A gyerekszáj az egyik legnépszerűbb téma a szülők körében: az aranyos, vicces, oda nem illő mondatok megmosolyogtatják a legtöbb embert. Ezzel én is így vagyok, van azonban egy olyan része a gyerekszájközkincsnek, amin nem tudok nevetni. Ha az anyatárs csak azt osztja meg, amint vezetés közben hátulról egyszer csak azt hallja, hogy a gyermek elmormol egy „mit csinál ez a bajomájjat?”-ot, nekem nem gond, de amikor az öt ponton rögzítő gyerekülés tulajdonosa bazmegezik a forgalmi helyzet miatt, az már zavarja a fülemet.
A gyerek szókincsének alapját a szülő adja
A káromkodó gyereknek – már ha ilyen kicsiről van szó – legtöbbször a káromkodó szülő az origója. Ahogyan az autós „kujvaéjet”-ezést minden bizonnyal apa vagy anya felfokozott vezetési stílusa eredményezi, úgy sokszor
annak is közvetlen környezetében kell keresni az eredőjét, ha legózás közben „faszomba” felkiáltással csapja a földhöz a félresikerült alkotást.
(Ezek épp kitalált példák, de bármilyen anyukás csoportban simán találsz tíz darab valós megfelelőt ezekhez, így a valóságtól nem állnak távol cseppet sem.)
Innentől aztán nincs már megállás addig sem, amíg a magassága alapján legfeljebb nagycsoportos korú fiú a játszótéren a petesejt megtermékenyítésére alkalmas anyag nevének lelkes emlegetésébe fog: bár megosztó téma, hogy ki „mer” vagy akar rászólni más méhének gyümölcsére a homokozó mellett, én a geciző kisfiút felszólítottam azért, hogy ezt azonnal fejezze be. (Igen, ez már nagyon is valós probléma.)
A megoldás: kiskorú mellett ne legyen káromkodás
Ennek ellenére vannak, akik gyerekek környezetében is ugyanolyan szabadon használják a lóalkatrészeket és egyéb kötőszavakat, mintha a dohányterméket vásárolni nem jogosultak aránya a nullával lenne egyenlő.
Persze értem én, nem tudjuk attól megóvni a gyerekeket, hogy előbb-utóbb megtanuljanak néhány cifra fordulatot – főként egy olyan országban, amelynek olyan szaftos, gazdag, körmönfont káromkodásszókincse van, mint nekünk, magyaroknak –, de talán ezt a tudást nem a gyes vagy az óvoda három éve alatt kellene magába szippantania minden gyereknek.
Tény és való, hogy ahol nagy testvér, esetleg jelentősen idősebb nagy testvér is van a képletben, ott nehezebb káromkodásmentes regisztert kialakítani, de az is biztos, hogy az ovis és kisebb gyerekek leginkább az utánzásból tanulnak. Márpedig ha a szülő, ennek az időszaknak az alfája és ómegája, folyamatosan gyarapítja a kicsi szókincsét ilyen módon is, ott nehéz megállítani azt, hogy a kis óvodás olyan mocskos szájú legyen, mint a kocsis.
Önuralommal leszoktathatod magad
Nehéz leszokni a káromkodásról, ha gyerek környezetében vagyunk? Hát persze. A mosdatlan szájú mondatok valószínűleg nagyon sokféle szituációban vannak ott velünk nap mint nap – könnyű ezeket használni, ráadásul van, akinek stílusa része az, hogy – és ahogy – káromkodik. A szerkesztőségek világa sem a steril kifejezésekről híres, így bevallom, én is bajban voltam, amikor a gyerekek születését követően arra jutottunk, hogy nem szeretnénk, ha mocskos szájú kisdedekké cseperednének a pufók arcú csecsemőink.
Akaraterővel és odafigyeléssel ugyanakkor lehet ezeken a berögződéseken változtatni. Ha te sem örülnél annak, ha gyermeked pöszén vagy raccsolva, a maga sajátos változatában dobálózzon a legkülönbözőbb szitkokkal, igenis leszoktathatod magadat is a káromkodásról, hogy ne add át a csúnya szavakat gyermekednek.
Nagyon disszonáns egy káromkodó ovis jelensége, és nagyon kellemetlen lehet számodra is szülőként a helyzet
– de a gyerek számára is, ha emiatt ítélik meg, holott ő nem káromkodni akar, csak utánoz téged. Az „amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek” taktikája szinte biztosan nem működik ezekben a helyzetekben – nincs mese, a káromkodásnak mennie kell.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
