Tíz legjobb filmjével köszöntjük a nyolcvan éves Törőcsik Marit!

Az elmúlt hetekben jelentek meg sajtóinformációk arról, hogy Törőcsik Mari, Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze nem örvend túl jó egészségügyi állapotnak. Azóta szerencsére mindenfelé jelennek meg cikkek ennek ellenkezőjéről, és nemcsak azért, hogy tisztázzák a helyzetet (amit egyébként Vidnyánszky Attillán kívül senki nem cáfolt túl határozottan), hanem elsősorban inkább azért, mert a színésznő ma lett nyolcvan éves.

Ha valaki egyszerre annyi mindene egy nemzetnek, mint nekünk Törőcsik, természetesnek látszik, hogy egy egész ország örüljön annak, ha kerek születésnapja van, ezért aztán nem is meglepő, hogy a ma estét a Nemzeti Színház is kizárólag a színésznőnek szenteli. Jordán Tamás rendezi a gálaestet, amin megannyi meglepetés fellépő fog csupa szépet és jót mondani hazánk nemzetközileg is elismert sztárjáról, ám ne csüggedjen, ha nem váltott jegyet az előadásra, mert a Duna tévé is közvetíteni fogja 21.35-től.   

Törőcsikkel az elmúlt napokban nemcsak az MTI készített interjút, de a Revizoronline egy Csáki Judittal készült beszélgetést is közölt, és a kettőt együtt olvasva már senkinek nem lehet kétséges: Törőcsik igazi díva, akinek belső békéje és szakmai alázata minden egyes mondatán átsüt. A színésznő elsősorban a remek rendezőknek köszöni, hogy az lehet aki, mi pedig megpróbáltuk összeszedni azt a sokszínűséget, amit a vásznon képvisel. 

Mi mással kezdhetnénk, mint a Körhintával, Fábry Zoltán 1956-os filmjével, ami azonnal meghozta számára a hírnevet. Tulajdonképpen ez az egy videó is elég lenne a sokszínűség bizonyítására, legalábbis érzelmek vannak benne bőven: 

1959-ben még mindig Kölyök volt...

A Pacsirtában aztán már nem az a bájos kislány, pedig még mindig csak 1963-at írunk...

Az 1970-es A Danaidában pedig már anyukaként domborít: 

Maár Gyula 1971-es Prés című filmjében monológban hallhatjuk, miképp vélekedik a felkelés metafizikájáról:

Egy évvel korábban forgatta, de 1971-ben mutatták be a Makk Károly rendezte Szerelem című filmdrámát, amiért 1971-es chicagói nemzetközi filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját is. 

Jancsó Miklós Szerelmem, Elektrájában már az is elég, ha csak a hangját halljuk: 

Egy újabb klasszikus, Garas Dezsővel az 1987-es Szamárköhögésben: 

És a végére két újabbkori, személyes kedvencünk a Csapd le csacsiból, Tímár Péter zseniális filmjéből, majd végül, de nem utolsósorban Bereményi Géza Turnéjából, amiben mintha csak saját magát alakítaná: 

Isten éltesse a művésznőt!

Oszd meg másokkal is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Érdekességek