...ngiling avagy a Nagy Tündérmentés

Azért a cím, mert a szitafejűség aznap eluralta a családot. Két felnőtt és egy gyerek felejtette el a mozit, hogy aztán öt-hat perccel a beígért kezdés előtt soványmalacvágtában induljunk el a filmet megnézni, le is maradtunk az elejéről gyönyörűen.


Szerencsére mint szinte minden ilyen műnek, ennek is egyszerű a története mint a faék, ezért nem esett nehezünkre felvenni a fonalat.

Tehát onnét láttuk, amikor Lizzy, a történet hőse megismerkedik Csingiling tündérrel. Mivel a Disney csatorna aznap délután egy másik Csingiling filmet is levetített (amit nem láttunk azelőtt), elmondhatom, hogy a különbség az, hogy ebben a részben szerepel egy valódi kislány a valódi apukájával tán a húszas-harmincas évekből (csak az autó miatt gondolom, ami nagyjából egy módosított T-modellt formáz), ami ürügyet adott a filmkészítőknek hogy gyönyörűen lerajzolják háttérnek Londont a Big Bennel és az általam rajongásig szeretett londoni Természettudományi Múzeummal, mindenféle fantázia-tájak helyett.

A sztori fősodra sajnos unásig ismert. Adott egy tudományba mélyedő, csak komoly reáliákkal foglalkozó, pillangókat üvegből és gombostűre tűzött formában ismerő és kutató apa, és mese-és fantáziarajongó kislánya, akivel foglalkozni mondott apa nem ér rá soha, de ha mégis, akkor is elbeszélnek egymás mellett, és összevesznek azon, mi fontos és mi hihető. Ide kerül valami kaland folytán (amit csak egy másik tündér beszámolójából ismerünk, mivel nem láttuk a film elejét) Csingiling tündér, aki persze mindjárt nagy barátságba keveredik a kislánnyal, aki apja tudományos kutatómunkái alapján készíti el a Nagy Tündérkutatást, megfigyeléseit valódi tudományos alapon, gondosan dokumentálja, természetesen sok színes rajz kíséretében, amit az apja először meg sem érkezik nézni, majd felháborodik, hogy leánya miféle kitalált marhaságokkal üti el az időt.

Ezen az addig rejtőzködő Csingiling annyira felháborodik, hogy megmutatja magát a papának is, aki aztán döbben egy nagyot, meg még egy nagyobbat, mikor kiderül, a kislány tündérpor segítségével akár röpülni is tud. Persze a tudományos felfedezés nagy kísértés, az apa nagy kergetőzés után Csingiling egyik havernőjét zárja befőttesüvegbe, hogy a Természettudományi Múzeum tudósainak bemutassa a felfedezést, a mondott T-modell kocsin robog ezért Londonba, lánya pedig röpülve követi, hogy mentse, ami menthető. Disney film esetében persze a lépcsőkön bekövetkezik a happy end, addig szerencsére szórakozhatunk néhány tényleg mulatságos jeleneten, amikor például Harry Potter-stílusban levegőben lebegő tányérokon ugrál például egy rettenetesen ostoba arcú, kövér macska, akit a tündérek macskamenta segítségével tesznek végül ártalmatlanná.

Szóval a sztori sovány, a hátterek és maga Csingiling tündér viszont káprázatos (rég láttam ilyen jó mimikával és egyéni karakterrel megrajzolt kis figurát, mióta a szoftverek átvették az emberi kézművesség és a fázisrajzolók szerepét), az emberi szereplők viszont bátran beleillenének minden közepes Minimax-sorozatba, a tervezők nem erőltették meg magukat, mikor a karaktereket életre igyekeztek kelteni. Csingiling tündér cimboráinak kalandjai közt akad tényleg mulatságos vagy ijesztő is (az egyik ilyen ijesztőbb jelenetnél rémült meg egy háromévesforma annyira, hogy ki kellett őt cipelni a teremből, a többi jelenlévő gyereknek láthatóan tetszett a mozi), és van bőven Disney-féle könnyfakasztó jelenet is, de azért mégiscsak ledöbbentem, amikor egy harmincéves-forma nő arcán láttam az elsődleges meghatódás primér jeleit az előadás után. Aztán lejjebb vándorolt a tekintetem, és nyilvánvaló volt, a hölgy kb. három hónap múlva lesz boldog anya a legifjabbal, miközben egy nagyobbacskát vezetett kézen fogva. Hja, a hormonok, azok még egy ilyen tisztes iparosmunkán is képesek megbőgetni az embert.

Az üzenet számomra kicsit ijesztő amúgy – tündérek léteznek, csak hinni kell, a reáliák komorak, haszontalanok és ridegek (sőt gonoszak – feltűzdelik szegény pillangókat a tudomány nevében), és csak egy kis tündérpor kell, hogy egy felnőtt ember jelleme egyetlen nap alatt megváltozzon. Ugyanennek a történet-váznak hihetőbb felöltöztetését láttam a Végtelen történetben (szigorúan a könyv változatra gondolok) vagy a Tündér Lalában. De a kisleánynak tetszett, a Csingiling díszítésű füzetek, radírok, pólók pedig nyilván jól fogynak majd továbbra is. Ami tetszett nekem is, az az volt, amikor a pici tündér végre kitört egy skatulyából – a csöpögő tetőt nem varázspálcával és tündérporral javította, hanem egy szellemes esővízelvezető rendszerrel, szigorúan a fizika e bolygón uralkodó törvényei szerint. Kedves alkotók, erre a vonalra felfűzhettetek volna még ezt-azt, hogy én is lássak valami újat.

Csingiling és a Nagy Tündérmentés, bemutató július 29-én.

Oszd meg másokkal is!
Mustra