magzat és annak zavartalan fejlődése érdekében, akkor a biztonság kedvéért ezeken felül még a méhnyálkahártya összetétele is az újabb beágyazódást gátlóan módosul.
És mégis, előfordul, hogy egy már teherbe esett nő "felülfogantatik", vagyis újabb magzattal másik terhességet kezd. Azaz, akár több nappal is azután, hogy egy petesejtje megtermékenyült, egy másik, elkószált, de tettre kész és megérett petesejt is megtermékenyül.
Az ikerpár két babája között napok, vagy még extrémebb, de már lejegyzett esetekben, több hetes korkülönbség is lehetséges.
Mivel a születés pillanata legtöbbször megegyezik, ilyenkor kézenfekvőbb egyszerűen az anyaméhben különböző ütemben fejlődő, de egyszerre fogant magzatokra gyanakodni, mint erre a rendkívül különleges jelenségre. Pedig, a szuperfetáció éppen ezért lehet, hogy mégsem annyira ritka, mint hinnénk?
2016-ban is azt hitték Jessica Allen híressé vált esetében, hogy az egyik magzatot később vették észre. Történt ugyanis, hogy egy kínai házaspár az Amerikai Egyesült Államokban béranyának fogadott egy kaliforniai nőt. Az anyaméhet kölcsönző asszony már korábban két egészséges gyermeknek adott életet, így volt tapasztalata a várandósságot illetően, amikor a kínai pár hozzá fordult segítségért lombikban fogant magzatuk kihordásához. Jessica Allen már a 6-7. hétben járt béranyaként a terhességben, amikor az orvosok egy második fejlődő magzatot is észleltek benne. Természetesnek vették, hogy az eredeti embrió később felfedezett ikertestvéréről van szó. Ez maradt az uralkodó szemlélet még hetekkel a szülés után is, amikor azonban már a külső fizikai jegyek is olyan szembetűnő eltérést mutattak, hogy a kínai édesanya váratlanul különös gyanújának adott hangot.
Jessicáék végül DNS-tesztet készíttettek a babák eltérő bőrszíne, külseje és mérete miatt, mely genetikailag is igazolta, hogy míg az egyik a kínai pár gyermeke, addig a második baba biológiailag Jessicának és párjának az utóda.
Ez azt jelenti, hogy Jessica úgy esett teherbe saját kisfiúkkal, hogy addigra beültetés útján már várandós volt.
A nem egyszerre történő többszörös megtermékenyülés lehetőségének egyik kulcsa talán éppen a beültetéssel hozható összefüggésbe. A petefészek-stimuláció és a hormonális kezelések, amelyek egy beültetendő embrió beágyazódását hivatottak elősegíteni, könnyebben teszik ugyanis alkalmasabbá a női testet a szuperfetáció előfordulására is.
Ikerterhesség esetén még ezt is lehet fokozni
Amikor, szemben a szuperfetáció más-más pillanatban megérett petesejtjeivel, egyszerre két petesejt érik meg, azonban ezek két külön közösülés útján, időben eltérő pillanatokban, de egymáshoz közel, viszont adott esetben két különböző férfitól származó hímivarsejttel termékenyülnek meg, heteropaternális szuperfekundáció jön létre.
Ebben az esetben a kétpetéjű "ikertestvérek" két különböző apától származnak.
Ami azt illeti, Amerikában egy vizsgálattal kicsit megkapargatták a felszínt, és azt találták, hogy kétpetéjű ikrek esetében a jelenség aránya magasabb, mint 2%, tehát 100 kétpetéjű ikerpárból legalább két párnál más-más apukák működtek közre, ami két ikerpárnál már 4 apuka. Persze, korántsem biztos, hogy a testvérek ilyenkor tudatában vannak annak, hogy az ikertestvérük valójában (és egyben) a féltestvérük (is).
Az orvosoknak gyakran kell furcsa vagy rossz híreket kommunikálniuk pácienseik felé, de vajon mennyire vannak erre felkészülve és felkészítve? Erről többet tudhatsz meg ebből a korábbi cikkünkből.
