Szerinted a fagyasztott embrió élőlény?

Hogy melyik embrió kerül az anyaméhbe és melyik a fagyasztóba, annak kiválasztása embriológus szakember feladata. De van, hogy a pár nem szeretne több gyereket. Akkor a kis fagyibabák egy darabig maradnak a hűtőben, aztán vagy elpusztítják őket, vagy felajánlják kutatási célokra, esetleg örökbe adják.

A lombikprogram során nyert egészséges embriók egy részét beültetik az anyaméhbe, ott továbbfejlődve magzat, majd kisbaba válik belőlük. A fel nem használt embriókat többnyire lefagyasztják: az USÁ-ban több mint félmillió embriót tárolnak fagyasztva.A fagyasztott embriók léte pedig számos etikai kérdést vet fel.

A győri megyéspüspök néhány héttel ezelőtti nyilatkozata nem túl árnyaltan kezeli a problémát, ugyanakkor az egyháznak, a vallásnak minden korban szerepe lehet abban, hogy az adott kor morális, etikai dilemmáinak átgondolását segítse, megoldási javaslatokat nyújtson. Néha ezek igazán egyértelműek (a ne ölj és a ne lopj annyira nem tűnik bonyolultnak elsőre), máskor meg sok gondolkodást kívánnak, és természetesen a keresztény egyház is gyakran tévúton jár.

A püspök nyilatkozata szerint a megszületett lombikbébikkel is gond van – szerintünk ez szimpla baromság, Isten ugyanúgy szereti az összes gyereket, akár segítséggel, akár a jó öreg paráználkodás révén fogantak. A nyilatkozat másik része ugyanakkor egy megoldatlan etikai dilemmát, a fagyaztott embriók sorsát veti fel.

Tegyük fel, hogy barkochbázunk, és a fagyasztott embriókra gondolok. Tárgy? Hát, nem, nem mondanám tárgynak. Fogalom? Nem, az sem, hiszen kézzelfogható a fizikai létük. Élőlény? Hát... nem az a tipikus élőlény. De akkor mi? El szabad pusztítani? A püspök szerint nem. De akkor mit csináljunk velük? Jó kérdés.

Fagyasztott embrió minek van?

Kezdjük az alapfogalmakkal. A lombikprogram során a nő testéből petesejteket nyernek, ezeket mesterséges körülmények között összeeresztik a férfitól nyert hímivarsejtekkel. Ha a petesejt megtermékenyül, azt zigótának hívják, és ha tovább osztódik, akkor már embriónak (magyarul ébrénynek). Az embriók kis sejtcsomók, amik azonban mind egyediek és különbözőek, apától és anyától származó gének egyéni keveredésével. Elvileg (ha megfelelő eszközeink lennének megmérni) már lehetne tudni, hogy kék szemű lenne-e, okos lenne-e a belőlük majd kifejlődő, még nem létező kis lény.

Az egészséges embriókat visszaültetik az anyaméhbe, és ott ideális esetben emberré változnak. Mindennek a sikerrátája azonban nem 100 százalékos, ezért a szakemberek igyekeznek minél több petesejtet nyerni és minél több embriót létrehozni. A beültetés során országonként változóan egy-három (többnyire kettő) embriót ültetnek be, ha pedig a laborban nyolc egészséges embrió is „sikerült”, akkor marad még hat „felesleges”.

Ezeket az esetek többségében lefagyasztják, hátha egy későbbi körben szükség lesz rájuk, azaz a pár szeretne még gyereket – akkor kiolvasztják őket és beültetik. Hogy melyik embrió kerül az anyaméhbe és melyik a fagyasztóba annak kiválasztása embriológus szakember feladata. De van, hogy a pár nem szeretne több gyereket. Nyolcat semmiképp. Akkor a kis fagyibabák egy darabig maradnak a hűtőben, aztán vagy elpusztítják őket, vagy felajánlják kutatási célokra, esetleg örökbe adják.

shutterstock 337482398

Katolikusok: nincs jó megoldás

A katolikus erkölcsteológusok persze már régóta törik a fejüket a témán. Nincs teljes egyetértés, illetve abban van egyetértés, hogy nincs igazán megnyugtató megoldás. A Katolikus Egyháznak nincs hivatalos álláspontja a kérdéssel kapcsolatban – ezt személyes döntésnek tartva a szülők lelkiismeretére bízza. Ugyanakkor az elpusztítást és a tudományos kísérletekre való felajánlást nem tartják helyesnek.

A leghumánusabbnak tűnő megoldás az embrióadoptálás: azaz a fel nem használt fagyibabáinkat felajánlhatjuk más szülőknek, akiknek nincs egészséges petesejtjük/hímivarsejtjük. Az „örökbefogadó” nő méhébe ültetve így az embrióból mégis ember lehet. Egyes vaskalaposabb katolikus teológusok szerint ez nem oké, mert a nőnek csak a férjétől szabad teherbe esnie. Mások szerint férjezett és egyedülálló nő is nyugodtan kihordhatja az örökbe fogadott embriót. Az USÁ-ban még gyakorlati segítséget is kaphatnak ehhez a párok egy keresztény szervezettől: a National Embyo Donation Center kifejezetten az embriók adoptálását, ennek szervezését segíti, céljuk, hogy a fagyasztóban élő(??) kis lények(??) szerető családra találjanak.

Ateista etikusok: nincs jó megoldás

Természetesen nem csak a keresztény erkölcsteológusok, hanem a vallásmentes etikával foglalkozó szakemberek számára is átgondolásra érdemes ez a probléma: a google majdnem kétszázezer találatot ad az „embrio cryopreservation ethics” (=embriófagyasztás etika) kifejezésre. Egy, a témát boncolgató tudományos közlemény felsorolja az embriófagyasztás előnyeit, hiszen vannak neki: maximalizálja a terhesség esélyét, csökkenti a túl kockázatos többes terhességek esélyét (magyarul nem ültetnek be hatot, a hatosikreknek ugyanis sokkal rosszabbak az életkilátásai, mint az egyedüli vagy a kettes iker magzatoknak), és kevesebbszer kell a nőt kitenni a megterhelő petefészek-stimulációs kezeléseknek. Nagyjából egyetértés van abban, hogy a lombikban létrejött embriók jogi védelmet érdemelnek, és abban is, hogy azért nincsenek olyan jogaik, mint egy újszülöttnek.

Országonként változó szabályok és lehetőségek

Néhány ország eleve tiltja az embriófagyasztást, arra hivatkozva, hogy az emberi élet a fogamzáskor kezdődik, ha pedig a fagyasztandó embrió élőlény, akkor tilos elpusztítani meg kísérletezni vele. Más országok épp a nők reproduktív jogaira hivatkozva engedélyezik: a nőknek joguk van az utódnemzés céljából orvosi segítséget venni igénybe, az embriófagyasztás gyakorlata pedig a nők számára előnyösebb (kevesebbszer kell stimulálni, kevesebb az ikerterhesség).

Az európai országok között Olaszországban például egyenesen tilos az embriófagyasztás: 2004-ben egyházi nyomásra hoztak egy sokat támadott törvényt, amely tiltja ezt a gyakorlatot. Az olaszoknál lombikprogram során csak három embriót lehet létrehozni, akkor is, ha egyébként tizenöt szuper petesejtje lenne a nőnek. Az olasz szakemberek ezért ilyen esetben a petesejteket fagyasztják le: azt szabad, ezeket senki sem tartja élőlénynek, és később fel lehet őket használni, csak az a baj, hogy sokkal kevésbé sikeres módszer: fagyasztott petesejtekből sokkal kisebb eséllyel jön létre tehresség, mint a fagyasztott embriókból. Az olasz törvényt ezért sokan keményen kritizálják, mert úgy vélik, a nők utódnemzéshez és ezzel kapcsolatos orvosi ellátáshoz való jogát korlátozza, a több stimulációval a nők egészségét adott esetben veszélyezteti, azaz felesleges terhet és kockázatot jelent.

Hazánkban egyelőre szabad a pálya

Hazánkban azokat a fagyasztott embriókat, amelyekre senki nem tart igényt, 10 évig kötelesek tárolni. Adottak az embrióadományozás – örökbefogadás törvényi feltételei is, vagyis fel szabad ajánlani szám feletti embrióinkat örökbeadásra. Furcsa érzés, hogy ilyenkor, ha az örökbeadás és a beültetés tényleg létrejön, a szülők genetikai utódjait egy másik anya hordja ki, szüli meg, és egy másik szülőpár neveli fel, de sokak szerint minden szereplő számára ez a leghumánusabb megoldás.

Magyarországon kutatási célokra is fel lehet ajánlani az embrióinkat. Ha élettelen kis sejtcsomókként gondolunk rájuk, akkor ez is egy lehetséges és nagyon hasznos út, hiszen az embrionális őssejtkutatások számos területen az orvostudomány fejlődését szolgálják (nem csak a szaporodás, hanem pl. a rákgyógyítás terén).

Ugyanakkor az Alaptörvény hazánkban is az emberi élet védelme mellett szól: konkrétan kimondja, hogy a „magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Csakhogy a megfogalmazás nem tesz különbséget magzat és embrió között, márpedig ezek eltérő orvosi fogalmak: a 8. hétig embrió az ember, utána meg magzat. Ez alapján nehéz eldönteni, hogy akkor jogilag a 8. héttől, vagy a fogantatás percétől védjük az életet.

Tovább bonyolítja a kérdést, hogy hazánkban ugye törvényileg a 12. terhességi hétig engedélyezik az abortuszt az anya döntése alapján. Márpedig, ha 11 hetes, szívhanggal és végtagokkal rendelkező és egészen emberre emlékeztető magzatokat el szabad pusztítani, akkor kicsit furcsa lenne kétnapos sejtcsomók sorsán rugózni.

Mégis muszáj, részben mert sokan vannak: összesen 13 meddőségi centrum van hazánkban, és mindegyikben „lakik” 2-5000 fagyasztott embrió. Azaz, a potenciális magyar állampolgárok közül több tízezren folyékony nitrogénben várják a sorsukat. A fagyasztást a TB öt évig támogatja, utána a szülőknek egy kisebb összeget kell érte fizetniük évente.

Mindent összevetve a fagyasztott embriók sorsa, védelme, elpusztíthatósága napjainkban nem eldöntött morális kérdés. A jogi szabályozás, a vallási szempontok, az etikai dilemmák nem mindig adnak egyértelmű választ – jelenleg minden érintett szülőpárnak magának kell döntést hoznia ebben a kérdésben.

Érdekel hogyan nevelhetünk boldog gyereket?

Tarts velünk szeptember 29-én este a Hatszín Teátrumba, és hallgasd meg Dr. Kádár Annamária pszichológus előadását. Jegyeket itt vásárolhatsz.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek