Most akkor lehet gyerekkel kampányolni, vagy nem?

Elkezdődött a kampány, egyre több iskolában és óvodában fognak megjelenni a politikusok - oldalukon a kötelező fotóssal, videóssal. Felhasználhatja a politikus a gyerek fotóját a kampányban, vagy törvényellenes? Az adatvédelmi ombudsmant kérdeztük, állásfoglalás a cikkben.

Pár napja hivatalosan is elkezdődött az országgyűlési választási kampány, habár, szinte már észre sem vesszük a változást, annyira megszoktuk, hogy folyamatosan zúdul a nyakunkba a propaganda. Az ilyesmit egy felnőtt, jól-rosszul, de mégiscsak tud kezelni, az azonban már egészen más tészta, amikor a csillagszemű gyerekünket is bevonják a buliba, és az ő meggyőzően cuki pofijukkal akarják eladni a politikai terméket.

A magyar politikai kultúrában már-már alapvetés, hogy a politikusok simán alátámaszthatják a saját lelki nagyságukat azzal, hogy mások gyerekei mellé guggolnak, és könyvet/csokit/ fejsimit adnak át. Esetleg még azt sem, elég, ha a kivezényelt ovisok fegyelmezetten végighallgatják, és jelenlétükkel mintegy hitelesítik a jó politikus bácsi nagyszerű tetteit.

Mostanában azonban már kezd felcsillanni a remény, mivel egyre többen vannak, akiknek egyre kevésbé tetszik, hogy politikusok gyerekekkel kampányolnak. Legalább is, vannak, akiknek feltűnik, hogy az óvodában vécépapírt ugyan nem biztosít az önkormányzat, fotóst viszont igen, de csak amikor jön a képviselő. Az ilyenkor készült fotók pedig, hogy, hogy nem, mindig felkerülnek egy-egy közösségi oldalra, vagy be a helyi újságba. Mert kutyával és gyerekkel mindent el lehet adni, ugyebár.

GettyImages-1390681
Mark Wilson / Staff / Getty Images

Rendben, bevallom, személyesen is érintett vagyok a dologban. Nemrég dobták be a postaládánkba a lakóhelyünk fejlődését fényező, vadonatúj csodakiadványt, amiben mit látok a második oldalon? A saját fiamat tetőtől talpig, tíz centis nagyságban, jól felismerhetően. Persze, én megértem, hogy őt tették be, nála tökéletesebb gyereket úgysem találnának (viccelek), de azért igazán megkérdezhettek volna előtte, hogy szeretnénk-e ezt, hozzájárulok-e. Ismernek a városházán, én is ismerem őket, a gyerekemet is ismerik, semmiből sem tartott volna megkérdezni. Mégsem tették, mert úgy érezték, hogy nekik ehhez joguk van. Mintegy természeti törvény, hogy bárki arcképét felhasználhatják, amire csak akarják.

Pedig nagyon nem így van.

Mivel tudtam, hogy ez nemcsak erkölcsi, de jogi aggályokat is felvet, amiről már korábban írtunk is, megkérdeztem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy mi a helyzet. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egy hosszú, hétoldalas válaszban fejtette ki az állásfoglalását, aminek a lényege röviden az, hogy persze, lehet használni a gyerek arcképét, feltéve, hogy a szülő, alapos tájékoztatás után, aláírta, hogy megengedi.

Persze, ez nem ilyen egyszerű, és ilyenkor állnak elő azok a helyzetek, ami Újbudán történt a minap, ahol a szülők aláírását egyszerű zsarolással akarták beszerezni: aki nem járul hozzá, annak a gyereke nem vehet részt a farsangon, Mikulás ünnepségen, meg a többi ovis ünnepen. Nincs láb, nincs csoki, agyrém!

A jogi helyzet tehát a következő

Ha egy gyerekről (vagy felnőttről) fotót, vagy videót készítenek, a felvétel személyes adatnak minősül, tárolása és felhasználása pedig adatkezelésnek.

A Hatóság hangsúlyozza, hogy ha a felvételen politikusok közéleti megnyilvánulása látható, akkor az arról készült fotók/videók politikai véleményre vagy pártállásra vonatkozó különleges személyes adatok is egyben. Ezek pedig olyan szenzitív adatok, amelyek nyilvánosságra kerülése súlyos következményekkel járhat, ezért a hatályos jogszabályok szigorúbb feltételeket határoznak meg – áll a NAIH állásfoglalásában.

És most jön a lényeg. Politikai véleményre vagy pártállásra vonatkozó személyes adatok akkor kezelhetők főszabály szerint, ha ahhoz az adatalany írásban hozzájárult. Gyereknél, 14 éves korig a szülő aláírása szükséges, 16 éves kor felett pedig a gyerek saját hozzájárulása is érvényes.

De nem elég az aláírás, a hozzájárulásnak megfelelő és előzetes tájékoztatáson kell alapulnia. Az Alkotmánybíróság is kimondta: mindenkinek joga van tudni, hogy ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Ezt a tájékoztatást pedig úgy kell megtenni, hogy az átlagpolgár számára is érthető legyen, és nem elég csak a törvényt felolvasni.

A hozzájárulás érvényességéhez szükséges, hogy az érintett határozottan, és egyértelműen beleegyezzen az adatai kezelésébe.

Végül pedig, a hozzájárulásnak önkéntesnek, azaz mindenfajta külső befolyástól mentesnek kell lennie. Szóval, az nem jó, ha azért írja alá a szülő, mert különben a gyereket nem engedik be az ovis farsangra, mivel az ellentétes ezzel a ponttal.

Vannak kivételek

Ugyanakkor nincs szükség az érintett hozzájárulására fotó/videó készítéséhez és annak felhasználásához tömegfelvétel, és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Vagyis, ha a fotó nyilvános eseményen, rendezvényen, táj- és utcarészletekről készült. Ilyenkor nyugodtan nyilvánosságra hozható a rajta szereplő (szülőjének) engedélye nélkül – áll a NAIH állásfoglalásában.

Ezért különösen ronda dolog nyilvános villanyoszlop-átadásra kivezényelni az óvodásokat.

A gyerek, az tényleg más

Habár a politikusok közéleti szerepvállalása keretében készült fotók, videók kezelése az Infotörvény alá tartoznak, ha ezeken a képeken gyerekek is szerepelnek, akkor további követelményeknek is meg kell felelniük.

Az egyik az, hogy az adatkezelőnek (vagyis akinek a megbízásából a fotó készült), minden egyes 16 év alatti gyermekről közzétett fotóhoz rendelkeznie kell a szülő írásbeli hozzájárulásával, ha pedig ugyanazt a képet újra fel akarják használni, akkor megint be kell szerezni az aláírást.

Az az általános hozzájárulás, amit az oktatási intézményekben aláíratnak a szülőkkel annak érdekében, hogy az iskola honlapjára és kiadványaira felkerülhessenek a gyerekről készült fotók, az NEM ez a hozzájárulás. Tehát, ha sajtótermékekben szeretnének nyilvánosságra hozni a képet a gyerekről, akkor kénytelenek minden egyes alkalommal beszerezni az érintettek tájékoztatáson alapuló hozzájárulását. Így például, ha a tanévet egy politikus nyitja meg, akkor a fotón szerepelhet maga a politikus és az intézmény épülete, de a gyerekek, azonosítható módon már nem.

Még egy fontos pont: a rögzített felvételek nyilvánosságra hozatala előtt lehetőséget kell biztosítani a szülők számára, hogy ha szeretnék, visszavonhassák a hozzájárulásukat, illetve utólag töröltethessék a fotót. Habár, ezt nem tudom, hogy lehet megoldani, ha már egyszer kikerült a fotó az internetre.

GettyImages-691197854
Jeff J Mitchell / Getty Images Hungary

Ez mind nagyon szép, de mit csináljak a gyakorlatban?

Persze szülőként nem elég a jogainkból kikupálni magunkat, azt sem árt tudni, hogy mit lehet tenni akkor, ha az iskola/óvoda maga, például a függőségi viszony miatt, nem tudja, vagy nem akarja visszaverni a politikusok gyerekfotóra vonatkozó igényét.

Nos, a TASZ azt javasolja, hogy alapítsanak minden intézményben szülői szervezetet, amely egy szabadon létrehozható érdekvédelmi tömörülés, és készítsenek egy állásfoglalást. Írják le, például, hogy nem szeretnék, ha politikusok kampányolnának az iskolában, és azt sem szeretnék, ha a gyerekeket vinnék politikai eseményekre, mondjuk, biodíszletként térdepelnének a szalmán az új út átadáskor. Ezzel a szülők egyértelműen kifejezhetik a szándékukat. Ha pedig az intézmény igazgatója ezzel mégis szembe megy, a sajtóhoz fordulhatnak a szülők.

Sok sikert kívánunk hozzá, a politikai alapon kinevezett iskolaigazgatók, és az önkormányzatok által bekebelezett helyi média országában. Próbálkozni azért lehet, főleg, ha a szülők képesek egységet mutatni.

Ami a másik oldalt illeti: önmérséklet!

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány pedig elkészítette a gyermekjogi 1x1-ét politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak. Céljuk ugyanaz: ne válhassanak a gyerekek politikai játszmák és befolyásolás áldozatává, és ne használhassák ki őket politikusok a saját érdekükben.

Eszerint:

  1. A gyerekeket védeni kell a manipulációtól. A választási kampányoknak ők nem célcsoportjai.
  2. A gyereknek joguk van a megfelelő tájékoztatásra a politikáról. Segíteni kell őket, hogy megértsék a politika és pártpolitika szerepét a közélet alakításában.
  3. A gyerekek nem használhatók politikai célokra.
  4. A gyerekek nem közszereplők: személyes adataik, képmásuk felhasználása sértheti jogaikat és legjobb érdeküket.
  5. A gyerekeknek vannak polgári jogaik, és részt vehetnek az őket érintő közéleti kérdésekben.

„Ha egy politikus fontosnak tartja a gyerekek jóllétét, és szeretné demonstrálni gyerekbarát programját, akkor kezdje azzal, hogy tiszteli a gyerekeket. Ne használja őket politikai fegyverként, és vegye komolyan őket. A közügyek a gyerekeké is. Joguk van ahhoz, hogy saját magukat képviseljék benne.” – írta Németh Barbara (Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány), a Gyermekjogi 1×1 politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak című szakmai kiadvány szerzője.

Milyen jó lenne, ha bebizonyítanák a politikusok, tudnak önmérsékletet tanúsítani, és nem a gyerekek hátán felmászva szeretnének hatalomhoz jutni!

Oszd meg másokkal is!
Mustra