Edisonplatform: A ma iskolásait olyan munkakörökre kell felkészíteni, amik még nem is léteznek

GettyImages-81387183

Idén második alkalommal indítja útjára a BridgeBudapest gondolatformáló közössége, az Edisonplatform az Edison100 elnevezésű projektet. A platform megteremtőinek célja ezúttal is az, hogy felkutassák és bemutassák azokat a szervezeteket, kezdeményezéseket, fejlesztőket és jó gyakorlatokat, amelyek a ma gyerekeit a jövőben hasznos tudással és készségekkel vértezik fel. Az Edisonplatform stratégiai vezetőjével, Veres Ritával beszélgettünk.

Bár már több mint nyolcvanezren látogattak el az Edisonplatform oldalára, sokan vannak még, akik nem ismernek benneteket. Összefoglalnád, mit érdemes tudni rólatok?

A platform mögött álló Bridge Budapest egy magyar vállalkozók által alapított nonprofit szervezet, amely számára fontos, hogy tudás- és teljesítményalapú társadalomban éljünk, és ezeket az értékeket közvetítsük a gyerekeink felé is. 

Az Edisonnal – egy mondatban összefoglalva – az a célunk, hogy felkutassuk, elismerjük és minél több embernek megmutassuk Magyarország innovatív, gyerekek fejlesztésével foglalkozó kezdeményezéseit. Újító szakembereket, projekteket, programokat gyűjtünk össze (kutatunk és idén már jelöléseket is várunk) és mutatunk be. Az ő tudásukat megosztva szeretnénk segíteni a szülőket az eligazodásban, és szeretnénk közreműködni abban, hogy minél több mai óvodás, iskolás találja meg a helyét a későbbiekben az értelmes munka világában.

Mik azok a tendenciák, amikre felel ez a kezdeményezés? Miért van szükség a ti munkátokra?

Azt látjuk, hogy viharos gyorsasággal alakul át körülöttünk a világ, a társadalom, a munka fogalma. A World Economic Forum kutatása alapján a ma iskolát kezdő gyerekek 65 százaléka olyan új állásokban fog dolgozni, amelyek ma még nem is léteznek, a mai 15 éveseknek pedig az előrejelzések szerint aktív éveik során 17 munkahelyük lesz 5 különböző iparágban. Ezekre a kihívásokra nem, vagy nem teljes körűen készít fel az iskolarendszer, mi viszont úgy gondoljuk, hogy ezekkel a kérdésekkel már ma el kell kezdeni foglalkozni. 

20190204 bridgebudapest 3219 cropped
Fotó: Veres Rita. Mate Gregus

Mik azok a tudáselemek, készségek, amelyekre ma nem készít fel, vagy nem maradéktalanul készít fel az iskola? 

Három fontos téma köré szerveződnek a szükséges ismeretek. Kell egy erős tudáskészlet, aminek része a tudományos írástudás, az információtechnológia, a pénzügyi ismeretek és a kulturális és társadalmi alapok is. A második nagy terület a kompetenciáké: itt kap helyet a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a problémamegoldás, a másokkal való együttműködés és a kommunikáció, ezek elengedhetetlenek. A harmadik pedig a személyiségről és arról szól, hogyan viszonyuljanak önmagukhoz és a világhoz: ez a kíváncsiság, kezdeményezőkészség, kitartás, irányítás, alkalmazkodókészség és a szociális és kulturális nyitottság területe. 

Hogyan tudjuk segíteni a gyerekeket ezeknek a kompetenciáknak és tudásnak a megszerzésében? Mi kell ehhez?

Elsősorban olyan fejlesztők, szakemberek kellenek, akik felismerik, hogy milyen készségekre van szükség, és akik jövőbe mutató tudást adnak át innovatív módon. Kellenek hozzá a szülők is, hogy értsék, hogyan tudják a gyerekeiket támogatni ebben, és kellenek hozzá a vállalatok és az üzleti döntéshozók is. Ez utóbbi meglepő lehet, de ez is nagyon fontos, hiszen ők a jövő munkaadói is. Ez a felismerés áll az Edisonplatform mögött, és ezért gondolkozunk közösségben. Szeretnénk valahogy összefogni mindezt, mert a jövő alakításában mindannyiunknak felelőssége van.

Mik azok az alapvető értékek, amiknek a mentén épül a fentebb említett közösség? 

A legfontosabb alapértékünk, hogy hosszú távon, 10-15 éves távlatban gondolkozunk: pont azért, mert egyébként ma minden arra késztet bennünket, hogy gyorsan cselekedjünk, és csak úgy bombáznak bennünket az impulzusok. Persze mi is türelmetlenek vagyunk, de mindig emlékeztetjük magunkat arra, hogy a gyors akciók nem vihetik el a figyelmünket arról, hogy hosszú távon építkezve szeretnénk hatást elérni. Nem is lehet másképp gondolkozni, ha a gyerekek jövőjével foglalkozunk.

A másik, hogy pont a fent említett építkezés miatt az együttműködésre fókuszálunk. Ezért keresünk olyan partnereket, embereket, szervezeteket, akik hasonló módon gondolkodnak, hasonló célok hajtják őket, mert ha őket mozgósítani tudjuk, akkor a kapcsolatokból új ötletek születnek majd, amelyeknek a hatása nem csak hónapokig érződik. Ezek a szervezetek sokszor elszigetelten tevékenykednek, sokszor a láthatóságuk is kicsi. Mi úgy gondoljuk, hogy meg kell őket mutatni, és hogy együtt sokkal többre lehetnek képesek. Már a tavalyi díjátadón is ezt éreztük: azok az emberek ott a teremben hegyeket tudnak megmozgatni. És ami még szintén nagyon fontos: 

nem szeretnénk feltalálni a spanyolviaszt.

A jó gyakorlatokra építés és az egymástól tanulás óriási jelentőségű dolgok. Pont az a lényeg, hogyha valaki már valamit jól csinál, akkor ismerjük el, támogassuk, tanuljunk belőle, nézzük meg, hogy kapcsolódhatunk hozzá. 

Az Edisonplatform tehát kicsit olyan, mint egy pedagógiai szakszolgálat? Iránytű, ami innovatív és iskolán kívüli kezdeményezések felé mutat? Jó gyakorlatok gyűjtőhelye? 

A gyűjtőhely vagy iránytű abszolút jó szó, mert valóban azt szeretnénk, hogy a szülők itt találják meg a legizgalmasabb iskolán túli lehetőségeket a gyerekeiknek. A tavalyi évben 64 településen 100 innovatív kezdeményezést kutattunk fel, hetet közülük pedig (egyik menő cégünk segítségével) összesen hétmillió forinttal tudtunk támogatni abban, hogy minél többekhez eljuthassanak. Ha valaki most felmegy az oldalunkra, 100 olyan szervezetről, kezdeményezésről talál majd részletes információt, amelyek megfelelnek a kritériumrendszerünknek, és amelyek szerintünk hozzá tudnak tenni a közös jövőnkhöz. Segítünk a szülőknek: elvégeztünk helyettük egy jó adag kutatómunkát.

Mik azok a kritériumok, amiknek meg kell felelniük az Edisonplatformon megjelenő szervezeteknek? 

Mindannyian közoktatási/köznevelési kereteken túl fejlesztik a gyerekeket, a jövőben fontos tudásra és készségekre fókuszálnak, újító módszerekkel dolgoznak, élménnyé teszik a tanulást, illetve legalább egy éve működnek, és legalább 100 gyereket vagy szülőt képeztek már. Tavaly még csak az általános iskolásokra fókuszáltunk, az idei kiírásunkban már az óvodás korosztállyal foglalkozók is benne lesznek. 

A készségfejlesztés az alapja mindennek.
A készségfejlesztés az alapja mindennek.Fotó: SDI Productions / Getty Images Hungary

Hogy kerültek fel az Edison100-as listájára a különböző kezdeményezések?

Tavaly Gondolkodó Körünk segítségével mi magunk kutattuk fel az Edison100 szereplőit, csupa olyan kezdeményezést, programot, ami megfelelt a fenti kritériumrendszernek. Idén ezek a feltételek maradnak, de két fontos változás van: már jelölni is lehet a listára, és nagyon számítunk is a szülők véleményére is. Ezzel az a célunk, hogy a talán kevésbé látható, de fantasztikus munkát végző fejlesztőket is megismerjük. A másik, hogy a korosztály 2020-ban már az óvodásokat fejlesztőkkel is számol.

Te kiket látnál szívesen a listán?

Március 9-ig ide kattintva nevezheted a listára az általad legjobbnak gondolt szervezetet. A beérkezett nevezések alapján az Edisonplatform és a szakmai megalapozottságot biztosító Gondolkodó Kör április 3-ig összeállítja az idei Edison100 listát, melyre a szakmai zsűri szerint legjobbnak ítélt 100 kezdeményezés kerül fel.

A közönség április 15. és 28. között szavazhat itt, a Dívány.hu-n, az eredményhirdetés pedig április 29-én lesz.

Mi az oka annak, hogy a középiskolás korosztály kimarad?

Úgy tapasztaltuk, hogy a középiskolásoknak jóval több program szól, mint a kisebbeknek, ráadásul nagyon sok dolog jóval a középiskolás évek előtt dől el. Az általános iskolában és az óvodában válik el, hogy mennyire tanulnak és szeretnek meg tanulni, hogy mennyire kreatívan gondolkoznak a gyerekek, vagy megtanulnak-e kommunikálni és csoportban dolgozni. Nem lehet elég korán kezdeni a felkészülést. 

Az eddig elmondottak alapján nekem elsőre oktatási/nevelési programok ugranak be, a tavalyi százas listán viszont – sok más egyéb érdekesség mellett – jógaórát és rendhagyó menzát is láttam. Hogy nevel a jó menza arra, hogy tudatos és kritikus felnőtt legyen a gyerekeinkből? 

Nagyon fontos volt számunkra, hogy a százas lista minél sokszínűbb legyen, ezért tábor, fejlesztés, online applikáció, tárasasjáték és az általad említett menza is szerepel a listán. Ezzel a sokszínűséggel azt szeretnénk megmutatni, hogy az innováció mennyiféle formában jelenhet meg, és hogy ezek mind hozzátesznek a gyerekeink jövőjéhez. Úgy gondoljuk, része a tudatos felnőtté válásnak, hogy odafigyeljünk arra, mit eszünk. 

Idén remélem, hogy még több kategóriában tudunk kezdeményezéseket megmutatni. Tavaly is ez volt a célunk, de végül össze kellett vonnunk kategóriákat (ez már önmagában fontos tanulság volt), mert azt láttuk, hogy fontos területeken, mint például a pénzügyi ismeretek, mennyire kevés innovatív kezdeményezés van, míg néhány éppen divatos témából rengeteg. Idén a következő tárgykörökben keresünk kezdeményezéseket: tudomány, digitális világ, kreatív, egészség, fenntarthatóság, üzlet, esély, tudatos nevelés. Ezekben a kategóriákban szeretnénk díjakat is átadni. 

Díjazzák a kiemelkedő ötleteket.
Díjazzák a kiemelkedő ötleteket.Fotó: Stephen Simpson / Getty Images Hungary

Nemcsak a százas lista, de a 100 kezdeményezést kiválasztó Gondolkodó Kör is színes. Hogy történt ennek a közösségnek a kialakítása? Milyen szempontokra figyeltetek? Milyen nézőpontokat szeretnétek megjeleníteni benne? 

Két fontos szempontunk volt, az egyik a sokszínűség, a nézőpontok sokasága. Ezért szerepel Gondolkodó Körünkben gyerekpszichológus, tanár, gyermekjogász, művész vagy Z generációs fiatal.  A másik pedig, hogy nagyon erős szakmai közeget szerettünk volna építeni: a Gondolkodó Kör tagjai a saját témájukban fantasztikus teljesítményt értek el. És mi szeretünk mindenkitől tanulni. 

A cél a „gyerekek és szülők fejlesztése” – ezt is olvastam az Edisonplatformról. A szülőket hogyan tudja fejleszteni az Edisonplatform és az Edison 100? Illetve: a pedagógusokat nem célozzátok? 

A legfontosabb, amit a szülőknek át szeretnénk adni, az a jövőben (és ma is fontos) tudás és kompetenciák ismerete. Szeretnénk rávilágítani, hogy a tárgyi tudásról inkább a kompetenciák felé tolódik a hangsúly, hogy milyen nagy szerepe van már most is a szociális készségeknek. Az Edison100 lista hiteles gyűjtőhelyként kalauzol el a jövőbe, de nemcsak úgy, hogy elméletben beszél a szükséges kompetenciákról, hanem azt is megmutatja, hol érdemes ezeket megszerezni. 

Idén több, szülőket megszólító programot tervezünk, éppen ezért létrehozunk egy Edisonplatform  szülői munkaközösséget, hogy minél jobban bevonhassuk a szülőket is a gondolkodásba. Hamarosan indul egy kutatásunk, hogy lássuk az őket foglalkoztató legfontosabb kérdéseket, aggodalmaikat a jövő kapcsán, és tervezünk vállalati szülői napokat is, ahol mélyebben is megismerkedhetnek a jövőbarát kompetenciákkal az Edison100 szereplőinek segítségével.  

Illetve van még egy szülői programunk a Fuckup Nights Budapesttel együttműködésben, ahol tanulságos szülői baklövéseket osztunk meg. Úgy gondoljuk, hogyha nehéz is szülői hibáinkkal szembenézni, kell belőlük tanulni, és ez egy fontos felelősség. Nem a tökéletesség a cél, hanem a folyamatos tanulás. A program rendezvényein cégvezetők, pszichológusok, művészek néznek szembe őszintén azzal, ők mit „rontottak el”, és mit tanultak a hibáikból. Érzelmes, elgondolkodtató történetek ezek. Sokszor megáll a levegő a teremben.

Említitek a menő cégeket, vagyis azokat a piaci résztvevőket, akik felkarolták az ügyet. Milyen ma egy menő cég? Mi teszi azzá?  A részt vevő cégek mit profitálnak az együttműködésből?

Ha a hagyományos értelemben kérdezed, forintokban mért profitban, akkor nem profitálnak. De nem is ez a céljuk. Szerencsére vannak olyan üzleti szereplők, akik hosszú távon gondolkoznak. Akik értik, hogy nem a következő negyedév vagy év üzleti teljesítménye számít csak, hanem jóval nagyobb felelősségük van a világban. Lehet máshogy is csinálni, de minek? Elvesztegetett lehetőség, ha valaki több száz vagy ezer ember életére lehet hatással, és helyette csak az éves számok és célkitűzések zakatolnak a fejében.

A menő cégeink teszik lehetővé támogatásukkal, hogy végezhessük a munkánkat, de még fontosabb az, hogy a terveink kialakításában is aktívan részt vesznek, és a megvalósításban is segítenek. Amellett, hogy a jövőbe fektetnek és hosszútávon építkeznek, azt gondolom fontos üzenet is menő cégnek lenni. Ez sokat jelent a kollégáiknak (akik között a jövőért aggódó szülők is vannak!) vagy a tehetségeknek, akik felelős cégeknél szeretnének dolgozni. Egyre szorosabb kapcsolatok épülnek a gyerekeket fejlesztők és a cégek között, és a jövőben szeretnénk jóval több együttműködés létrehozásában segíteni. 

Mi volt a legjobb dolog, ami a 2019-es Edison100-ban történt? Mire vagytok a legbüszkébbek? 

A tavalyi évből két pillanat van, amit minden apró részletéig fel tudok idézni, annyira megérintett. Amikor elkezdett összeállni a lista, és láttam, mennyi, mennyi fantasztikus ember, innovatív kezdeményezés van Magyarországon, nagyon meghatódtam. Csak ültem a lista előtt, nézegettem, gondolkoztam. Nem vagyok minden pillanatban kifejezetten optimista, de akkor megéreztem, hogy az Edison100-ban mennyi erő, mennyi lelkesedés van. Hogy most valami elkezdődött, amiben tényleg benne van a jövő és egy közös vízió lehetősége.

Vízió
VízióFotó: RichVintage / Getty Images Hungary

A másik a díjátadó volt júniusban, amikor egyszerre volt először együtt, egy helyen az a majdnem 200 ember (kezdeményezések, Gondolkodó Körünk, menő cégek), akik a közösségünkhöz tartoznak. Amikor a díjakat adtuk át, akkor voltak elmosódó sminkek, meghatódás, őszinte tapsvihar. Először meglepődtem ezen, én az üzleti szférából jövök, ahol már minden hétre esik egy díjátadó, sorakoznak a vitrinekben a plakettek, a díjak. Nem értettem. Aztán rádöbbentem, hogy

a gyerekeket fejlesztők néha mennyire magányos dzsungelharcot vívnak,

milyen kevés forrásból gazdálkodnak, néha mennyire egyedül vannak. Akkor éreztem meg annak az erejét, hogy milyen fontos, amit csinálunk, pusztán azzal is, hogy elismerjük azok munkáját, akik az életüket teszik fel a gyerekek fejlesztésére.

Milyen tanulságokkal szolgált a tavalyi kiírás? Idén mi lesz a pályázat és az elbírálás rendje?

Nagyon kritikusak vagyunk magunkkal szemben, és sokat tanultunk a tavalyi évből, amikor is az alapokat raktuk le, hogy idén tovább tudjunk építkezni. 2020-ban a következő lépésekben tervezzük az Edison100 szereplőinek felkutatását:

  • Lehet jelölni kezdeményezéseket az edisonplatform.hu oldalon február 25. és március 9. között.
  • A jelöltekből Gondolkodó Körünk segítségével választjuk ki az Edison100-at március végén, és velük döntünk a kategóriagyőztesekről is.
  • Az idei Edison100 szereplői április 15-én kerülnek nyilvánosságra, és ekkor kezdődik a közönségszavazásunk, amely április 28-ig tart.
  • A kategóriagyőztesekre április 29-én derül fény. : )

Az év végéig 20.000 szülő megszólítását tervezitek. Miért pont ennyit, és hogyan valósul ez meg? 

A 20.000 álom volt a számunkra, és azt fejezte ki, hogy olyan platformot szeretnénk indítani, ami sok helyre eljut, továbbgyűrűzik a hatása. Számszerűen hamar átléptük ezt a számot, hiszen csak az Edison100 gyűjteményét 80.000 ember nézte meg 8 hónap alatt. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy ezzel kész lennénk. Megyünk tovább: a szülőknek, az Edison100-asoknak vagy a vállalatoknak szóló programokkal szeretnénk még több embert és nagyobb hatást elérni.

Tudok egy szuper, gyerekek fejlesztésével foglalkozó kezdeményezést! Jelölöm a 2020-as Edison100 listára!
Mustra