Cserhalmi György teljes gőzzel kíváncsi

A színész Shakespeare Lear királyának címszerepében debütál november 23-án a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. Az esti sajtópróbára a természet is szakadó esővel reagált, és ha ez még nem lenne elég, villáminterjúval is stresszeltük őt a fizikailag ránézésre is kimerítőnek tűnő próba után. De jól tűrte.

Valahol azt nyilatkoztad, hogy már nincsen szükséged álmokra, mert már mindent elértél az életben. Nincs is miért hajtani akkor?

Nem álmokért, célokért hajt az ember. Különben is, mi lehet még? Az ember megpróbál reális lenni, hatvanhat körül azért már nincsenek olyan nagyon nagy céljaim. Nem akarok felmenni semmilyen hófödte csúcsra, dehogy! Jó nekem csoszogni. Az ember valamit mond, és azt gondolja, hogy az őszinte, de félreértik mindig. Azt meg, hogy már mindent elértem az életben, úgy értettem, hogy tényleg, mindig megelőzött minden szerep, már olyan értelemben, hogy nem kellett soha gondolnom rá, mert ott volt. 

Így van ez most a Learrel is?

Már kihagytam volna. Nagyon strapás.

Akkor mit keresel mégis Székesfehérváron?

Hosszú történet ez, nem is mennék odáig vissza, mert akkor durva dolgokat kéne mondanom. Egyszercsak kiderült, hogy itt lehet néhányunk számára hely, akik eljöttek az Új Színházból, meg innen-onnan-amonnan, és ez egy jó magnak tűnt. Sok fiatal jött még körénk, vagy mi mentünk köréjük, nem tudom. Nem szeretnék sorrendet felállítani, mint a világ bölcse. A lényeg, hogy ebben jól érzem magam.

A Lear király az öregedésről is szól, kiderült a próbafolyamat alatt számodra valami új a témáról?

Nem.

Az öregedés mellett igen heves apa-lánya kapcsolat van jelen a darabban, Lear kiátkozza legkedvesebb és egyben legkisebb lányát. A lányoddal, Sárival voltak, ha nem is ilyen durva, de azért komoly összecsapások?

Amióta az eszemet tudom nagyon szoros együttműködés van köztünk, együtt főzünk, ő tanít engem, én őt. De nemcsak ebben, hanem abban is, hogy mit olvasol, én mit olvasok, mit olvassál, hülyeséget olvasol, mit nézel, az rossz film, azt nézd, az jó. Igazán a piszkálásba, meg röhögésbe éli ki magát az ember. Nem történt olyan értelemben fontos dolog az életünkben, hogy hirig legyen belőle. Amennyi volt, azt meg tudtuk jól kezelni.

Ő filmrendező lett, tavaly a te főszerepléseddel mutatták be a Drága besúgott barátaim című filmjét. Tervben van már a következő?

Tervben, de nem beszélek róla, majd ő beszél, ha kedve van.

De ha újra felajánl benne szerepet, el fogod vállalni?

Még nem ajánlott fel, de igen, el.

Sose politizálsz, de az MMA-ból való kilépéseddel azért demonstráltál.

Annyian hívtak újságok, meg televíziók utána, hogy menjek, de mindig nemet mondtam, mert egyáltalán nem nekik csináltam.

Lehet kár, mert a hétköznapi emberek hiányolnak a kereskedelmi médiákból..

Menjek sorozatokba? Nem vágyok a kereskedelmi médiába.

Jó, de hogyan nem csúszol bele rossz döntésekbe? Sorozatok, filmek, könnyű hibázni.

Az alapján, hogy már belecsúsztam egyszer-kétszer, és levontam annak a tanulságait. Van az embernek egy természetes morális érzéke. Amellett lehorgonyoz, aztán kész.

Erre mondjuk közhelyesen, hogy a tükörbe tudjál nézni?

Nem feltétlenül. Számomra nem nagy öröm a tükör látványa. De ha már így alakult, akkor minek elhülyülni öreg fejjel?

Akkor hagyjuk is ezt a vonalat, és beszéljünk a másikról. Az alternatív előadások irányába nem húz a szíved? Vannak most elég jó és híres produkciók.

Igen, azt nagyon jó lenne egyszer, ha nem lenne ilyen szoros a gyeplő a kőszínházban! Nagyon kíváncsi lennék, sőt teljes gőzzel kíváncsi vagyok! Egyre inkább szeretem őket, minél több bajt kell elszenvedniük. És ez nem a gyengébb mellé állás, mert én ebben az esetben történetesen az erősebb mellé állok. Mert ők nagyon erősek, csak hülyén vannak kezelve.

És ebből van kiút szerinted?

Persze, mindig van kiút. Gogol mondja, hogy "kiszólt a lyuk a gödörből". Majd meglátjuk, többezer éves szakma a mienk, mindent túlél.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek