A kéz, amely a bölcsit pumpolja - Mi baj van a bölcsődékkel?

A bölcsi egy szívás. Kábé azon a szinten van, mint a járulékbevallás: mindenki ott csal, ahol tud.

A bölcsődébe jutás ugyanis nagyjából kihalásos alapon megy. Nálunk 19 helyre 54 jelentkező volt, és 3 évre előre várólistát csinálnak, gyakran már a gyermek tervezésekor, terhesség alatt beíratják az előrelátó szülők a kisdedeket, hogy mire eléri a megfelelő kort, már legyen helye. Ez azonban dőreség, ugyanis nálunk épp szociális alapon döntenek, ily módon a sorrend érdektelen. Az illúzió miatt van a lista szerintem.

A jelentkezési lapon továbbá le kell írni a szülők nettó jövedelmét (!!), hány négyzetméter a lakóingatlan, hány szoba van és hány autó, milyen cégeknél dolgozik a szülő, milyen pozícióban. Annak ellenére, hogy tombol bennem a jogtudatos állampolgár, nyilván egyetlen szóval sem kérdezem, hogy erre mégis mennyi joguk van, vagy hogy alávetették-e a kérdőívet az adatvédelmi ombudsman vizsla szemének, mert szűkölve félek az elutasítástól. Nyilván itt is lehet hazudni, beírni, hogy egyedülálló anyuka vagyok, stb., de balga módon én azt feltételezem, hogy ennek a gyerek inná meg később a levét, és azért a száját sem lehet betömni, nyilván mesélné, hogy milyen autó, hány szoba és hol nyaralunk. Ami persze szintén röhej, hogy titkolni kell egy átlagos polgári életszínvonalat.

És akkor az igazi szívás. Kizárólag oda lehet jelentkezni bölcsibe, ahol a bejelentett lakcím van. Ez egyfajta kiválasztási szempont, és én ezt értem, de ennyi erővel lehetne azt is mondani, hogy ide a kékszeműek, ide meg a barnaszeműek járhatnak. Az ugyanis országszerte jelenség, hogy van, aki NEM ott dolgozik, ahol lakik. What a surprise! Vegyünk egy egyismeretlenes egyszerű egyenletet. Anyuka, apuka 8–4-ig dolgozik (hahaha!). Lakóhelyük délpest, munkahelyük Moszkva tér, illetve Budaörs. (De mondhatnám, hogy lakóhely Pogány, munkahely Pécs stb.) Ez tehát azt jelenti, hogy szerelmük gyümölcsét 7-kor teszik be a lakóhely szerinti bölcsibe, majd 5-re érnek érte a tökéletes világban, ahol 4-kor el lehet jönni (megint hahaha). Az ismeretlen tehát: miért töltsön teljesen indokolatlanul 10 (!!!) órát a gyermek bölcsiben, mikor az egy felnőttnek is sok a munkahelyén?

Természetesen vannak lehetőségek. Mindjárt elsőnek a magánbölcsi. Ismert okokból ez keveseknek adott, nem részletezem.

Második: a jó magyarnak mindig van egy trükkje, hisz országában töltött minden hivatalos ügye intézésekor ebben nagyon hamar rutint szerez. Tehát már a BÖLCSIBEN, életünk első intézményesített rendszerében azonnal csalunk, és keresünk egy ideális lakcímet. Többen a munkahely közelében, néhányan legalább egy közeli metrónál, mások pedig, ahol rokon-barát-ismerős-anyós lakik, de legalább részben útba esik.

Végül, amikor lakcímszerzés, felvétel után azt hiszi a gyámoltalan szülő, hogy fellélegezhet, akkor jön a többi. A bölcsődék nagy általánosságban semmilyen támogatást nem kapnak az önkormányzatoktól a dologi kiadásokra – már persze, ha nincs sógor-koma-jóbarát –, így a szülők vesznek mindent, hogy azért elviselhető legyen a lét. Tisztasági csomag (minden hónapban), írószerek, gyurma (hogy azért legyen készségfejlesztés is), krepp-papír, színespapír (hogy ne kórháznak nézzen ki a bölcsi), végül havi ezres, hogy legyen télapókor Télapó, húsvétkor nyúl, és karácsonykor a fa alatt játék.

A félreértések elkerülése végett: a mi bölcsinkben minden fillérrel elszámolnak a gondozónők, hétvégén vesznek játékokat, munkaidejükön kívül festegetik a díszeket, és mindemellett maradéktalanul gyerekpártiak – olykor még a szülővel szemben is, ami személy szerint nekem nagyon szimpatikus.

Én csak egy gyerekkel vittem végig ezt a tortúrát, de a beszoktatás alatt számos anyukával találkoztam, akik párhuzamban nyomják ezt az ovival. Rohadtul úgy éreztem, hogy nem lennék a helyükben.

Az a kérdésem a gyerekek száma után járó családi adókedvezménnyel kapcsolatban, hogy tényleg mindenki szüljön számolatlanul? Miért is?

Oszd meg másokkal is!
Mustra