Az anyós-meny háborút karácsonykor is kezelni kell

A gyereked alapvető érdeke, hogy az emberek, akik a családját alkotják, szépen bánjanak egymással, szerető környezet vegye őt körül. De ez néha nagyon nehéz. Kulturális és felfogásbeli különbségek miatt néha komoly konfliktusok húzódnak a szülők (anyák) és a nagyszülők (anyósok) között. Ilyenkor általában ott statisztál egy sunnyogó férj, aki úgy csinál, mintha semmi dolga nem lenne ezzel az egésszel, pedig a megoldás rajta (is) állna. Hogy ne a gyereke igya meg a levét.

Harriet Lerner, számos sikerkönyv szerzője érzékenyen írja le a családi viszonyokat. Ezúttal a néha nagyon nehéz szülő–nagyszülő kapcsolatok kezeléséhez ad tippeket, amiket érdemes lehet megfogadni.

Amint egy gyerek megszületik, átalakulnak a családi viszonyok. Ő a szülők gyereke, de a nagyszülők unokája is, és érthető módon minden érintett igyekszik belevetni magát a feladatba, hogy a legjobbat adja magából a kicsinek. Ez akkor (gyakran) ütközik nehézségbe, ha a szülőknek és a nagyszülőknek egészen más elképzelései vannak arról, hogy hogyan lenne jó bánni a gyerekkel. 

Írj nekünk

Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol. 

A gyereknek mindenekfelett álló érdeke, hogy minél többen szeressék, és hogy a családjában harmónia legyen, kedvesen, szeretettel bánjanak egymással az emberek. Ebből tanulja meg, hogy milyen a világ, barátságos-e vagy ellenséges, hogy hogyan kell jól bánni másokkal, hogyan lehet együttműködni. Ha például az anya és az apai nagymama között feszültség van, akkor a kis Csenge egy háromszögbe kerül. Érzi a feszültséget, nem tudja, hogyan is viszonyuljon a nagymamájához, akit szerethetne is, de ha az anyu haragszik rá, veszekszik vele, akkor hogyan szeresse? Vagy minden kapcsolat ilyen, hogy tele van feszültséggel és idegességgel? Ez nem igazán jó üzenet neki ahhoz, hogy felnőttként kiegyensúlyozott kapcsolatokat legyen képes kialakítani.

A gyerekek megérzik a feszültséget

A gyerekeket nem tudod becsapni azzal, hogy bár felmegy benned a pumpa, de mosolyt erőltetsz az arcodra, és inkább nem szólsz semmit. Pontosan leveszik, hogy hogyan álltok egymással, még ha nincs is kimondva. Nagyon érzékeny érzelmi radarjuk van, és sok gyerek magába is szívja a feszültséget, mint egy szivacs. Ezért a család minden felnőtt tagjának arra kell törekednie, hogy csökkentse magában azt az érzelmi feszültséget, amit a többiek, a másik iránt érez, és azon legyen, hogy megoldódjanak a konfliktusok.

Ez nem hallgatást és mindenbe belenyugvást jelent. Ha például az anya világosan megkéri a nagyszülőket, hogy ne elektromos játékot vegyenek karácsonyra a tízéves Somának, és mégis egy tablettel lepik meg a gyereket, akkor máris helyzet van. Nem kell belenyugodni, de nem is kell a plafonon lenni tőle. Nyugodtan és határozottan meg kell kérni a nagyszülőt, hogy tartsa tiszteletben a szülők kérését.

A gyerekeknek szükségük van egy szerető nagymamára
A gyerekeknek szükségük van egy szerető nagymamáraChoreograph / Getty Images Hungary

Mindenkinek a saját szüleit kell kezelni

A trükk az, hogy ennek szinte csak akkor van hatása, ha a nagyszülőket a saját gyerekük kéri meg, ő rendezi velük a konfliktust. Kiabálhat, hisztériázhat, vagy asszertívan, diplomatikusan is kérhet az anya, ahogy telik tőle, mégis sokkal kisebb eséllyel indul a férje szüleinél, mint a saját fiuk. Soma tabletjének esetében akkor van esély arra, hogy a nagyszülők respektálják a kérést, ha a fiuk az, aki nyugodtan, de határozottan megkéri erre őket. Még akkor is, ha személy szerint neki nem tűnik nagy jelentőségűnek a kérdés, és csak a feleségének, a gyerekei anyjának fontos.

Nem arról beszélünk, ami a lényeg

Rengeteg családban vonulnak ki a férjek egy vállrándítással az ilyen típusú konfliktusokból, és mérgesedik el a viszony a menyek és anyósok között. Ezek a feszültséggel teli családi háromszögek, melyekből a férj igyekszik kivonulni, elfedik a valódi problémát, és megfosztják a családot a megoldás lehetőségétől. Az anya például azért érzi cserben hagyottnak és dühösnek magát, mert a férje nem áll mellé, de ezt az indulatot rávetíti a nagymamára. A nagymama esetleg azért keserű és mérges, mert érzi, hogy a fia eltávolodik tőle, de úgy csinál, mintha a fiú itt passzív szereplő lenne, és a menyét okolja, rá haragszik. Lerner szerint minden családban, ahol elhúzódó háború van a feleség és az anyós között, találsz egy sunyító, a helyzetet hárító férfit, a férjet/fiút, aki nem áll bele abba, hogy rendezze a problémát, és elismerje, hogy neki is van szerepe és felelőssége a helyzet megoldásában.

A gyerekek érdekében teremtsetek békét

Összefoglalva a tanulságot: a gyerekeknek az az érdekük, hogy szerető szülők és nagyszülők vegyék körül őket, akik jól kijönnek egymással. Ez a családi élet a törvényszerű különbségek miatt néha konfliktusokkal, nézetkülönbségekkel tarkított. A gyerekek érdekében minden szereplőnek felelőssége, hogy ezeket a konfliktusokat emberi módon, kedvességgel és a helyzetre valódi megoldást kínálva oldják meg. És a minden szereplőbe itt a konfliktust kerülő férjek is beleértendők, mert mindenki a saját szüleire tud a legjobban hatni.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek