Boldogtalanok a magyar fiatalok, és tojnak a politikára

A magyar fiatalok többnyire elégedetlenek az életükkel, politikailag szinte teljesen passzívak, leginkább sikeres vállalkozókként tudják elképzelni magukat, és minden mást fontosabbnak tartanak, mint hogy a társadalom hasznos tagjai legyenek. Nagyjából ez rajzolódik ki abból a kutatásból, melyben négy ország, Ausztria, Lengyelország, Bulgária és Magyarország Y generációba tartozó fiataljait kérdezték meg.

shutterstock 167533097

A Millennial Dialogue című kutatási programban arra voltak kíváncsiak, hogy négy, számos ponton hasonló, de mégis eltérő történelmű és fejlettségi szinten álló ország 15 és 35 év közötti korosztálya hogyan látja a közéletet, a politikát és általában a világot maga körül. 

Az európai fiatalok többsége elégedett az életével, ám a vizsgált négy ország közül Magyarországon érzik magukat a legkevésbé boldognak a fiatalok. Vannak fokozatok is, míg a másik három országban az Y generációsok negyede-ötöde teljes mértékben jól érzi magát a bőrében, sőt, kimondottan boldog, addig nálunk csak a fiatalok 7 százaléka érez így. Inkább elégedettnek Magyarországon a fiatalok 60 százaléka érzi magát, (vagyis 40 százalék nem!), a többi országban viszont 90 százalékuk vallja magát boldognak, és csak 10 százalékuk nem. 

Nézzük ugyanezt a másik oldalról, az életükkel elégedetlenek aránya háromszor nagyobb Magyarországon, mint Lengyelországon és Bulgáriában, és ötszöröse az osztrákokénak. A magyar fiatalok tehát sokkal elégedetlenebbek az életükkel, mint a másik négy vizsgált országban.

A résztvevő országokról

Ausztria a régió legfejlettebb, nem posztkommunista országaként volt érdekes, Bulgária pedig mint az EU legszegényebb tagállama, amely a történelme során először kapcsolódik ilyen szorosan a nyugati országokhoz. Magyarország a régió legígéretesebb és egyik leggyorsabban fejlődő országából vált az utóbbi évtizedekben először gazdaságilag, majd utána demokratikus értékek szempontjából az EU sereghajtójává, Lengyelország pedig Kelet-Közép-Európa legnépesebb országa, amely egyedülálló fejlődésen ment keresztül az utóbbi években, és amelynek a fejlődését még a világgazdasági válság sem roppantotta meg. 

Érdekes megállapítás, hogy a magyar fiatalok 25 éves korukban lelkileg megzuhannak, vagyis ettől a kortól jelentősen csökken az életükkel való elégedettségük – holott a másik három országban nincs ilyen határvonal, ez csak helyi specialitás. Számszerűen a 25 év felettiek 15 százalékkal érzik magukat boldogtalanabbnak, mint fiatalabb korukban.

A pénz csak a szegény országokban boldogít

A kutatás során az is kiderült, hogy a boldogság és a jövedelmi helyzet a szegényebb országokban függ össze igazán, Ausztriában például alig, és Lengyelországban is csupán öt százalékkal elégedettebbek a gazdagok, mint a szegények. Ezzel szemben Magyarországon a legjobban és a legkevesebbet kereső jövedelmi harmadba tartozók boldogságszintje között 34 százalék különbség van, vagyis a szegénység itt nyomja rá leginkább a bélyegét a fiatalok hangulatára, bár már a kiindulópont, az általános boldogságszint is eleve alacsonyabb, mint a többi országban.

Ami pedig a jövőbeli kilátásokat illeti, összességében optimisták a fiatalok, de azért a legkevésbé a magyarok bíznak a jövőben. Sőt, nálunk a legmagasabb azoknak az aránya (6,1%), akik kimondottan pesszimistán tekintenek a jövőbe. Szerencsére a kétharmaduk mégiscsak bizakodó, igaz, ugyanez a mutató Lengyelországban 84 százalék.

Na és hogy mik szeretnének lenni a fiatalok? A legtöbben vállalkozók, a második helyen a kutató-tudós pálya áll, a harmadik legvonzóbb pedig a profi sportolóság. Ezt követi a zenész és az orvos foglalkozás, a legkevésbé népszerű pedig, ami szinte senkit se vonz, az a politikai karrier. Celebek is viszonylag kevesen szeretnének lenni Magyarországon.

A politikából végképp kiábrándultak

A kutatási összefoglaló hosszasan taglalja a fiatalok politikai érdeklődését, amit nyugodtan nevezhetünk inkább érdektelenségnek. Valójában egyik vizsgált országban sem érdeklődnek túlzottan a közügyek iránt, de azért mindenhol 50 százalék körül van ez az arány – kivéve Magyarországot, ahol a 30 százalékot sem éri el. Ráadásul Magyarországon szinte kimutathatatlan a politikai iránt igazán aktívan érdeklődő fiatalok aránya, egyharmaduk pedig teljességgel elzárkózik a politikától. Ez a közömbösség egyáltalán nem magyarázható a keleti és nyugati politikai kultúrával, mivel Lengyelországban és Bulgáriában is sokkal több fiatal érdeklődik valamilyen szinten a politika iránt, mint Magyarországon.

Amit viszont igazán fontos értéknek tartanak a fiatalok, az a jó egészség és a boldogság és a szabadidő. Fontos még a pénzkeresés, a barátokkal és családdal töltött idő. Az ilyen közéleti dolgok, mint például a társadalom hasznos tagjának lenni, vagy a helyi közösség életében részt venni, eléggé hidegen hagyja a magyar fiatalokat, legalább is kevesebb mint felük jelölte meg ezeket fontos értéknek, aminél már csak a politika érdekli őket kevésbé.

Mindebből kirajzolódik, hogy az egyéni jólét és az önmegvalósítás jelenleg sokkal fontosabb a régió fiataljainak, mint a közösségi értékek. Ez van. 

A kutatásról

A Millennial Dialogue nevű programot a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (FEPS) és az amerikai Global Progress indította az AudienceNet közvélemény-kutató cég segítségével. A kutatás egyszerre használt kvantitatív és kvalitatív módszereket. Minden vizsgált országban 1000 fő töltött ki online kérdőívet, akik a 15 és 34 év közötti fiatalokat kor, régió, a háztartás jövedelme és iskolázottság szerint reprezentatív módon képviselték. Ezt követően a kérdőíves vizsgálatban résztvevők közül országonként 40 főt online kvalitatív vizsgálat keretében kérdezte az AudinceNet a politikai attitűdjükről egy több napon át tartó moderált beszélgetés keretében - egyfajta online fókuszcsoportos kutatás révén. A magyar és a közép- és kelet-európai (osztrák, lengyel és bogár) eredményeket a Policy Solutions elemezte.

Oszd meg másokkal is!
Mustra