Bartos Erika Bogyó és Babóca meséje gyakorlatilag kikerülhetetlen a kisgyerekes szülők számára. A könyvsorozat több mint két tucat kötetből áll, de a megfilmesített változat is nagyon népszerű, és hangoskönyvben is elérhető. A kedves rajzok és a mindennapi élethelyzeteket, konfliktusokat bemutató mesék pedig könnyen beszippantják a 2-3 éves gyerekeket.
Egy ennyi idős gyereket még a sok (részletgazdag) kép és kevés szöveg típusú képeskönyvek kötik le, a lányom ennyi idősen például gyakran leragadt a képeknél, és azt is mindig meg kellett beszélni, hogy ott miket látunk. Szerencsére bőséggel kaphatók ilyen képeskönyvek a Bogyó és Babócán kívül is, magyar és külföldi szerzők (és illusztrátorok) tollából. Az olvasást népszerűsítő Égigérő blog összegyűjtött egy csomó alternatívát, ezekből válogattam ki azokat, amelyekről személyes tapasztalatom is van.
Magyar szerzők tollából
Kezdjük a magyar klasszikusokkal! Ki ne emlékezne Boribonra, a játékmackóra és Annipannira, a kislányra? Marék Veronika meséi már az 1970-es évek óta népszerűek a legkisebbek körében, és még 2018-ban is jelent meg új kötete. Szintén az ő nevéhez fűződnek Kippkopp, a gesztenyegyerek történetei. Ezek közül a személyes kedvencem a Kippkopp a fűben című kötet, mely a valósághű növény- és állatrajzaival felér egy gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyvvel.
A magyar szerzőknél maradva, fiús családokban szerintem nélkülözhetetlenek Berg Judit és Agócs Írisz Maszat meséi. Minden könyvben két mese van, és a történetek főhőse Maszat, a kisfiú, de mindig mellette van legjobb barátja, Hóchóc.
A 2,5 éves fiam egyik aktuális kedvence Kőszeghy Csilla meséje Bumburiról, a kutyáról szól. Bumburi egy nap úgy gondolja, hogy elindul a kisgazdája után a nagyvárosba, és útközben mindenféle kalandokba keveredik. Kedves kis történet a szerző rajzaival.
Gyermekkorunk külföldi klasszikusai
Zdenek Miler cseh illusztrátornak olyan örök kedvenceket köszönhetünk, mint a Kisvakond-mesék vagy A kíváncsi kutyus kalandjai, mely pár éve már teljes terjedelmében elérhető itthon is (korábban csak rövidített kiadások voltak). Szintén bátran ajánlható már a bölcsis korosztálynak Vlagyimir Szutyejev Vidám mesék című könyve többek között a három kiscicáról, a kispipiről és a kisrécéről.
Kiskönyvek a legkisebbeknek
A legkisebb kezekben is könnyedén elférnek Axel Scheffler kötetei Pippről, a nyusziról, és legjobb barátjáról, Polliról, az egérről. A havazós és a karácsonyfás mesék decemberben állandó szereplői voltak az estéinknek, és karácsonykor is feltétlenül vinni kellett magunkkal, amikor ellátogattunk a nagymamákhoz.
Szintén Axel Scheffler nevéhez fűződnek Julia Donaldson Tölgyerdő meséinek az illusztrálása. Kedves és vicces történetek az erdő állatairól, ahol a rajzokat a kinyitható kis ablakok teszik izgalmasabbá a gyerekek számára. Donaldson a brit gyermekirodalom egyik kiemelkedő alakja, és szintén a legkisebb korosztálynak szól A majom mamája, Bot Benő és A legcsinosabb óriás című könyve.
Ha szeretünk mi magunk mesét költeni
Abban az esetben, ha nem riadunk vissza a kreatív meséléstől, akkor elővehetjük Rotraut Susanne Berner egyik böngészőjét is, ahol a képeken annyi minden történik egyszerre, hogy csak a fantáziánk szabja meg, milyen mesét szövünk köré. Ezek a történetek elalváshoz talán kevésbé alkalmasak, és inkább közös lapozgatásra valók, de tényleg el lehet veszni a részletekben.
Bőséggel van hát választási lehetőségünk, ha a csigafiú és a katicalány meséjén kívül mással is bővítenénk az esti repertoárt, de akkor sincs semmi baj, ha nem tudunk tőlük elszakadni. A lényeg, hogy merjünk könyvet adni a gyerek kezébe, és olvassunk neki minél többet, mert fejleszti a szókincset, a kíváncsiságot, a memóriát, később pedig megkönnyíti az írás és olvasás megtanulását.
