Mi fő ki a szentfazékból?

szekta2Az egyes szekták módszertana jelentősen eltér, de egyben feltétlenül megegyeznek: a híveik fanatikusak, és általában térítéskötelesek, ami azt jelenti, hogy mindenkit meg kell próbálniuk bevonni a nyájba.

Már az elején tudatosítják az új taggal, hogy biztonságban van, végre hazaért, itt barátok közt van, sőt, mostantól ők az egyetlen bizalmasai. A tömörülések lényeges jellemzője lehet még az agresszív fellépés, a bosszúállás is, hiszen a probléma egyik fő oka az, mikor a törvényességet túllépve követik, üldözik azokat a tagjaikat, akik kiléptek szervezetükből.
A kétes hitalapelvek, és az azokra épülő gyakorlatok, tanítások, hihetetlenül gyorsan képesek lóvá tenni a tagokat. Egy vallási vezető „elvárásokon" keresztül rákényszerítheti a közösség egyik tagjára saját akaratát, melytől a tag „nem érzi jól magát". Ha az illető ezt mégis megtagadja, akkor jön az érzelmi zsarolás, hogy akkor az illető nem fog üdvözülni. Hazánkban elsősorban vallási és ezoterikus szektákkal találkozhatunk, de újabban a politikai szélsőségek is joggal nevezhetőek szektaszerű képződménynek.


Mit ígérnek a szekták?

Mindent. Az ígéret ingyen van. Nem csak üdvözülést, de földi boldogságot, munkát, lóvét és családot is. Valami újat, valami rendkívülit (sikert, egészséget, karriert, extázist vagy akár az örök életet) ígérnek, de ennek az az ára, hogy a behálózott hívő élete onnantól kezdve szigorú kontroll alá esik és a kritikai szemléletét módszeresen kezdik kiirtani. Például, egy közismert és eléggé elterjedt szektában felnőtt emberek szabad akaratukból hódolnak egy olyan nevetséges, sci-fi regényen alapuló tételnek, ami már általános iskolába sem volt izgalmas.
Egyes szélsőséges esetekben akár az ember minden percét beoszthatják, sőt még a családjától is eltilthatják. A szekták vezetői tulajdonképpen üzletemberek és a szekta az ő vállalkozásuk. A vezetők legtöbbje milliomosként él a hívek pénzén, amit nagyon ügyesen a vallásuk szent irataira hivatkozva csikarnak ki belőlük főleg pszichés nyomás útján.

Szektatag bárki lehet

Elég hozzá egy családi tragédia, munkahely elvesztése vagy bármi más, ami depresszív hangulatba ejt minket - tehát amikor valamilyen lelkileg sebezhető állapotban vagyunk - és ha ezen felül még járatlanok is vagyunk a vallástudomány terén, vagy akár a pszichológiában, és éppen ebben az időben kopogtat be hozzánk egy szekta, nagyon könnyen beolvadhatunk egy nyájba. Észre se vesszük. A szektába való belépés nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem fokozatosan. A sebzett ember számára először vigaszt nyújtanak, majd elhívják egy összejövetelre. Ha az első benyomás pozitív, újra és újra elmegy a csoport találkozóira, vagy istentiszteleteire, a behálózás már majdnem elnyerte végső stádiumát. A manipuláció már a legelső találkozáskor elkezdődik. A legveszélyeztetettebbek a fiatalok és a magányos emberek. A beolvasztott szektatagok alapvetően viszonylag akaratgyenge, jó szándékú, jóhiszemű emberek, őket lehet a leginkább megvezetni.


Fontos tudni, ha valamelyik hozzátartozónkat, családtagunkat elkapták, ne akarjuk erőszakkal távozásra bírni a szektából! Azzal csak rontunk a helyzeten. Vannak emberek, akik önként hamar otthagyják a szektát, mert rájönnek, mi a helyzet. De vannak, akik évtizedeket is elpazarolnak az életükből - sőt, nem kevés gyerek egyenesen beleszületik egy szektába, mivelhogy a szülei tagok.

Ha ügyesek vagyunk, a tanítványunk a külvilágot lassanként fenyegető, félelmetes helynek érzi majd, ami ellen védelmet talál nálunk. Aminek persze ára van - és ezt mi szabtuk meg.
Ha már nagyon sok pénzünk van, fektessük be: alapítsunk tévét, újságot és a tőzsdén is próbáljunk szerencsét. Közben persze folyamatosan ügyeljünk híveink álmára, nehogy egy is felébredjen. Az újakat kápráztassuk el, keltsük egy nagy hepaj illúzióját és éreztessük vele, hogy itt a helye, míg a régi tagokat foglaljuk le valami munkával, nehogy „bűnös gondolataik" támadjanak és lelépjenek. Ügyeljünk folyamatosan arra is, hogy a saját imázsunk ne veszítse fényét, mindig mutassuk meg magunkat, és a belső kör tagjaival magasztaltassuk fel tetteinket.

 

Hogyan alapítsunk szektát?
Ha magnetikusak vagyunk és hitelesen meg tudunk jelenni több ember előtt, akkor jó esélyünk van arra, hogy szektát alapítsunk. Első lépésként választanunk kell egy átütő erejű isteni kinyilatkoztatást, vagy ha lusták vagyunk utána olvasni, egyszerűen találjunk ki egyet! Következő lépés a hívek toborzása. Mivel manapság a szélsőségek korát éljük, így tulajdonképpen mindenki célszemély. Dolgozzunk ki egy különleges idomítási eljárást, amivel hosszú távra magunk mellé köthetjük az illetőket. Sokat segít a látványos szertartásterem, a szép miseruha. Minél több ember gyűlik körénk, annál kezelhetőbbek, hiszen a tömegben eltűnik az egyéniség. A híveinkben végig azt a látszatot kell kelteni, hogy értük élünk, és minden lépés, amit együtt teszünk, az üdvözülés felé vezet. Néha az általános hitrendszeren és belső értékrenden kívül potyogtassunk el apróbb titkokat, amivel egyes tagokat még közelebb vonzhatunk magunkhoz. Velük fogjuk kialakítani a szilárd belső magot - a tisztikart. Tiltsunk meg minden más szellemi irányzattal kapcsolatos érdeklődést, egyedüli véleményt harsogjunk, hiszen csak az a hiteles. Szedjünk magas tagsági díjat, és ne szerénykedjünk! Hivatkozzunk arra, hogy Isten birodalmába drága a vízum, ám a csoportos utazás kedvezményes.
Adjuk parancsba, hogy minden kiszivárogtatott információ halálos bűn: így kizárható, hogy bárki más objektíven értesülhessen a nálunk zajló közösségi életről.
Most már van egy kis szektánk, elvrendszerünk, támadóink és célunk. Utolsó lépésként gondoskodnunk kell arról, hogy a tagok elköteleződése egyre szilárdabbá váljon. A híveinket személyesen is érdekeltté kell tenni, hogy hirdessék tanainkat, meg kell győzni őket, hogy mindezt a közösségért és önmagukért teszik. Apró trükkökkel növelhetjük a bevételt: tanfolyamok, különleges beavatások átadásával, melynek ára az elérendő spirituális szint mértékével arányos. Ha valaki meginogna, kedvesen közöljük vele, hogy ha most visszafordul, sosem fogja elérni a kívánt célt. Nem hátrálhat meg, végig kell járnia az utat.
Ha ügyesek vagyunk, a tanítványunk a külvilágot lassanként fenyegető, félelmetes helynek érzi majd, ami ellen védelmet talál nálunk. Aminek persze ára van - és ezt mi szabtuk meg.
Ha már nagyon sok pénzünk van, fektessük be: alapítsunk tévét, újságot és a tőzsdén is próbáljunk szerencsét. Közben persze folyamatosan ügyeljünk híveink álmára, nehogy egy is felébredjen. Az újakat kápráztassuk el, keltsük egy nagy hepaj illúzióját és éreztessük vele, hogy itt a helye, míg a régi tagokat foglaljuk le valami munkával, nehogy „bűnös gondolataik" támadjanak és lelépjenek. Ügyeljünk folyamatosan arra is, hogy a saját imázsunk ne veszítse fényét, mindig mutassuk meg magunkat, és a belső kör tagjaival magasztaltassuk fel tetteinket.

 

cikk-tipus-linkek

Csak óvatosan szektásodj!

Oszd meg másokkal is!
Mustra