A léböjt 3. napja
Ma reggel érezhetően könnyedebben keltem, jobban éreztem magam a bőrömben. Reggelre kiderült, hogy a tegnapi hullámzó kedélyállapot a női hormonok játéka volt, úgyhogy a szörnyelláskodás ennek a számlájára írandó. A tegnapihoz képest sokkal jobb a hangulatom, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb vagyok, beindultak a tisztulási folyamatok. Sok vizet iszom a gyümölcslevek között, hogy segítsem a tisztulást.
Délután megint iszonyú éhség tört rám, de jól voltam, egyebet nem jelzett a testem. Aztán az egyik pillanatban tudatosult bennem, hogy végre megszűnt az utóbbi hónapokban gyakori nyelőcsőégés, talán kezdődő reflux – brrr, az borzasztó volt, de elmúlt végre.
Elkezdtem arról fantáziálni, hogy mi mindent is fogok enni, ha a kúrának vége. Persze szépen óvatosan, és megfelelő társításban. Számomra a tápanyagok elválasztásának elve vált be leginkább diétás módszerként. Szép tál rakott kelkáposztát láttam magam előtt – rizs nélkül. Ebben közrejátszhatott a szobába bekúszó fasírtillat is… Amikor fasírtillatot érez a böjtölő lélek, akkor mélyen magába száll. Meditál céljain és motivációin. Minden porcikájában átérzi és átéli, hogy milyen csodálatos dolog is az, amit tesz, tisztítja, nyugtatja szervezetét. Keményen megdolgozik azért, hogy a kísértésnek ellenálljon.
A léböjt 4. napja
Egy csatakiáltással kezdtem a napot! Huááá!!! EZ ITT A NEGYEDIK NAP!!! Igeeeen! Reggel mondhatni frissen kipattantam az ágyból – na ilyen talán az elmúlt 2 évben sem történt… Hálás vagyok érte a testemnek. Úgy érzem magam, mint az edzés hajrájában lévő bokszoló: „Igen, igen, gyerünk, mindjárt vége, na még egy utolsót!” – és közben folyamatosan üt a karjával, mozog a lába, árad benne az energia. Na, tessék, erre nagyot kordult a gyomrom… Kimondottan izgő-mozgós vagyok, sok energiát érzek magamban. Ez nagyon jó!
Egész nap sokkal pozitívabban és nyugodtabban tudtam csinálni a dolgomat, mint az elmúlt időszakban, frissnek és energikusnak éreztem magam, csodálatos volt! Délután jött egy enyhe hangulatingadozás, de meglehetősen könnyen túljutottam rajta. Szörnyella nem kúszott vissza.
A léböjt 5. napja
Ez a nap nehezebben kezdődött, mint a tegnapi, bágyatag vagyok kissé… De ez már az ötödik nap!!! Újra és újra erőt merítek az elhatározásból: most van itt az idő a megújulásra. Ma sokat pihentem, nagyon jólesett. Nyugalomra és befelé fordulásra vágyom. Igyekszem ehhez ideális körülményeket teremteni. Figyelek önmagamra, a testem jelzéseire, a pozitív energiákra összpontosítok. Belső képként a babapocakos önmagamat képzelem el… Furcsa, hogyan nyernek értelmet a szavak… méhednek gyümölcse… akkor kezdtem érteni igazán, mikor várandós lettem… aztán már nem volt mire várni… de én újra szeretném azt érezni… ezért küzdök.
Határozottan érzékelem a változásokat. Egyszerűen jobban vagyok a bőrömben, pozitívabban viszonyulok a testemhez. Könnyedebben mozgok, megszűnt az utóbbi időszakban jellemző ólmos fáradtság. A mai nap derűs, kezdem érezni a tisztulás hatásait.
A léböjt 6. napja
Ez már a HATODIK NAP!!! Nagyon büszke vagyok magamra, fantasztikus érzés, hogy tudom csinálni. Ma reggel mérlegre álltam – elhatároztam, hogy nem fogom naponta méregetni értelmetlenül a súlyomat –, és vérnyomást mértem. Ó, igen! A súlyom 4%-a mínuszban, és a vérnyomásom is elkezdett szépen közelíteni a normális tartomány felé. Ezért már érdemes volt felkelni.
A nap folyamán kimondottan jól éreztem magam. A kúra előtti feszültségek, hangulatingadozások eltűntek, lassan helyreálló egyensúly, nyugalom, komfortérzés van helyettük. Szépen lassan kezdek kisimulni – kívül is és belül is. Reggel vettem észre, hogy milyen tiszta és bársonyosan sima az arcbőröm. Lassan harmónia lesz bennem és körülöttem is…
A további napok összefoglalóját hétvégén olvashatjátok majd...
