A cél jobbá tenni ezt az egoista világot: Heim Pál élete és munkássága

Heim Pál neve mára összeforrt a róla elnevezett budapesti gyermekkórházzal. Talán éppen emiatt tudunk magáról az orvosról keveset, pedig rengeteget tett a csecsemőkért, gyerekekért és az anyákért.

Az 1875-ös születésű Heim Pál érettségi után a lausanne-i, majd a budapesti egyetemen tanult orvosnak. Ezután vált a hazai modern csecsemőgyógyászat egyik megalapítójává. Nála jobban kevesek ismerték a koraszülöttek ellátásának problémáit, a csecsemők táplálkozását, vitaminhiányát, a betegségek, alultápláltság jeleit és megoldását. Nemcsak gyógyított, de nagy figyelmet fordított a megelőzésre, előadásokat tartott, nővéreket, anyákat oktatott, tanácsokat adott. Egész életét a gyerekek védelmére és egészségesebbé tételére áldozta. 

Ő jött rá, mi baja a kiszáradó csecsemőknek

Dr. Heim Pál gyakornokként kezdte orvosi pályafutását a budapesti Stefánia gyermekgyógyászati klinikán. Ezután külföldön képezte tovább magát: ő volt Adalbert Czerny (a modern csecsemőgyógyászat megalapítója) tanársegédje, majd adjunktusa Breslauban, ezután pedig kutatóként helyezkedett el Lausanne-ban, később a párizsi Pasteur-intézetben. A huszadik század már ismét Magyarországon érte: 1901-ben a budai Irgalmasrendi Kórház gyermekosztályának főorvosává nevezték ki. Ekkoriban fedezte fel, hogy a lázas beteg, kiszáradással küzdő csecsemők esetében nem elég a folyadékot pótolni, a sóháztartást éppúgy helyre kell állítani.

Heim Pál portréja
Fotó: Heim Pál / saját

A világháborúban is csak segítette a sebesülteket

Az első világháború során zászlóaljorvosként szolgált a fronton, később a galíciai Sanok katonai járványkórházát vezette parancsnokként. 1918-tól az anya- és csecsemővédelem országos biztosaként dolgozott, majd a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Ferenc József gyermekklinikájának vezetőjévé választották. 1919-ben az egész klinikának menekülnie kellett a megszálló csehszlovák hadsereg elől, méghozzá Budapestre. Itt a Fehérkereszt kórházban működtek tovább, Heim Pált pedig az egyetem rektorává is megválasztották. Ezt követően a klinika Pécsre költözött, az orvost pedig 1929-ben meghívták a pesti Gyermekklinika vezetői posztjára.

Heim Pál Oszkár nevű kis rokonával
Fotó: Heim Pál / saját

Neki köszönhetjük az Európa-szerte ismertté vált Heim nővéreket

Itt még mindig nem értünk a végére Heim Pál tevékenységeinek. Létrehozta az egyetem baráti körét, az Egyetemi Tudományos Szövetség orvosi szakosztályát, és részt vett a gyerekeket és anyákat védő Országos Stefánia Szövetség alapításában is. Gyermekklinikát alapított, tankönyvet és kézikönyvet írt a csecsemők és a gyerekek táplálásáról, fontos volt számára a betegségmegelőzés, az oktatás. Csecsemő- és gyermekápolónőket képzett, akiket csak Heim nővérekként emlegettek. A pesti Gyermekklinika tanszékvezetői posztját mindössze egy hónapig tölthette be, mert ezt követően, 54 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. A legenda szerint a Budapest felett elhaladó Zeppelin léghajót szaladt ki megnézni, megfázott, és tüdőgyulladásban meghalt.

Heim Pál síremléke
Fotó: Heim Pál / saját

A budapesti Üllői úti gyermekkórház és rendelőintézet 1957-ben vette fel Heim Pál nevét. De a nagyszerű orvos tanításai, szellemisége a családtagjaiban is tovább él. Fia, Heim Ernő Ybl Miklós-díjas építészként dolgozott, Ernő unokája, Heim Pál pedig alapítványt hozott létre a magyar gyermekegészségügy fejlesztése és támogatása érdekében. Két alkalommal kapta meg a dédapjáról elnevezett Heim Pál-emlékérmet, és híven ápolja elődje emlékét. A Dívány.hu-nak arról is mesélt, mit tart fontosnak az egészségügyben, az életben. 

Fontosnak tartja a dédapja szellemi örökségének ápolását?

Mindenkinek fontos lenne a család, a múlt emlékét megőriznie. Keresztény kötődésű ember vagyok, így számomra különösen fontos, hogy azokat a hagyományokat, amik a családtagokat összekötik egymással, híven ápoljuk. A hagyomány tisztelete a jövő tiszteletét is jelenti, hiszen ami új, az mindig a múltból növekszik ki. Ha nincsenek múltbeli tapasztalások, amikkel összehasonlíthatjuk a meglévő értékeinket, akkor nem fogunk előrejutni.

Milyennek látja a dédapját? 

Heim Pál folyamatosan kereste az új utakat. Ugyanakkor épp ezért számos konfliktusa akadt a környezetével. A nagy emberek mindig az utókor számára válnak fontossá, értékessé, saját kortársaik elismerésére kevésbé számíthatnak. A dédapámnak számtalan vitája származott abból, hogy új megközelítést adott a gyermekgyógyászatnak és a csecsemőgyógyászatnak. Csak egy példa: ő az anyatejes táplálás fontosságát hangsúlyozta, ami ma teljesen normális és elfogadott, sőt ajánlott táplálási mód, de annak idején a dolgozó anyák számára sokszor kényelmes megoldást nyújtott a frissen piacra dobott tápszerek alkalmazása. Ezek megkönnyítették ugyan az anyák életét, ám nem rendelkeztek olyan tápanyagtartalommal, ami maradéktalanul hozzájárult volna a kisbabák fejlődéséhez. Ebből számtalan betegség származott, és óriási volt a csecsemőhalandóság.

Heim nem véletlenül hangsúlyozta az anyatejes táplálás fontosságát, azt ajánlotta, hogy minimum három, de legalább hat hónapos korig szoptassák az anyák csecsemőiket, sőt minél tovább teszik ezt, annál erősebb lesz a gyerek immunrendszere. Ezzel azonban szembehelyezkedett a korával, hiszen akkor még nem álltak rendelkezésre azok a laboratóriumi feltételek, amelyek lehetővé tették volna az anyatej pontos analizálását. Egy másik terület, ahol a dédapám rendszeresen vitázni kényszerült az akkori tudományos elittel, a lázas beteg kisbabák folyadék- és sóutánpótlása volt. Ma már ez is természetes, hogy nem elég a folyadékot pótolni, az ásványi anyagokra is oda kell figyelnünk, de az ő idejében ez újdonságnak számított. 

Milyen területen kutatott még?

A gyermek-tüdőgyógyászattal kapcsolatban is jelentőset alkotott, csak ezt a tevékenységét mára jórészt elfeledték. De számtalan olyan tanács és tény áll a dédapám feljegyzései között, amelyeket ma is elő lehetne venni. Mostanában nagyon divatos az életmód és az ahhoz kapcsolt betegségek feltérképezése. Ebben sok igazság van, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy a harmincas-negyvenes évektől a kétezres évek közepéig az életmóddal csak az üzleti ág foglalkozott, nem volt komoly tudományos terület. A dédnagyapám 100 évvel ezelőtti óriási felfedezése volt, hogy az életmód döntően befolyásolja a csecsemő és a gyerek fejlődését. Nem mindegy, hogy az anya mit eszik, hogyan tisztálkodik, hiszen a sterilitás is nagyon fontos. Volt olyan eset, hogy a dédapámhoz bement egy anyuka a beteg csecsemőjével. Ő mint orvos leszidta az asszonyt, amiért koszos kézzel nyúlt a gyerekhez, aztán pénzt adott neki szappanra. 

Ez azt jelenti, hogy jó anyagi körülmények között élt?

Az orvosok akkoriban sem voltak gazdagok, sőt. A pécsi klinikán, ahol dolgozott, pénzhiányban szenvedett az intézmény és az egészségügyi ellátási rendszer. Annak érdekében, hogy a klinikai munka ne késlekedjen, az orvosok otthonról vitték be a petróleumlámpát, és azzal világítottak, hogy ezzel is spóroljanak a kórház áramszámláin. Dédapám tehát nem volt gazdag. Ránk maradtak a pontos feljegyzései, minden kiadását és bevételét szigorúan vezette. Az, hogy a legismertebb arisztokrata családok gyermekeinek orvosa is volt, egyfajta kiegészítő apanázst jelentett – a szegényektől viszont nem kért pénzt. 

Tudjuk róla, milyen családapa volt?

Nagyon következetes és szigorú apa volt. Klug Jolán nevű feleségétől született Ernő fia, ő volt az én nagyapám. Írt neki egy többoldalas levelet, amikor Ernő még gyerek volt. Egyfajta útmutatót adott neki az élethez, leírta, hogyan kell tisztességesen, becsületesen élni, szakmai alázattal dolgozni, segíteni az embereknek. Arra biztatta fiát, hogy ne felejtse el az Isten adta tehetségét mások, és nem a saját javára kamatoztatni. 

Egy másik történet is jól mutatja, milyen ember volt Heim Pál. Egy alkalommal odaadta a Bibliáját egy, a rendelőbe betérő anyukának, akinek a gyerekét sikerült megmentenie. Dédapám azzal adta át a könyvet, hogy az asszony olvassa figyelmesen az Újszövetséget, mert neki is sokat segített. Az anya elfogadta, hazavitte, majd amikor úgy gondolta, elsajátította belőle, amire szüksége volt, vissza akarta adni a könyvet dédapámnak. Ő azonban addigra már nem élt. Az anya arra gondolt, hogy akkor ennek a Bibliának még biztos feladata van a saját családjában, és a megmentett gyerekének adta. 

Ez a gyerek felnőtt, és egy napon megkereste a nagyapámat, hogy visszaadja neki a családi Bibliát. 

Ő azonban azt mondta, maradjon nála. Mire a felnőtt férfi újra visszament, a nagyapám is meghalt. Néhány évvel ezelőtt kaptam egy e-mailt ennek a férfinak a gyerekétől, hogy nagyon szeretnék visszaadni a Bibliát, mielőtt esetleg én is meghalok. Nyolcvan év után így került vissza hozzánk a könyv, aminek bizonyos fejezeteit dédapám könyvjelzőkkel jelölte meg. Amikor megnéztük, kiderült, hogy az ott lévő fejezetek, pontok olyanok, mintha hónapok és napok lennének, az ott történtek pedig a mi családunk történetében is meghatározóak voltak. Elképesztő, hogy nyolcvan évvel ezelőtt a dédnagyapám, aki Isten szolgálatában állt, beletett valahogyan egy olyan útmutatót a Bibliába, ami segít nekünk a családban történt rossz élmények feldolgozásában. Még ennyi év távlatából is arra törekszik, hogy tanuljunk és jobb emberek legyünk.

Van még a rokonságban orvos?

A családunk másik híres orvosát Genersich Antal professzornak hívják. Nagyapám feleségének volt a papája, Heim Pállal egy időben élt, sőt ismerték is egymást. Genersich az Akadémia rendes tagja volt, aki a szarvasmarhák és az emberek tbc-vírusát kutatva rájött, hogy két különböző vírusról van szó. Bár Robert Koch nem ismerte el Genersich eredményét, később azonban ugyanerre a felfedezésre jutott, amiért 1905-ben megkapta az orvostudományi Nobel-díjat. Genersich Antal fia pedig a hódmezővásárhelyi kórház alapítójaként vált ismertté. Professzor Klug Nándor, az Akadémia rendes tagja, az Élettani Intézet igazgatója, Heim Pál apósa volt. S csak hogy még egy nagyszerű embert említsek, nagyanyám első ágú unokatestvére volt Reményik Sándor költő.

A húszas éveim elején ekcémás bőrbetegség támadta meg a két kezemet, a betegség valószínűleg még a katonaság alatt alakult ki, de később váltak a tünetek fájdalmassá és látványossá. Másfél évig kísérleteztünk hazai és külföldi orvosokkal, de még a szteroidok sem hatottak. Állandóan cérnakesztyűt kellett hordanom, a kezem tele volt nyílt sebekkel. Nagyon el voltam keseredve, mert a nyilvános helyen étkezés, az udvarlás, a társasági élet a tünetek súlyosbodása miatt szinte lehetetlenné vált. Egy idő után azonban saját kezembe vettem az életemet. Rengeteg könyvet olvastam el a témában, és mentálhigiénés, illetve természetes gyógymódok segítségével elértem, hogy meggyógyuljak. Saját receptúra alapján készített gyógyteákat ittam, készítettem egy gyógynövényalapú krémet is, és egy Silva-módszer (egyfajta autogén tréning) alapján kidolgozott mentális gyakorlatot alkalmaztam, a tünetek pedig szerencsére örökre eltűntek, és azóta sincs semmi bajom.

Itt vált számomra nyilvánvalóvá, hogy az életmódunk, gondolkodásmódunk mennyire meghatározó tényező. Ami a fejünkben eldől, az fog megtörténni a testünk különböző részeivel is. Én erre tettem fel az életemet, hogy megpróbáljak képviselni valamit ebből a szellemi örökségből. Arra biztatom az embereket, hogy gondolkodjunk pozitívan, higgyünk a jó dolgokban, cselekedjünk mások javára, ne legyünk önzők. A mai világban ez egy középkori lovagregény átiratának hangzik, de a legtöbb ember ugyanezt keresi. Az egónkat meg kell tanulni félretenni, különben a különböző lelki problémák a testünkben is megjelennek. 

Emellett jó pár évvel ezelőtt kidolgoztam a Mesekórház programot. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet volt az első, ahol kifestettük a falakat mesefigurákkal, és gyerekközpontú megoldásokkal segítettük a kis betegek gyógyulását, a szakemberek munkáját. Mivel úttörők voltunk ez ügyben, kezdetben sokan nem értették, mit akarunk. Két éven át a Magyar Bohócok a Betegekért Alapítvány vezetőjeként dolgoztam, majd másfél évtizeddel később édesapámmal közösen létrehoztuk a Heim Pál Magyarország Alapítványt, melynek sok célja közül az egyik a magyar gyermekegészségügy és egészségügy infrastrukturális és digitális fejlesztése. Debrecenben a Gyermekrehabilitációs Intézet várótermét alakítottuk át és szereltük fel digitális tájékoztató monitorral, egységes kommunikációs felületekkel. Idén motoros gyerekágyakat adományozunk. 1997-ben a Heim Pál kórházért végzett tevékenységemért, 2014-ben pedig a magyar gyermekegészségügy másfél évtizedes fejlesztéséért és a Mesekórház program kidolgozásáért kaptam Heim Pál-díjat, utóbbit a Magyar Gyermekorvosok Társasága ítélte oda. Óriási dolog volt, amikor átvehettem. 

Mivel foglalkozik jelenleg?

Egyik fő célom a digitalizáció összekapcsolása az egészséges életmóddal és a gyógyászattal. Létrehoztunk egy szoftveres megoldásokon alapuló információs rendszert, az Okosklinikát, ami orvosokkal, egészségügyi szolgáltatókkal, életmódszakemberekkel osztja meg a betegek és egészségesek által otthon használt vagy hordozható okos egészségügyi, fitneszeszközök (vércukor, vérnyomás, alvás, EKG stb.) adatait. A felhasználó valós időben elküldött adataira, kérdéseire hozzáértőktől kap választ, segítséget, útmutatást.

Miközben én a digitalizációval foglalkozom, a gyerekeinket egészen más szellemben neveljük a feleségemmel. Nincs okostelefon, tablet egyik gyereknek sem, sőt televíziónk sincs. Abban hiszek, hogy a szülői foglalkozás, a játék, a jó példa, az őszinte beszélgetés a döntő egy gyerek fejlődésében. Akkor kap a legtöbbet, ha a szülei vele együtt olvasnak, beszélgetnek, társasoznak, ha megtanítják a konfliktuskezelésre, az udvariasságra, a környezete védelmére. Erdő mellett élünk, nagyon fontosnak tartjuk a környezet védelmét, óvó megfigyelését, megismerését. Hiszek abban, hogy a természetnek van öngyógyító része, hogy igenis lesznek, akik megcsömörlenek az eldobható tárgyak, kapcsolatok modern világától, és beáll majd egy egészséges egyensúly. Addig is fontos, hogy foglalkozzunk a gyerekeinkkel. Kölcsön kapott ajándékok ők, akikből a legtöbbet kell kihozni. Ők azok, akik szabad életet élve továbbviszik azokat az értékeket, amelyek ezt a sokszor nagyon egoista világot jobbá tudják tenni. 

Az oldalról ajánljuk

  • #világom
A magyarok mindig mindenhol ott voltak, még a Selyemúton is

A Kínát, Afrikát és Európát összekötő hálózat messze több volt kereskedelmi útvonalnál.

1 órája

  • #világom
Városvadász november 27: Kitalálod, melyik városban készült a kép?

Egy híres magyar operatőr-rendező született itt.

tegnap, 06:00