Gyerek képernyő előtt töltött ideje

Természetes, ha aggódunk a gyerekeink egészségéért. A képernyő előtt töltött idő miatt sokan a technológia fejlődését, mások a médiacégeket, megint mások pedig a modern társadalmi és kulturális normákat teszik felelőssé. Piaci kapitalizációval mérve az USA öt legnagyobb vállalata az Apple, a Google, a Microsoft, az Amazon és a Facebook – amelyek mindegyike profitál az egyre növekvő képernyőidőből.

A teljes tiltás nem segítség 

De hol lehet meghúzni a határt az egyre inkább technológia által vezérelt világunkban? A szülők egyre korábban vásárolnak okostelefont a gyerekeiknek, aminek segítségével közvetlen és szabad hozzáférést kapnak az internethez. A legtöbb szülő felismeri az internet-hozzáféréssel járó kockázatokat, sokszor azonban tehetetlennek érzi magát a problémával szemben. A digitalizáció azonban nem fog elmúlni, sőt az életünk egyre több területén tör utat magának, ezért a teljes tiltás nem jelent megoldást. Fontos viszont, hogy felelősséget vállaljunk és kereteket szabjunk, hiszen a szórakozás, a tanulás és a kapcsolattartás nem korlátozódhat az online térre.

Kutatások eredménye szerint a legtöbb tizenéves átlagosan napi 9 órát tölt különböző képernyők előtt. És bár ez elsőre rengetegnek tűnik, némileg árnyalják a képet azok az eredmények, amik szerint mi, szülők is éppen ennyi időt töltünk online. Ha a szabadidőnk jelentős részét a képernyők előtt ülve töltjük, nagy valószínűséggel a gyerekeink is ezt teszik majd.

Gyereket nevelni a digitális korban egyáltalán nem könnyű, különösen akkor, ha a gyerekek többet tudnak a technológiáról, mint a szüleik. És bár a gyerekek könnyebben alkalmazkodnak a digitális világhoz, könnyebben eligazodnak benne, sok szülő teljesen letett arról, hogy lépést fog tudni tartani a technológia fejlődésével. Egy kutatás során a szülők 92 százaléka elismerte, hogy nem ismeri eléggé a gyereke által használt alkalmazásokat. Azok a szülők viszont, akik együtt videójátékoznak a gyerekükkel, használják a közösségi média felületeit, időt fordítanak arra, hogy beszélgessenek otthon az online tér működéséről és annak veszélyeiről, nagyobb bizalommal állnak a gyerekek képernyőzéséhez is.

Mindemellett érdemes szem előtt tartani a képernyőzéssel járó előnyöket is. A gyerekek gyorsabban tanulnak játszva, felnőtt életükhöz elengedhetetlen lesz a technológia ismerete, ráadásul napi egy óra videójáték segíti a pszichés alkalmazkodást is. A teljes tiltásnak tehát nincs értelme, azonban érdemes olyan határokat állítani, amelyek segítségével a gyerekek is megtalálják az online és az offline tevékenységek közti egyensúlyt. Ugyanúgy, ahogy felelősek vagyunk a gyerekeink egészséges táplálkozásáért és testi épségéért, kulcsfontosságú a szülők szerepe a kiegyensúlyozott napirend kialakításában is, legyen szó online vagy offline tevékenységekről.