Tudja, mennyi tévézés, gépezés árt a gyereknek?

Nagyjából fél órája ülünk a nőgyógyászati magánrendelő várótermében, amikor az egyik várakozó anyuka másfél év körüli kisfia végképp megunja és irgalmatlan hisztibe kezd. Anyuka először megpróbálja a hagyományos módszerekkel elterelni a gyermek figyelmét, majd körülnéz, és a kisfiú kezébe nyom egy okostelefont. „Csak ilyenkor adom oda neki” – mondja szabadkozva. A kisfiú nyomogatni kezdi a telefont, számára megszűnt a külvilág. Végre csend van.

Bezzeg az én időmben...

Bezzeg az én időmben a gyerekek csak este nézhettek tévét, jellemzően fürdés előtt, és szigorúan el kellett hagynunk a terepet, amikor a maci megmosta a fogát. Később, a rendszerváltás után nálunk ezen a téren is lazult a fegyelem, végig lehetett nézni egyszerre akár egy Kacsameséket, egy Benjit és egy Chip és Dale-t is. Ezek a mai fiatalok meg előbb tanulnak meg elindítani egy youtube-videót, mint beszélni.

shutterstock 178528724
Shutterstock

A tévé és a videójáték nem feltétlenül az ördög műve, és nem kell eltiltani minden formájától a gyereket – ugyanakkor figyelni kell, mit és mennyit néz. Egy új kutatás ugyanis több mint ezer amerikai gyermek követéses vizsgálata során bebizonyította, amit a józan eszünkre hallgatva mindig is sejthettünk: egy csomó minden, köztük a gyerek iskolai teljesítménye és testsúlya is nagyban múlik azon, hogy mennyire követik figyelemmel és mennyire kontrollálják a szülők a gyerekek médiafogyasztási szokásait.

Agresszív, kialvatlan gyerekek

A kutatók szerint ez a hatás nem nagy, de az idő múlásával felhalmozódik. A JAMA Pediatrics című gyermekgyógyászati szaklapban megjelent tanulmány szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy gyermekeink több éber órát töltenek tévénézéssel vagy videójátékokkal, mint bármi egyéb tevékenységgel. A tévé és monitor előtt töltött idő pedig összefügg a gyerekkori alvászavarokkal, a romló iskolai teljesítménnyel és az elhízással. Az Amerikai Gyermekgyógyászai Akadémia ajánlása szerint a két év feletti gyermekek maximum két órát tévézhetnének egy nap, azonban az amerikai gyerekek ezt a legtöbb felmérés szerint rendre túllépik.

A jelen tanulmányban 1323 gyereket vizsgáltak, kikérdezték a szüleiket is, és adatokat kértek az iskoláktól. Az eredmény: nem csak a napi, képernyő előtt töltött órák száma számított, hanem a szülők hozzáállása a témához. Ott, ahol a szülők megszabták, mennyi időt tölthet a csemete a tévé előtt, szabályozták, mit nézhet, és beszélgettek a gyerekkel a tévéműsorokról, a gyerekek jobban aludtak, jobb jegyeket kaptak az iskolában, több barátjuk volt, jobban beilleszkedtek kortársaik közé, és kevésbé voltak agresszívek. A jobban alvó gyerekek pedig kisebb eséllyel váltak túlsúlyossá.

Az sem mindegy, hol a tévé

Az elmúlt évtizedben az elhízott gyermekek száma megduplázódott az USÁ-ban, és ez a kutatások szerint szorosan összefügg a tévézéssel: míg a 8 és 18 év közötti gyerekek átlagosan heti 8,75 órát töltenek sportolással, fizikai aktivitással, addig tévénézéssel vagy videójátékkal átlag 44,5 órát. Vagyis nagyjából annyit, amennyit szüleik munkával.

shutterstock 110873543
Shutterstock

Minden tévé előtt töltött óra pedig 6 százalékkal növeli az elhízás esélyét – ha a tévé a nappaliban van. És 31 százalékkal, ha a tévé a hálószobában helyezkedik el. A tévé előtti jellemzően mozgásszegény testtartás mellett az egészségtelen ételek, édességek reklámjai növelik ezt a hatást.

És ha utána beszélgetünk a Barátok köztről?

Sajnos nem úgy van az, hogy akármennyi tévét nézhet a gyerek, ha beszélgetünk vele a műsorról. Sőt. A tanulmány szerzői figyelmeztetnek, hogy ha együtt nézzük a tévét, az egyrészt pozitív, hiszen így követni tudjuk, mit bámul a gyermek, ugyanakkor negatív hatása is van: ezek a gyerekek gyakran végül több tévét néznek és annak káros hatásai felerősödnek, mivel úgy érzik, a szülő jelenlétével belenyugszik az állandó tévézésbe. Vagyis, ha anyám is csinálja, akkor nyilván nem tilos, hanem helyes és követendő.

Dr. Gentile és munkatársai szerint az a megoldás, ha a szülő szigorú határokat szab mind időtartam, mind tartalom tekintetében, és gyakran beszélget a gyerekkel a megnézett műsorokról. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a gyerekek várhatóan hisztériás nagyjeleneteket fognak rendezni, de ne adjuk fel: bármikor el lehet kezdeni és hosszú távon megéri energiát fektetni a dologba, hiszen a hatások az évek során halmozódnak. És talán nekünk is jobb, ha a gyerekünk jól alszik, barátságos és kevésbé agresszív.

Hogyan szabályozzuk?

Ha nem vagyunk biztosak benne, hogyan beszélgessünk a gyerekkel a tévéről, illetve hogyan kontrolláljuk médiafogyasztását, összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot:

  • Szabjon meg pontos időhatárokat! Azaz legyen világos, mennyi tévét nézhet a gyermek és azt mikor teheti.
  • Beszéljen a hamis celebekről! Vagyis figyelmeztesse a gyereket arra, hogy a popkultúrában megjelenő szépségideál valójában fotoshopművészek alkotása, a celebek (gyakran) nem példaképek.
shutterstock 30081772
Shutterstock
  • Mutasson példát! Néha iktassanak be képernyőmentes napokat, amikor egyik családtag sem kapcsolja be sem a tévét, sem a számítógépet. Még ön sem. Még apa sem.
  • Figyeljen oda a gyerekre! A gyerekek gyakran más történetekbe ágyazva, reggeli rohanáskor, vagy épp fürdés közben hoznak fel fontos témákat. A média az értékrendet is formálja, ezért fontos, hogy mindig készen álljon megvitatni a család értékrendjét. (Vagy ha nem áll készen, képes legyen félretenni és később felhozni a témát.)
  • Figyeljen a karikákra! A korhatár-besorolások is tévedhetnek, de nem véletlenül léteznek, ezért nem árt odafigyelni rájuk. A magyar korhatár-besorolásokkal kapcsolatos tudnivalókat itt is elolvashatja.
  • Ne feledje a reklámokat! Lehet, hogy beszélgettek a gyerekkel a látott filmekről, de ne felejtse el, hogy a legtöbb adón ezeket reklámok is megszakítják. Ezek azt sugallhatják, hogy egy konkrét csokoládé elfogyasztása szupererőt kölcsönöz, vagy hogy szomorú emberek adott sörmárka hatására táncra perdülnek. Ezeket a hiedelmeket sem árt csírájában elfojtani.
Oszd meg másokkal is!
Mustra