Minél fiatalabb korában kezd valaki serdülni, általában annál inkább megviseli a folyamat, hiszen a felnőttkorba való utazás zavaró, nem ritkán ijesztő. A tizenévesek érzékenyebbek lesznek, és nem könnyű kiigazodni a biológiai, társadalmi és érzelmi újdonságok között, amikor az ember még csak általános iskolába jár.
Nagyobb teher a lányoknak
A két nem között a fizikai és az érzelmi fejlődés különböző ütemben következik be: a lányok teste mindig is hamarabb érett, mint a fiúké, így sokszor még gyerekfejjel kell megoldaniuk a felnőtt testtel járó problémákat. Jane Mendle pszichológus szerint a korán serdülő lányok a legtöbb esetben elégedetlenek a testükkel, rájuk különösen jellemző a szorongás és a depresszió kialakulása, gyakrabban fordulnak elő náluk pánikrohamok, öngyilkossági kísérletek, és az ezekre való hajlam sokszor megmarad a felnőttkorra is. Segíthetünk a gyerekeknek, ha megpróbálunk velük nyíltan beszélgetni a serdülőkorral járó változásokról, hiszen így ők is felkészültebben állnak majd a változásokhoz, és ez segíthet megelőzni a szorongás és az önértékelési problémák kialakulását.
Nagyon egyszerűen fogalmazva: a pubertás célja felkészíteni a testet a szaporodásra, a lelket pedig a felnőttkorra. Manapság átlagosan 10-11 éves korukban kezdenek érni a lányok, és 15-17 éves koruk között fejeződik be a változás. És bár esetükben a pubertás kezdetének jele a mellek növekedése, a legtöbben mégis az első menstruációt tartják a legfontosabb mérföldkőnek. Ez egyre korábban következik be: míg az 1800-as évek közepén átlagosan 17 éves korukban kezdtek menstruálni a lányok, ez 1960-ra már 12 évre csökkent. A kutatók szerint a jobb életminőség is hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek korábban kezdjenek el érni, hiszen a nem megfelelő étrend, a betegség vagy a nagymértékű stressz mind visszatartja az agyat attól, hogy felszólítsa a testet a pubertás kezdetére.
Csakúgy, ahogy az alultápláltság késlelteti, a túlsúly sok esetben felgyorsítja a pubertás kezdetét. Tanulmányok eredményei szerint a túlsúlyos lányok általában korábban érnek: 1965-ben a 6-11 éves gyerekek 5 százaléka, míg 2008-ban már közel 20 százaléka volt elhízott. Emellett az elmúlt néhány évtizedben aggodalomra ad okot az is, hogy a különböző műanyagokban, kozmetikai termékekben található vegyi anyagok hasonlítanak az ösztrogénre, ezzel pedig gyorsítják a pubertás folyamatát, hiszen a hipotalamusz rendkívül érzékeny erre a hormonra.
Számít a család is
Kutatások eredményei szerint amellett, hogy az életkörülmények hozzájárulnak a pubertás korai kezdetéhez, a szüleinkkel való kapcsolatunk is hatással van erre. Az elutasító szülői környezet felgyorsítja az életfolyamatokat, emiatt pedig korábban jelentkezik a pubertás is. A serdülőkor paradoxona, hogy miközben mindannyian átesünk rajta, minden eset egyedi, mindenki másképp éli meg. Sokkal korábban kezdi a változást azoknak a gyerekeknek a teste, akiknek a környezetére jellemző a rossz szülői bánásmód, a szegénység, a bizonytalan családi struktúra, a szigorú vagy nem támogató szülői nevelés, valamint a családon belüli erőszak.
Az Egyesült Államokban és Új-Zélandon 1999 és 2012 között végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a pubertás kezdetének felgyorsulásához vezet, ha az apák a korai gyerekkorban nincsenek jelen. Nekik egyébként is különleges hatásuk van a lányuk szexuális fejlődésére: azok, akiknek óvodás korában támogató és szeretetteljes kapcsolatuk volt az édesapjukkal, az átlagosnál később kezdtek el serdülni.
Mit tehetünk szülőként?
# Elfogadás
Azok a gyerekek, akik a társaiknál korábban kezdenek serdülni, sokszor úgy érzik, hogy teljesen kicsúszott a lábuk alól a talaj, nem úgy néznek ki, mint a többiek, hatalmas bizonytalanság veszi át a korábbi biztonság helyét. Segíts neki felismerni, hogy ez egy olyan mérföldkő, amin mindannyian keresztülmegyünk, szóval teljesen normális, ami történik vele. A cél a szorongás és a stressz enyhítése, az, hogy kevésbé legyen ijesztő a helyzet a gyerek számára.
# Kommunikáció
Nyiss te a gyerek felé. Beszélgessetek arról, hogy pontosan mi történik most vele, legyél őszinte és konkrét. Amikor a gyerekek úgy érzik, hogy a szülők elhallgatnak előlük bizonyos információkat, általában sokkal rosszabb dolgokat képzelnek el. Segíts neki, ne érezze úgy, hogy a serdülőkori változásokkal kapcsolatos dolgokról nem lehet beszélgetni.
# Nyitottság
Hagyd, hogy a gyerek kifejezze a félelmeit, teremtsetek olyan légkört, ahol nyíltan beszélhet az őt foglalkoztató dolgokról. Segíts neki, ha szüksége van rá, ha pedig a probléma túlnőtt rajtatok (például a gyerek dohányozni kezd, étkezési zavarok vagy szorongás, depresszió alakult ki), bátran forduljatok szakemberhez.
# Támogatás
Ha a gyerek is beleegyezik, keress fel egy megbízható tanárt, aki figyelemmel kíséri azokat a körülményeket, amelyek az iskolában rossz hatással vannak rá. Tinédzserként általában nem rendelkezünk azokkal a megküzdési képességekkel, amelyekre szükség lenne ahhoz, hogy például egy iskolai zaklatást megfelelően tudjon kezelni. A szakemberek segítenek a szülőknek és a gyerekeknek a megfelelő reakciók, viselkedések elsajátításában, amelyek hozzájárulnak a probléma megoldásához. A cél az, hogy a gyerekek rendelkezzenek olyan problémamegoldó készségekkel, amelyek segítségével elkerülhető a zaklatás és a szorongás kialakulása.
