Amikor gyerek és szülő ugyanúgy élvezi a színházat: Túl a Maszat-hegyen

A szülők egyik gyakori dilemmája, hogy mikor és mire vigyék el a gyereket: a helyzet pedig csak fokozódik, ha színházi előadásról beszélünk. Sajnos még mindig ritka az a szerencsés kombináció, amikor szülő és kiskorú egyaránt élvezi a látottakat. Mi rábukkantunk egy ilyenre: talán nem is annyira meglepő, hogy a Túl a Maszat-hegyen színházi verziójáról van szó.

Varró Dániel egyike azoknak a költőknek, akiknek a művei valahogy kicsiknél és nagyoknál is remekül működnek – beleértve a felnőtteket is. A humor, a remek történet és a briliáns szöveg tökéletes összhangja jellemzi a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényét is, ami könyvformátumban is nagyot szólt, ráadásképp pedig Presser Gábor írt hozzá fülbemászó, első hallgatás után is dúdolásra késztető dalokat.

Muhi Andris és Maszat Janka akcióban

A zseniális meseregényt most a Pesti Színház vitte színre egy végzős rendezőhallgató, Néder Panni rendezésében, aki nem titkoltan a felnőttek számára is nézhető előadást álmodott meg. December 11-én teltházzal mutatták be Varró Dániel, Teslár Ákos és Presser Gábor darabját, a közönség vegyes összetétele – gyerekek, szülők, nagyszülők – pedig nem csak a gyerekfelügyelet miatt bizonyult szerencsésnek, hanem amiatt is, mert így a saját fülünkkel hallhattuk, mennyire jól cseng, ha kicsik és nagyok önfeledten, együtt – bár nem mindig ugyanazon – nevetnek.

A történetben a harmadik á-s Muhi Andris (Molnár Áron) és a nyakig koszos Maszat Janka (Kovács Patrícia) kalandjait követhetjük végig, akik a tisztaságmániás takarítók és a Paca cár vérszomjas pacái között őrlődve próbálják megmenteni az egészséges egyensúlyt jelentő Maszat-hegyet. Badarország kapujában például Turgenyev, a burgonya (Csőre Gábor) állja Andris útját, akinek némi furfanggal – többek közt egy kellően hülye pofa vágásával – sikerül túljárnia az eszén, de a minden bűbájt bevető Babaarcú Démon (Hegyi Barbara/Pápai Erika) is komoly fejtörést okoz hősünknek.

Látványos animáció, izgő-mozgó díszlet

A vicces jelmezek és a Vígszínház színészei által megformált, szeretnivaló karakterek mellett a kivetítéssel kombinált, folyamatosan változó színpadkép is telitalálat: hiszen – ha a gyerek esetleg éppen belefáradt a pattogó és folyamatos koncentrációt igénylő, rímes poénok befogadásába, még mindig ott van a tarka, izgő-mozgó animációval átitatott látvány. És ha még ez sem lenne elég, a „zenés-verses minekmondják”-ként definiált előadásban Szösz néneként mindannyiunk daloló Halász Juditját láthatjuk, aki ebben a szerepben sem veti le azt a végtelen bájt, amivel évtizedek óta sikerül meghódítania a legkisebbek szívét. (A kettős szereposztásban ugyanebben a szerepben Kútvölgyi Erzsébet is felbukkan.)

Bár korábban a „korhatáron innen és túl” kitétellel látták el az előadást, újabban 9 éven aluli gyerekek számára már nem ajánlják. A nagyobbacska gyerekekkel viszont bátran be lehet ülni rá - például karácsony előtt, ünnepi ráhangolódásképp, vagy éppen 26-án, de akár szilveszter napján is remek alkalom nyílik rá, amikor is 14:30-tól és 19 órától is műsorra tűzik Muhi Andris megunhatatlan sztoriját.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek