Néhány évvel ezelőtt óriási port kavartak azok a balhés gólyatáborok, ahol a bulik sokszor a megaláztatások miatt horrorba fulladtak. Ha meg is tette, nem mindenki vett részt szívesen a vizespóló-versenyeken, az olyan feladatokban, amikor a medencében kellett ruhát cserélni, vagy sorfalat alkotva egymás szájából kivenni, majd a következő „láncszem” szájába betenni a cukorkát. Évekkel ezelőtt volt olyan egyetem, ahol egyenesen balekhétre invitálták a leendő elsőéveseket, még a látszatra sem adva, hogy bohócot csinálnak majd a résztvevőkből.
Ez egy rituálé, ami az állatvilágból ered
A gólyatáborok eredetileg az ismerkedésről kellene, hogy szóljanak, hiszen ez egy állomás, egy lehetőség arra, hogy az új hallgatók beilleszkedjenek egy közösségbe. A rendezvény önmagában egy gesztus, amikor a csoport befogadja az új érkezőket, ám ehhez meg kell ismernie az új tagokat, nekik pedig a csoport írott és íratlan szabályait, továbbá a hatalmi viszonyokat. Ez a rituálé az állatvilágból eredeztethető.
Ám a kétezres évek elején olyan gólyatáborban történt ügyekre derült fény, melyek miatt sok szülő már el sem akarja engedni a gyermekét. A napvilágot látott esetek kivétel nélkül mind szexszel, szexualitással voltak kapcsolatosak. Gondoljunk csak arra, amikor 2014 augusztusában a Budapesti Corvinus Egyetem budai campusának gólyáit vetették alá megalázó feladatoknak Szarvason. A fiúknak az volt a feladata, hogy egymás ánuszába mackósajtot helyezzenek, majd azt onnan fogyasszák el.
De a lányokra is várt megalázó feladat: nekik a fiúk elé térdelve, azok lábai közt elhelyezett pálinkásüveget kellett a szájukba venni.
Szintén gólyatáborban történt meg az az eset, amikor a lányoknak bikiniben kellett feküdniük, és a bekötött szemű fiúknak a szájukkal kellett megkeresniük a lányok testén a kockacukrot. A legsúlyosabb eset az ELTE gólyatáborában történt 2014-ben, Fonyódligeten, amikor megerőszakoltak és megvertek egy lányt. Néhány éve azonban elmaradtak a hangzatos botrányok.
Az abúzus a beavatásról szólt
Nagyon összetett kérdés, hogy mire vezethető vissza, hogy valaki ki akart tolni a másikkal, meg akarta szívatni a leendő hallgatókat a gólyatáborban – mondja dr. Zelena András, a BGE tanszékvezető docense.
A pszichológus szerint sokaknak az lehetett a motivációja, hogy ha korábban ő is átélte, akkor ne legyen jobb másoknak sem.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy ez a beavatási gesztus, vagy sokkal inkább abúzus nem kizárólag gólyatábori sajátosság, hiszen régebben bevett szokás volt a sorkatonaságnál és a nevelőotthonokban, egykori javítóintézetekben is az újonnan érkezők beavatása.
A gólyák már nem feltétlenül elsőfesztiválozók
A gólyatáborok körüli szélcsendnek több oka is van. Az egyik, hogy a mai gólyatáborozó generáció nem az egyetemi gólyatáborban találkozik először a fesztiválhangulattal. Míg a kilencvenes években sok fiatalnak csak a gólyatáborban nyílt először lehetősége arra, hogy szülői kontroll nélkül bulizzon és alkoholt fogyasszon, a Z generáció tagjai már nem feltétlenül elsőfesztiválozók. Tehát a gólyatábornak az az újdonsága, varázsa, hogy kontroll nélkül lehet bulizni, mára már elveszett – mondja dr. Zelena András.
Okostelefonnal semmi nem marad titokban
Az okostelefonok térhódítása is közrejátszott abban, hogy egyre kevesebb a gólyatáborokban a kontroll nélküli megszégyenítés. Régen csak az tudta, hogy mi történt egy zárt táborban, például a Balaton-parton, vagy egy bekerített kempingben, aki ott volt, aki részt vett a rendezvényen, és a történteket általában a résztvevők őrizték az emlékeik között.
Egy okostelefonra rögzített esemény, amely akár rejtett kamerával is elkészíthető, már nem feltétlenül marad mindig titokban. Óriási féknek számít, hogy ma már bárki bármikor közzétehet, posztolhat bármilyen tartalmat. Talán éppen ez lehet az oka annak, hogy – a rossz nyelvek szerint – vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a táborban összegyűjtik a gólyák okostelefonját.
A tét a hallgatói jogviszony
Nem mellékes az sem, hogy a felsőoktatási intézmények a sorozatos balhék után bekeményítettek, szigorú feltételekhez kötik a szervezést, és a szervezők már nem kapnak szabad kezet a programok összeállításakor.
Magyarországon a legtöbb gólyatáborban a szervezőknek egyetemi testületekkel és az egyetem hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesével is egyeztetnie kell a tábor menetrendjét, tervezett programjait. Továbbá a szervezők saját szakállukra hoznak meg mindenféle döntéseket, melynek következménye egy belső fegyelmi eljárás is lehet, ennek pedig sokszor a hallgatói jogviszonyuk a tétje.
De akkor mit csinálnak most a gólyák?
Jellemzően az ismerkedésről, a tantárgyfelvételről és az egyetemi léthez kapcsolódó praktikus tudásátadásról, közös albérletkeresésről, fesztiválról szólnak a gólyatáborok, de legfőképp a szociális kapcsolatok építésén van a fókusz.
Dr. Zelena András szerint érdekes megfigyelni, hogy a közösségi média felületén létrehozott csoportok szép lassan átveszik a gólyatáborok szerepét is: nagyon sok hallgató csatlakozik olyan social media csoporthoz, ahol ugyanúgy ismerkedhet leendő évfolyam- vagy szaktársaival, és szinte ugyanahhoz az információhoz hozzájuthat, mint egy gólyatáborban személyes jelenléttel.
A gólyatábor egy magyar hagyomány
Külföldön mind a gólyatáborok, mind pedig a gólyák megalázása ismeretlen. Németországban csak úgynevezett gólyanapot tartanak, ami az elsőévesek ismerkedését szolgáló évnyitó buli.
Angliában sem szokás gólyatábort szervezni, helyette az egyetem első hete szól a bulizásról és az ismerkedésről.
A szórakozás mellett ilyenkor az újdonsült egyetemisták például paintballoznak, quadoznak, jókat esznek-isznak együtt, bowlingoznak és túráznak. Mivel az angol egyetemeken elég sok a külföldi diák, a beilleszkedés nem okoz különösebb nehézséget a hallgatóknak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
