A különböző nehézségek, feszültségek, konfliktusok a családi élet természetes velejárói. Ez önmagában nem is probléma, hiszen a konfliktushelyzetek adnak lehetőséget a fejlődésre. Mondhatni konfliktus nélkül nincs előrelépés. Ezért érdemes ránézni arra, hogyan is vagyunk a családban a nehézségeinkkel.
Mit tanítunk a gyerekeinknek a feszültségek megoldásáról, vagy éppen mit nem?
Sajnos a generációkon átívelő hatások itt sem maradnak el. Örökölt és tanult mintázataink gyakran zsákutcába terelnek minket. Azonban van lehetőségünk a büntetésen, hibáztatáson túl más lehetőségeket választani. A resztoratív szemlélet olyan keretet kínál konfliktusaink megoldására, amik segítségével egy igazi szeretetteljes közösség lehet a családunk, ahol megtanulunk egymáshoz kapcsolódni és képessé váljunk együttműködni.
Konfliktusmegoldás családi színtéren
Ha resztoratív szemléletben működünk, akkor a konfliktusokat közösségként kezeljük, és együtt dolgozunk azon, hogyan válhatna jobbá a helyzet. Manapság az igazságszolgáltatás mellett már óvodákban és iskolákban is használják a szemlélet adta eszközöket a bullying kezelésére, sőt, létezik a világon olyan város is, ami teljesen ebben a szemléletben működik, de a családokat érintő nehézségek megoldásában is kiemelten hasznos lehet a módszer.
„Létezik egy családi döntéshozó csoportkonferencia nevű módszer, ami olyan családokat is segít, akiknek védelembe szeretné venni az állam a gyermeküket. Azért nagyon hatékony, mert nem kezdünk el tanácsokat osztogatni a családnak, hogy mit csináljanak. Ez ellenállást eredményezhet. Sokkal hasznosabb olyan módszereket alkalmazni, amiben az érintettek közösen tudnak döntést hozni arról, hogy ők mit tudnak hozzátenni ahhoz, hogy jobb legyen a helyzet. Ez az ő megoldásuk, ez belőlük született” – meséli Szőnyi Lídia pedagógiai szakpszichológus és családterapeuta.
Családi életünk konfliktusai
Ez a szemlélet a resztoratív város példája nyomán nemcsak súlyos pénzeket spórolhat meg, de olyan tudást nyújt a közösségben való hatékony működésről, ami megfizethetetlen. Miért ne használnánk mindezt a saját családunkban is? A szemlélet működése az otthoni térben teljesen hasonló a fentebb említett példához.
„Sokszor a saját családunkban is megtörténik, hogy szülőként közbelépünk, például amikor a két tesó összeveszik. Utána ott marad a tüske a gyerekekben, mert valószínűleg azt fogják érezni, hogy a másiknak kedveztem és igazságtalan vagyok.
Ez a szemléletmód azt mondja, hogy hagyjuk meg a konfliktust azoknál, akiké. Ne vegyük el tőlük, hanem segítsünk nekik abban, hogy ők hogyan tudják menedzselni azt.
Az egész titka magában a kapcsolatban rejlik, amiben ki tudjuk fejezni, hogy mit éltünk meg, hogy nekünk ebben mi volt olyan nehéz, és hogy mire lenne szükségünk, hogy a dolgok rendbe jöjjenek” – mondja Szőnyi Lídia, aki munkájában és saját családjában is ebben a szemléletben működik.
Elég jó szülőnek lenni konfliktusok idején…
Szülőnek lenni békeidőkben is kihívás, a konfliktusok idején még ennél is nehezebb lehet szembenni a belénk rögzült mintákkal. Szőnyi Lídia szerint a resztoratív szemlélet az egész családnak keretet nyújt a harmonikusabb együttműködéshez.
„Volt nálam egy család egy kamasz gyerekkel. A szülők nagyon a szívükön viselték a gyerek sorsát, nagyon szerettek volna segíteni neki, de
csak mondták és mondták, hogy min kellene változtatnia, hogy rendbe jöjjenek a dolgok.
Azt vettem észre, hogy közben a gyerek teljesen kikapcsolt és a plafont nézte. A prédikáció vagy kioktatás ezt váltja ki belőlünk, mert ezek nem a mi megoldásaink. Szülőként úgy érezzük, hogy sok mindent meg kell tanítanunk a gyerekeknek, de valószínűleg ennek nem az a módja, hogy megmondjuk, mit kellene csinálni. A gyereknek először éreznie kell, hogy elfogadják és meghallgatják, ezután lehet gondolkodni a közös megoldásról” – fogalmaz.
A közös megoldáshoz pedig az egész családra szükség van, amihez érdemes megalapítani a családi kupaktanácsot.
„Ez a családban is hasonlóan néz ki, mint régen Új-Zélandon. Az beszélhet, akinél a beszélő tárgy van, ami körbejár. Mindenki elmondhatja, mi nehéz neki ebben a helyzetben, hogyan érinti őt. Majd arról beszélünk, ki mit tud hozzátenni, hogy a dolgok rendbe jöjjenek. Nem arról, hogy a másiknak mit kellene tenni, hanem nekem mi a felelősségem ebben. Hogyan tudok segíteni és támogatni? Ez szülőként sokszor nehéz, mert próbálunk mindent megtenni, hogy jó legyen a gyerekeinknek, mégsem működik, mert ezeket saját magunkból kiindulva tesszük. A resztoratív szemléletben pedig a felelősséget nem vesszük ki a kezükből, nem mondjuk meg, mit kéne csinálni, és nem is mentjük meg őket a tetteik következményeitől. Együtt, közösen oldjuk meg a problémát” – javasolja a szakember.
Jane Nelsen Pozitív fegyelmezés című könyve hasznos társ lehet a szemléletmód elsajátításában és hasznosításában.
A CIKK SZERZŐJÉRŐL
Szabó Jennifer a Dívány pszichológus szakértője.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
