Magázva is elküldhetjük a másikat melegebb éghajlatra

GettyImages-1392125218

Alapvetően nem a megszólítási formán múlik, hogy tiszteljük a másikat vagy nem. Ennek ellenére még mindig sokan furcsállják és értetlenül fogadják, amikor az óvodás és a kisiskolás gyerekek tegezik a pedagógusokat.

A nyolcvanas, kilencvenes években az óvodában és az iskolában is magáztuk a felnőtteket. Számomra elképzelhetetlen lett volna az is, hogy az osztálytársaim szüleit letegezzem. Talán éppen emiatt lepődtem meg, amikor néhány évvel ezelőtt a fiam óvodás lett, és azt tapasztaltam, hogy a gyerekek egytől egyig letegezik az óvónőket és a dadusokat is.

A magázódás kellemetlen szituációkat szülhet

Habár természetesnek vesszük a magyar nyelvben a magázás jelenlétét, nem feltétlenül élünk vele szívesen. Ha a magázódás nem is elavult, idejétmúlt megszólítási és beszélgetési forma, tény, hogy a tegeződés egyre nagyobb teret hódít a hétköznapi kommunikációban. Az okokat talán nem is kell megmagyarázni. Vegyük talán a legkézenfekvőbbet: ha tegezzük a beszélgetőpartnerünket sokkal kisebb az esély arra, hogy olyan kellemetlen szituációba keveredünk, mint amilyet a sokszor oly borzasztó tetszikezés okozhat. 

Teljesen természetes, hogy a gyerekek ma már tegezik a nagyszüleiket
Teljesen természetes, hogy a gyerekek ma már tegezik a nagyszüleiket10'000 Hours / Getty Images Hungary

A tegeződés egyértelműen megkönnyíti és gördülékenyebbé teszi a kommunikációt felnőttkorban és gyerekkorban is. Utóbbi esetben akár még felszabadító is lehet, hiszen a gyerekek nem minden esetben érzik testhezállónak a magázódó formulákat.

Gondoljunk csak arra, hogy bizonyos kor után, már akár egy kisiskolás is pironkodva köszön csókolommal a tanító nénijének, hát még a tanító bácsijának!

A „Jó napot!”, a „Jó reggelt!” és a „Jó estét!” akár még jó is lehetne, de egy óvodás és egy alsó tagozatos diák szája még nehezen áll rá ezekre a merev, kimért üdvözlésekre.

Apám még magázta a szüleit

Talán nem is gondolnánk, de a magyar nyelvben a tegeződés volt a bevett szokás már a korai középkorban is. Sokáig ugyanis még nem volt szükség a magázódásra, hiszen a tegeződő formához a tiszteletet sugalló megszólítást is használták, és így már a jobbágy is megszólíthatta tegezve a földesurát. 

Ma már családon belül elképzelhetetlen lenne a magázódás
Ma már családon belül elképzelhetetlen lenne a magázódásHalfpoint Images / Getty Images Hungary

A magázódás a 16–17. században alakult ki, tulajdonképpen egyidős a könyvnyomtatással, ami jelentősen hozzájárult a társadalmi változásokhoz. Néhány évtizeddel ezelőtt az unokák még nem nagyon tegezték a nagyszüleiket, illetve a század első felében még az is gyakori volt, hogy a gyerek magázta a szüleit, ahogyan a szülők is magázódtak egymással.

A magázódás egészen a 20. század végéig erősen tartotta magát, még akár a szűkebb családon belül is.

A változás egyik legkorábbi előzménye, hogy a nagyvárosi, elsősorban a budapesti családokban már a múlt század derekán hagyták a szülők, hogy a gyerekeik tegezzék őket. Vidéken ez egy-két évtizedes késéssel következett be, amiben szerepet játszhatott, hogy vidéken gyakoribb volt a generációk együttélése, a nagyszülőket pedig sem a szülők, sem az unokák nem tegezték még ötven, hatvan évvel ezelőtt. Az ezredforduló környékére azonban már a nagyszülők magázása is teljesen kikopott a kommunikációnkból.

Tegeződve is lehet udvarias egy kisgyerek

A gyerekek természetes módon tegezik egymást az óvodában, az iskolában, ahogy otthon is tegeződnek a szülőkkel és a nagyszüleikkel is. És teljesen egyértelmű, ha ezt a kommunikációs formát az óvodában és az iskolában is folytatják, hiszen ma már nem szabályozzák olyan szigorúan a tanár-diák, felnőtt-gyerek viszonyt, mint tették azt akár húsz évvel ezelőtt, amikor az iskolába lépő gyermek hatévesen már nem tegezhette a tanítónőt, mint ahogy esetleg az óvónővel tette. 

A tegeződés a bensőséges hangulat megteremtését is segíti
A tegeződés a bensőséges hangulat megteremtését is segítiHalfpoint Images / Getty Images Hungary

De vajon hogyan élik meg ezt a változást a pedagógusok? Egy nem reprezentatív, házi felmérésből kiderült, kortól és nemtől függetlenül, a többségüknek nincs kifogása az ellen, ha a gyerekek tegezik. Sokan sem pedagógusként, sem szülőként nem tartják jónak a modoros távolságtartást, ami nem segíti sem a kommunikációt, sem a közösségépítést, amit kiváltképp nem lehet egy rideg viszonyban megteremteni.

A tegeződés nemcsak a gyerekek kommunikációját, hanem a viselkedését is kötetlenebbé, lazábbá teheti, de attól, hogy egy óvodás vagy egy kisdiák felszabadultabb, még nem lesz neveletlen.

Hiszen tegezve is lehetünk tisztelettudók, de magázva is elküldhetjük a másikat melegebb éghajlatra. 

A tegezésnek is vannak tiszteletet adó kifejezésformái, ilyen lehet például a megszólítás: „Hidd el, Pista bácsi!”, „Látod, kedves szomszéd!”, „Légy szíves, Éva néni!” Ezeket is ugyanúgy meg lehet tanítani a gyerekeknek, mint a tetszikelést vagy a maga névmás használatát.

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra