Jól dönt, aki otthon szül?

Szülés és születés nemcsak az anyának, de a világra jövő gyereknek, sőt az egész családnak életre szóló élmény, ráadásul olyasvalami, ami bizonyítottan befolyásolja a korai szülő-gyerek kapcsolatot is. Ez az életesemény azonban nem mindenkinek pozitív. Sokan vannak, akik számára a kórházi környezet (a szülések elsöprő többsége egészségügyi intézményben zajlik hazánkban is) ijesztő, életidegen, ezért ők úgy érzik, nagyobb biztonságban, békében és háborítatlanul tudnának otthonukban életet adni megszülető gyermeküknek. Jól döntenek vajon, ha az otthonszülést választják?

Bár a WHO szerint az otthoni és a kórházi szülések teljesen egyenrangúak, itthon egyelőre inkább megtűrt státuszban van az utóbbi, jelenleg alternatívnak számító forma. Igaz, van választási mód, de a jogszabályi alap és az elvi lehetőség nem teremti meg mindenki számára a döntés igazi szabadságát. (Komoly utánajárást és még nagyobb anyagi ráfordítást igényel ennek elintézése, a TB nem támogatja a több százezer forintos költséggel járó otthonszülést).

Vajon jól döntenek azok a nők, akik a nehézségek ellenére otthon adnak életet születendő gyermeküknek? Veszélynek teszik ki magzatukat, kockáztatják a saját egészségüket? Vagy éppen ők azok, akik felelősen gondoskodnak arról, hogy nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb legyen ez a néhány óra nekik és a gyermeküknek is? Nézzük, milyen érvek és ellenérvek hangoznak el az otthonszülés kapcsán!

Szüléstörténet

Az intézményi szülés csak a 20. századra/században lett a fejlett országokban széles körben elterjedt és „alapértelmezett” szülési forma, a legkorábbi időkben jellemzően otthon, valamilyen tapasztaltabb idősebb nő, később orvos segítsége mellett szültek a nők. A 70-es, 80-as évek óta ismét reneszánszát éli az otthonszülés gondolata, ezért egyre növekszik azoknak a nőknek a száma, akik választani (vagy legalább a témában informálódni) szeretnének. Hazánkban az évente világra jövő mintegy 90 000 újszülöttből néhány száz születik otthon.

Otthon szülni nem csak lokációs kérdés, ebben a szülési formában orvos helyett szülésznő, bába, dúla segít, ahogy a megközelítési mód is alapjaiban más. A szülés levezetése helyett annak kísérését tekintik alapvető feladatuknak az otthonszülésben segédkező szakemberek. És vallják, akkor végzik jól munkájukat, ha minél kevesebbet avatkoznak bele ebbe a teljesen természetes folyamatba. Hiszen a folyamat valóban az: olyan életesemény, ami hosszú évezredekig a mai gyakorlatnál jóval kevesebb külső beavatkozással kísérve történt meg a nőkkel. 

 

(…) a szülés/születés szembesít minket azzal is, hogy élet és halál fölött nem mindig van befolyása az embernek – és végső soron ez is egy kontrollálhatatlan, életveszélyes természeti folyamat, mely azonban mégis érzékeny kapcsolatban van a körülötte zajló eseményekkel.

Székely Zsófia pszichológus PhD értekezésének részlete

Akárhol is szeretne szülni egy leendő anya, felelős döntést akkor hozhat, ha megfelelő mennyiségű információval rendelkezik – ma többen épp ezt hiányolják. Sokan úgy látják, nagyon kevés információ áll a leendő szülők rendelkezésére, holott a „szép szülés” záloga – akár kórházban, akár otthon zajlik le – az lenne, hogy úgy történjen meg, ahogyan az az anya és a baba számára is a lehető legideálisabb. 

Miért szeretne valaki otthon szülni?

Az orvostudomány és technika fejlődése megállíthatatlan, ma már egyre több és jobb eszköz áll rendelkezésre a szülészeteken is, így sokak számára furcsa, ha valaki nem akar élni ezekkel a (egy jól felszerelt kórházban elérhető) lehetőségekkel. Főleg, hogy a kórházakban, klinikákon, jó esetben nemcsak a tárgyi, de a személyi feltételek is folyamatosan fejlődnek: egyre több helyen nem csupán orvost, hanem szülésznőt is lehet fogadni, sőt egyre elterjedtebb az a gyakorlat is, hogy a doktor tényleg csak a legszükségesebb esetben avatkozik bele a szülés (minden esetben egyedi) forgatókönyvébe.

Úgy, ahogy az anya jónak érzi
Úgy, ahogy az anya jónak érziideabug / Getty Images Hungary

Más szülészeteken azonban máig nem ez a napi gyakorlat. Rendszeresen hallani igazán szomorú szüléstörténetekről, futószalagszerű eljárásokról, 30-40 éve is elavultnak számító kórházi rutinokról. Vagy éppen a fehér köpenyes „hentesekről”, akik olyan embertelen, szakmaiatlan módon vezetnek le szüléseket, hogy az azt átélő nőkben és családjukban maradandó nyomot hagytak. Azok, akiknek van a kórházi szüléssel kapcsolatos negatív tapasztalatuk, következő terhességüknél keresni kezdik a lehetőséget: Lehet ezt máshogyan is?

És nem csak többedszer szülő, az egészségügyben csalódott nők között vannak olyanok, akik otthon szeretnének szülni. Van, akit saját otthona, az őt körülvevő családtagok közelsége és például a vajúdási pózok, helyszínek szabadabb váltogatása kecsegtet olyan (érzelmi) biztonsággal, amit nem biztos, hogy megkapna a kórházban. És olyanok is akadnak, akik azért kardoskodnak az otthonszülés mellett, mert egyszerűen ezt érzik a leginkább „természetközeli” módnak. 

Mit mond a törvény?

Hazánkban 2011-ben lépett életbe az otthonszületéseket szabályozó (jelenleg is aktuális) kormányrendelet. A hatályos jogszabályt röviden úgy lehetne összefoglalni: lehet otthon szülni, de nagyon kell akarni, ugyanis – érthető módon – nagyon komoly szabályozás vonatkozik arra, milyen feltételek mellett lehetséges ez egyáltalán.

Intézményen kívül csak 18. életévét betöltött, 40 éves kor alatti nő szülhet, és csak abban az esetben, ha terhessége 37. és 41. hete között kerül sor a szülésre, illetve, ha magzata koponyafekvésű.

A komplikációk kockázatának minimalizálása miatt egy sor szülészeti kórelőzmény is kizáró ok lehet, a teljesség igénye nélkül kontraindikálja az otthoni szülést a korábbi császármetszés, vállelakadás, a korábbi súlyos gátsérülés, az anya függőségei, illetve az anya vagy a magzat életét veszélyeztető egyéb betegségek. Nem szülhet otthon az a leendő anya sem, akiknek a magzata várhatóan 4000 grammnál nagyobb súllyal születik majd, aki ikrekkel várandós, illetve akinek mesterséges megtermékenyítéssel fogant a magzata.

Emellett nem csak az anya és a magzat egészségi állapota vagy a kórtörténet befolyásol, további feltételeknek is meg kell felelni. Megint csak a teljesség igénye nélkül: megfelelő háttérintézményt kell keresni, a szülés lefolyásáért felelős szakértőt kell kijelölni, valamint törvényileg meghatározott hozzáértők jelenlétét is biztosítani kell a szülés idejére. A felelős szakember feladata a megfelelő tárgyi környezet biztosítása, a helyszínen kell hogy legyen a magzati szívműködést figyelő berendezés, lélegeztető ballon, maszkok, infúziós és egyéb eszközök is. (Ezekről a fentebb hivatkozott kormányrendelet mellékletei adnak részletes tájékoztatást.)

Végül pedig a helyszínnek is mindenben szabályszerűnek kell lennie: a higiénés követelményeken túl annak is meg kell felelni, hogy maximum 20 percnyi távolságban legyen az anya és a magzat/újszülött ellátására felkészült, háttérintézményként felkért kórház vagy klinika. A rendelet továbbá a terhesség utókövetését is részletesen szabályozza a gyermekágyas időszakban is. Bár először azt gondolnánk, hogy az otthonszülő nők nem, vagy jóval kevésbé élnek a modern orvostudomány vívmányaival, illetve „csak” bábák és szülésznők gondjaira vannak bízva, a valóságban szigorú törvényi szabályozás alapján, és ha otthoni környezetben is, de szakértő felügyelettel szülnek.

A szabályozással kapcsolatban sok kritika megfogalmazódott az érintettek körében. 

Biztonságos?

Az otthonszüléssel kapcsolatos leggyakrabban megfogalmazódó kétely, hogy vajon kellően biztonságos-e az anya és a magzat számára. Azok, akik az intézményes keretek közötti szülést pártolják, kiemelik, hogy még a leggondosabb előkészületek és a legproblémamentesebb terhesség kapcsán is felléphet olyan váratlan helyzet vagy komplikáció, aminek a kezelésére csak kórházi/klinikai keretek között van lehetőség.

Ők úgy vélik, az, hogy 20 percen belül elérhető távolságban van a fogadóintézmény, nem vethető össze azzal a biztonságszinttel, amit a kórházban szülés jelent, és ezzel nemigen lehet vitatkozni: életveszélyes állapot esetén nemhogy percek, de másodpercek is számítanak, súlyos vérzéses állapotnál például nagyon nem mindegy, milyen hamar jön szakszerű segítség.  

Otthon és a kórházban is figyelik a baba szívhangját és mozgását
Otthon és a kórházban is figyelik a baba szívhangját és mozgásátjenjen42 / Getty Images Hungary

Az otthonszülés előnyeit kiemelők ugyanakkor úgy vélik, sok szempontból éppen ez a forma biztonságosabb az anya és a csecsemő számára is. Ők arra hivatkoznak, hogy a kórházi szülés során sokszor felesleges beavatkozásoknak teszik ki a nőket, sok esetben túlzó mértékben alkalmaznak gyógyszereket (a szülés megindítására, fájdalomcsillapításra), sokkal gyakoribb például a császármetszés, a hüvelyi szülést segítő vákuum alkalmazása és a burokrepesztés, a statisztika pedig ezeket a félelmeket is igazolja.

Szintén érvként merül fel az is, hogy az otthonszülést levezető szakember a rendeletben szabályozott életmentő eszközökkel felszerelkezve segíti a szülést, így azért nem arról van szó, hogy a kórház teljes felszereltségét egy otthoni elsősegélydobozzal kellene összehasonlítani. (Világszerte sincs egyébként egységes álláspont, homlokegyenest különböző például az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia szülészeti és nőgyógyászati szakkollégiumának álláspontja: előbbi veszélyesnek tartja, utóbbi támogatja az otthonszülést.)

Számok szintjén ugyanakkor nehéz pontosan meghatározni a kockázatokat, mert eleve kihívás  összehasonlítani a két szüléstípust, illetve az ezzel a témával kapcsolatos statisztikák sokszor ellentmondanak egymásnak. Összességében azonban (még ha a császármetszés, burokrepesztés vagy vákuumozás és más invazív beavatkozások száma éppen az otthonszülések esetében kisebb), a számadatok alapján az intézményi szülés a biztonságosabb. Ezek között a keretek között ugyanis kevesebb az 1000 születésre jutó halálesetek száma, és jobb híján ennek alapján próbálják összevetni a két módozatot.

Az otthonszülést pártolók ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a különbség nem igazán jelentős (ennek a 2015-ben kijött kutatásnak az alapján például 1,8 és 3,9 a fentebb említett arányszám), és azt is említik, hogy szerencsére mindkét szám relatíve alacsony, ennek alapján pedig mindkét szüléstípus biztonságosnak tekinthető.

Meg akar születni. Van, hogy csak várni, van, hogy segíteni kell.
Meg akar születni. Van, hogy csak várni, van, hogy segíteni kell.fmajor / Getty Images Hungary

Az intézményi keretek között történő szülés pártján állók ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ezek a számadatok némiképp torzítanak, és nem helyes a csak a „legoptimálisabb” terhességek mellett lefolytatható ( még ott is, ahol nem a miénkhez hasonlóan szigorú a szabályozás, jellemzően az eleve problémamentesebbnek várt szüléseket vezetik le otthon)  otthonszüléseket és a nagy rizikójú szüléseket is magukban foglaló intézményi születéseket összevetni. Ők úgy vélik, figyelembe véve, hogy eleve csak alacsony kockázatú szüléseket folytatnak le otthon, a halálozási arányszám kifejezetten magas, azaz semmiképpen sem utal arra, hogy az otthonszülés biztonságos lenne.

Érzelmek

Az otthonszülést támogatók sokszor és méltán hivatkoznak az érzelmekre: nagyon sokan vannak, akik számára az otthoni környezet, férjük, partnerük aktív bekapcsolódása, idősebb gyerekeik jelenléte óriási pluszt jelent, olyan harmonikus lelki környezetet teremt, ami pozitívan alapozza meg nemcsak a szülés hangulatát, de akár a baba és a család első éveit is. Számukra fontos, hogy otthonszüléskor nemcsak a férj lehet aktív és tevőleges segítője a eseményeknek, de a többi gyerek vagy támogató barát is részt vesz a folyamatban, ami így a kórházban tapasztaltnál sokkal nagyobb érzelmi biztonságban, a család intim közegében mehet végbe.

Azok a nők, akik korábbi szülésük kapcsán rideg, túlságosan beavatkozó ellátásban részesültek, rossz élménynek, a kontrollvesztés frusztráló terepének élték meg a gyermekszülést, okkal remélik, hogy otthoni körülmények között nagyobb érzelmi biztonságban lesznek. Kiemelik azt is, hogy ez a nyugalom, a természetes folyamat türelmes segítése optimális kezdés a jó anya-gyermek kapcsolathoz, a beavatkozásnélküliség segíti a szülés után felszabaduló örömhormonok termelését, megkönnyítve ezzel például a szoptatás megkezdését. A szoptatással kapcsolatos számok őket is igazolják: nagyobb eséllyel szoptat majd sikeresen az otthonszülő, mint a kórházban vajúdó édesanya.

Vannak azonban olyan leendő édesanyák is, akik éppen a kórházi környezetben érzik biztonságban magukat, számukra érzelmileg is fontos, hogy úgy érezhessék, baj esetén azonnal tudnak nekik segíteni, és a jó orvos-szülő nő kapcsolat szintén erős kapaszkodó. 

Így természetes?

Az otthonszülés pártolói sokszor érvelnek azzal, hogy a szülés/születés önmagában olyan természetes folyamat, amit nem medikális szemlélettel kell megközelíteni, hanem amit a lehetőségekhez mérten a leginkább háttérben maradva, visszafogottan kell kísérni, segíteni.

Sokszor hivatkoznak arra, hogy az elmúlt évezredek során a nők rendszeresen egy-egy segítő asszony támogató jelenlétében, minimális asszisztencia, inkább érzelmi támogatás mellett hozták világra a gyermeküket. A modern kor vívmányai pedig, a fejlett orvostudomány (amellett, hogy életmentő újításokat is hozott) ebbe erőn és szükségszerűségen felül szólt bele. Ők úgy vélik, hiba a terhességet betegségként, a várandós nőt betegként kezelni. 

Az ellentábort azonban nem feltétlenül az érdekli, mi a természetesebb, ők arra emlékeztetnek, hogy ez a beavatkozónak tekintett születéssegítés tehet arról, hogy a gyermekhalandóság a 100/200/300 évvel ezelőtt megszokotthoz képest drasztikusan lecsökkent. Utóbbi gondolatra egyébként szintén van feleletük az otthoni szülést pártolóknak: ők úgy gondolják, hogy a csecsemőhalandóság, és a gyermekágyi halál számának csökkenése nem orvosságoknak, hanem a javuló higiéniának, a jobb életkörülményeknek és az anyák jobb általános egészségi állapotának köszönhető.

Kórházban
KórházbanFatCamera / Getty Images Hungary

Kényelem?

Abban, hogy otthon vagy a kórházban kényelmesebb-e szülni (és ezzel párhuzamosan arról, hogy a szülő nő saját kényelme érdekében veszélyezteti-e a gyerekét akár otthon, akár kórházban szül), megoszlanak a vélemények. Az otthoni környezetben kényelmet jelenthet, hogy már a szülés indulása is háborítatlan, nem kell az egyre erősödő fájdalmak mellett kocsiban zötykölődni a kórház felé, és nincsenek a kórházban legtöbbször rutinból megtörténő eljárások sem (szőrtelenítés, beöntés stb.). Maga az otthoni környezet is kényelemérzetet adhat, amit fokoz, hogy nyugodtan lehet jönni-menni, bármilyen pózt választani (ez segítheti, hogy könnyebben elviselhetőek legyenek a fájdalmak), amit például egyes szülészeteken csak sokkal korlátozottabban lehet megtenni.

A kórházban ugyanakkor a szolgáltatások és sürgősségi beavatkozáshoz szükséges eszközök elérhetősége, a fájdalomcsillapítási lehetőségek és az is gondoskodik a szülő nő kényelméről, hogy a szülés nyomait sem a családnak kell eltüntetnie. Ez a több gyermekét otthon megszülő édesanya úgy látja, hogy otthonszüléskor épp a nagyobb felelősséget vállalja magára, hiszen ilyenkor a nő felel a saját testéért és a gyermekéért is, míg a kórházban szülő nők inkább átadják ezt a felelősséget, ezzel ki is szolgáltatják magukat.

Van más út?

Természetesen nem kizárólag otthoni vagy kórházi szülés közül lehet választani. Itthon is elérhetőek a születésházak szolgáltatásai, melyek tulajdonképpen az otthoni és a kórházi szülések előnyeit próbálják ötvözni, illetve segítséget kívánnak nyújtani azoknak a családoknak, melyeknek az otthona (például háttérintézménytől való nagyobb távolság miatt) nem felel meg a rendeletben foglalt követelményeknek. A születésházakban otthonos körülmények között, az otthonszülést jellemző szakembergárda segítségével szülhetnek a nők, akik emellett biztosak lehetnek abban is, hogy a születésüket kísérő intézmény mindenben megfelel a jogszabályi feltételeknek is. Ezek a születésházak a szüléssel kapcsolatos tanácsadástól szülőtréningeken át az utógondozási folyamatig kísérik a nőket.

És természetesen otthoni és kórházi születés esetében sem fekete vagy fehér minden. Egyre több olyan intézmény van, ahol a születésekkel kapcsolatos hozzáállás közelít a háborítatlanság eszménye felé, és a kórházakban dolgozó szülészorvosok között is számtalan nemcsak szakmailag felkészült, de empatikus és haladó szellemű gyógyító is dolgozik, így ma már akár kórházban is lehet békében, siettetés nélkül szülni. Éppígy fordítva is igaz a dolog: van az a helyzet, amikor otthonszülés közben van szükség műfogásokra, oxitocinra vagy újraélesztésre, és rossz döntések, szakmailag nem minden esetben vállalható döntések mindkét helyen előfordulhatnak.

És te mit gondolsz? Jól dönt, aki otthon szül?

A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik:

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek