Így segítheted a gyereked önállósodását

Ne legyél a függetlenségének gátja. Engedd, hogy kipróbálja, milyen hatással van a környezetére, és mit képes egyedül elérni.

A tiltakozás fontos része a felnőtté válásnak, ezért is lényeges, hogy hagyjuk a gyerekünket kibontakozni. Ha túlságosan támogatóak vagyunk, akkor megfosztjuk azoktól az élményektől, amelyek elősegítik az függetlenedést.

"A tiltakozás része annak a hosszú folyamatnak, amelynek során a gyerek leválik a szüleiről és önálló lesz" - írja Jill Leibowitz pszichológus a Psychology Today weboldalán. A születés utáni első évben ennek még csak a kezdeti jelei mutatkoznak, aztán kétévesen már sokkal kifejezettebb: ez az úgynevezett dackorszak, amikor mindenre nemet mondanak (angol nyelvterületen ezt a korszakot ‘terrible two’-nak hívják).

A szülői hibák elkerülhetetlenek, és jó alapját képezhetik a gyerekek tiltakozásának. Bármennyire is szeretnénk tökéletes szülők lenni, előbb-utóbb akkor is hibázunk. Az “elég jó anya” kifejezés jól szemlélteti, hogy mire van szükségük a gyerekeknek. Az apró hibák, például hogy a csecsemő nem jut azonnal ennivalóhoz, amikor éhes lesz, segítenek abban, hogy a baba megértse: kommunikálnia kell. Vagyis, a baba sír, ha éhes. Amikor pedig erre válaszul az anyja megeteti, akkor a gyermek megtapasztalja, hogy képes hatni a külvilágra.

Bátor lesz és független

Ahogy a gyerekek nőnek, úgy változik a tiltakozás formája. Már visszaszól, ha nem akarja kivinni a szemetet. Direkt olyan ruhát vesz fel, amiről tudja, hogy mi nem szeretjük. Különböző módokat találnak ki, hogy ellenkezzenek, és ezek révén tapasztalják meg az önállósodást.

Amikor egy gyerek tiltakozik, fejlődik:

  • bátorsága, mert kockáztatja a szülei dühét, büntetését
  • hatóereje, hogy a tiltakozásunk ellenére eléri, amit szeretne
  • büszkesége, hogy elért valamit
  • függetlensége, amikor végrehajtja a cselekvést.

Nehéz elengedni a gyerekünket

A különválás nemcsak a gyerek, de a szülő számára is ijesztő folyamat lehet. Nem csak a gyerekek függnek a szüleiktől, ugyanez érvényes fordítva is. Saját magunkat látjuk bennük, és azonosulunk velük.

shutterstock 651763105
Fotó: Shutterstock

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy miközben sajnálkozunk azon, hogy a gyerekünk már nem “anyuci pici fia”, ne avatkozzunk bele túlságosan az ő életükbe, és ne akarjunk mindenáron kontrollt gyakorolni felettük. Az sem jó, ha túlságosan támogatóak vagyunk, mert akkor nehéz lesz ellenünk tiltakozni.

Blogmustra