Intézménybe szállította az óvodásokat az a kisbusz, amelyben hosszú órákon át maradt egyedül a nyári melegben egy négyéves kislány – a szervezetben ilyenkor lezajló folyamatok több szervet és szervrendszert is érintenek, ettől lehet igazán súlyos az állapota annak, aki hasonló körülmények közé kerül. Hogy megtudjuk, milyen hatást gyakorolhat egy ember szervezetére az, ha forró autóban kell akár órákat eltölteni, megkérdeztük dr. Krivácsy Pétert, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosát a jelenségről. Amit sejtesz, az igaz: a gyerekek még nagyobb veszélyben vannak ilyen helyzetben, mint a felnőttek.
Hőguta alakulhat ki a forró autóban
„Mindenki nyitott már ki autót nagy melegben, miután pár órát állt a napon: tudjuk, milyen forró is lehet az autó belseje, akár ötvenfokos is. Ez extrém hőterhelést jelent, amely felborítja az élettani folyamatokat, lényegében hőguta következik be” – magyarázza az osztályvezető főorvos. A hőguta hatására a következő folyamat indul el a melegnek kitett emberek szervezetében:
- folyadékvesztés mellett extrém terhelés kerül a keringésre,
- ez az extrém keringésterhelődés egyre fokozódik, sokkos állapot alakul ki vérnyomáscsökkenéssel, miközben a pulzus emelkedik, a bőr pedig száraz, meleg és kipirult lesz,
- a vérnyomáscsökkentés következményeképp a szervek vérellátása romlik, ami az egyes szervek károsodásához vezet,
- ezután leáll a vese, a belekben vérellátási problémák alakulnak ki, tudatzavar, agyvizenyő is lehet a következmények közt: ezt összességében sokszervi elégtelenségnek nevezik.
Ez a többszörös érintettség egy komplexen súlyos állapotot alakít ki, amely már felnőtteknél is veszélyes, a gyerekekre azonban ez különösen igaz.
„Gyerekeknél a testfelület és a testtömeg aránya nagyobb, mint a felnőtteknél, emellett a hőháztartás éretlenebb, hamarabb megviseli őket a meleg vagy akár a hideg, a tartalékkapacitásaik is kisebbek”
– sorolja a főorvos, hozzátéve: a gyerek nem tud az állapot kialakulása ellen védekezni sem, vagy jelezni, ha autóba zárták. Ráadásul sírhat, amivel csak fokozódik a folyadékveszteség.
A gyerekeket érő balesetek nagy része nem rosszindulatból történik
Felmerült bennünk a kérdés: ha forró autóban utazunk órákon át, az is rejt hasonló veszélyeket? Dr. Krivácsy Péter szerint menet közben lehet kellemetlen az, hogy meleg van, ilyenkor is előfordulhat, fokozott folyadékvesztés, ettől csökkenhet az élénkség, a gyermek kevesebbet pisil, de ez korrigálható állapot.
Ezek kivédésére érdemes nyáron – akár gyalog, akár bármilyen más közlekedési eszközzel is indulunk el – elkerülni a legforróbb órákban történő utazást, illetve más a helyzet akkor is, ha az autóban használjuk a légkondicionálást, persze csak mértékkel.
Segít még az, ha forró napokon árnyékban mozgunk, sapkát viselünk, fényvédő krémeket használunk.
„Ezt kollégáimmal minden nyár elején el szoktuk mondani, a legtöbb ember unottan olvassa, mégis: mindig vannak ilyen esetek” – fogalmazott a főorvos. Hozzátette: a legtöbb gyerekbalesethez apróságok vezetnek: a szülő azt gondolja, ez még belefér, egy percre ott hagyhatja a gyereket, ebből nem lesz gond.
„Nem rosszindulat vagy felelőtlenség az ok ilyenkor, hanem a helyzet helytelen felmérése” – vélekedik dr. Krivácsy Péter.
A légkondit sem szabad túlzásba vinni
Kíváncsiak voltunk arra is, a légkondi használatával kapcsolatosan milyen szabályok betartását véli fontosnak a gyermekorvos. Elmondta: a túlzott használat elterjedt gyakorlatával van a baj autóban-otthonokban egyaránt. Ezt el kell kerülni: 23-25 foknál nem érdemes alacsonyabbra állítani a légkondit.
„Ez nem tesz jót sem gyereknek, sem felnőttnek, a környezeti hatásról nem is beszélve” – fogalmazott. Túlhűtésből fakadóan kezelendő gyermekkel a sürgősségi osztályon nem szoktak találkozni – abból inkább megfázás lesz –, de napszúrásos és kiszáradásos eseteik vannak bőven minden évben.
Ezek megelőzésében fontos a megfelelő folyadékmennyiség fogyasztása: egy egyéves gyereknél ez normál hőmérsékleti viszonyok közt egy liter, egy hatévesnél másfél liter kellene, hogy legyen, nagy melegben azonban akár másfél-kétszeresére is emelendő a mennyiség.
„Ha valaki nem akar számolgatni, akkor figyeljen arra, hogy a gyerek rendszeresen pisiljen, a vizelete ne legyen koncentrált, maradjon élénk, és a bőre is jól nézzen ki, ne legyen ráncolható. Ha ezt teljesül, akkor nincs baj” – mondta el dr. Krivácsy Péter a Díványnak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
