A közelmúltban a Védegylet konferenciát szervezett az "Élelmiszer-önrendelkezés a közétkeztetésben" címmel, ahol külföldi és hazai kezdeményezések, szakmai előadások mellett kormányzati és jogi oldalról is megközelítették a közétkezetés problémáját.
A gyerekeket érintő közétkeztetésről és annak visszásságairól már mi is írtunk korábban (itt és itt és itt), hiszen tudjuk a helyzet nem rózsás. A különféle aggasztó eredményekkel záruló vizsgálatokra válaszul számos helyi kezdeményezés indult el az utóbbi években, kijött egy országos tiszti főorvosi ajánlás, Békés megyéből útrakelt a Minta Menza Program, de jogszabályi szintű változás nem történt. Azóta is erre várunk.
Eközben pedig nehéz túllépni azon, hogy valójában mennyi pénzből is kell megoldani a gyerekek étkeztetését az intézményekben: egy gyerek háromszori étkezésére az ország különböző intézményeiben naponta 300 és 1000 forint közötti összeg jut. Aki járt már boltban, piacon, az tudja, hogy ez mennyire kevés.
És azon is érdemes elgondolkodni, hogy el kell találni azt a határvonalat, ahol az étel már viszonylag egészséges, de a gyerekek még megeszik. Mert ahogy az egyik korábbi cikkünkben már részletesen kitárgyaltuk: nincs annál nagyobb pazarlás a közétkeztetésben, mintha a kaja a szemétbe megy. Hiába a teljeskiőrlés, a zabpehely meg a zöldsaláta, ha inkább a büfébe mennek helyette melegszendvicsezni.
Milyen étel van az oviban? Megnézheti a világhálón
A Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatalt (Nébih) Zoltai Anna osztályvezető képviselte, aki bemutatta azt a január vége óta tartó akciósorozatukat, amely során érzékszervi vizsgálatokat végeznek szúrópróbaszerűen felkeresett közintézményekből (óvodák, iskolák) vett mintákon, és véleményt alkotnak az ott tálalt menüről. Az ellenőrzések első körét feldolgozó márciusi cikkünket itt olvashatják, ebből az is kiderül, pontosan hogyan és mit tesztelnek a Nébih ellenőrei.
A Nébih honlapján fotó és szöveges értékelés olvasható a tesztelt menükről, érdemes ránézni, hátha már az Ön gyerekének intézményében is jártak. A tapasztalatuk nem túl jó, de amióta akcióznak, észlelhető némi javulás. Ezt a fogyasztói beszámolókból és onnan is tudják, hogy a problémás helyekre vissza-visszatérve van módjuk hasonlítani. Megnéztük a listájukat, az első körben egyetlenként "Nem megfelelt minősítést" kapott harmadik kerületi iskolában például az ismételt ellenőrzésen már "átlag feletti" ebédet találtak a hivatal tesztelői.
[Szubjektíven annyit tudunk ehhez hozzátenni, hogy a mi ovinkban első körben átlag alatti kaját találtak, ezt követően a szülők és az óvónők is mozgolódni kezdtek, tárgyalásokat kezdtek az önkormányzattal és az ételszállítóval. A közelmúltban aztán egy hétig tesztelték az anyukák az ovis menüt, minden nap más ment be, kóstolta meg és fotózta le az ebédet, majd küldte el a tapasztalatait a többieknek, és összességében az egész heti menüvel elégedett volt az anyaközösség, és a javulást támasztja alá az óvónők beszámolója is. a szerk.]
Néhány próbálkozás a fővárosban
A konferencián hallottuk több fővárosi szülői vagy civil kezdeményezésről, köztük például arról a Wekerlén aktívan működő szülői csoportról, amely összefogott, hogy az önkormányzat által tavaly szeptemberben 10 évre szerződtetett közétkeztető szolgáltatónál javulást érjen el. Akciójuk oka, hogy már az iskolakezdés elején rengeteg panaszt hallottak, tapasztaltak az ételek kapcsán.
Kezdetben az önkormányzat meg sem akarta őket hallgatni, de a nyilvánosság és kitartásuk megtette a hatását: januárban leültek tárgyalni – a szülők, az önkormányzat és a szolgáltató képviselői. A cég vállalta, hogy javít a minőségen, részt vesz a Minta Menza Programban az önkormányzat pedig szigorítja a hozzá tartozó tálalókonyhák üzemeltetési szabályait (pl.: tálalás, hulladék kérdése), és jobban figyel az egészségügyi ajánlásokra is.
Maczkóné Riczu Tünde, a XV. kerület dietetikusa is elmondta, hogy a kerület igyekszik az 500 fős konyháját 1500 fősre bővíteni, mivel céljuk a saját üzemeltetésű konyhák kapacitásának növelése. Számításaik szerint meg tudják oldani azon a költségen a főzést, amennyit az önkormányzat kifizet a szolgáltatóknak. Azaz nem kerül többe, viszont a kezükben van az irányítás, a döntés lehetősége.
Olcsón is lehet jó?
A konferencián előadást tartott Buday Péter, az ismert séf is, aki saját programjáról mesélt, amelyet már 2009-ben kitalált, de ahogy mondta, senkit nem érdekelt eddig, csak három hete kezdtek el vele foglalkozni. A program lényege, hogy kis pénzből is (átlagosan 197 Ft+áfa/nap) ki tudja hozni a napi étkezés alapanyag árát, ami elsőre nem tűnik túl bizalomgerjesztőnek, mert éppen, hogy az alacsony árat szokták a rossz minőség egyik okának megnevezni.
De Buday állítja, hogy ő képes ízletes és tápláló ételsort ennyiből kihozni, s ezt már több iskolában is letesztelték, és nagyon jók a visszajelzések. Mint mondta, a menzák 80-100 ételes repertoárjához képest ő 560 féle ételt tud ebből az összegből elkészíteni. Szerinte szakértelemmel és némi érzékkel lehet gazdálkodni ennyiből, és felsorolt néhány hibát, amit lát a közétkeztetésben.
Tapasztalata szerint az ételeknél a mennyiségre és nem a minőségre, beltartalmi értékekre törekednek, így lehet az, hogy egyszerűen vízzel hígítanak, hogy eltelítődjön a gyerek. Ő kisebb mennyiségű tápláló ételek készít, nem gondolja, hogy egy ovis gyereknek liternyi mennyiséget kellene ebédelnie.
Az óvodáknak az is lenne a célja, hogy ne csak kiporciózza a gyerek táljára az ebédet, hanem információt is kapjon az ételekről, mi miért jó, egészséges. Így maga eldönthetné, hogy megkóstolja-e vagy sem. Buday elmondta, hogy ő hathetes étlapot készít, amelybe a szezonális zöldségek, gyümölcsök kapnak hangsúlyt (ezért olcsóbb is). Ő is tudja, hogy a gyerekek szeretik az édes ízeket, ezért például szezonban sütőtök krémleveset készít nekik édesre sült tökből mézzel, vagy csak megpirítja a reszelt almát, ami így szintén egy egészséges, édes csemege lesz. [De miért kell a reszelt almát megpirítani? Miért kell az almát egyáltalán lereszelni????]
A közétkezetés jogi kérdés is
Az oktatási jogok biztosa, Dr. Aáry-Tamás Lajos és Dr. Lux Ágnes gyermekjogi program vezető (Alapvető Jogok Biztosának Hivatala) is felszólaltak, és igen elgondolkodtató oldaláról közelítették meg a közéteztetést. Talán erre az aspektusra sokan nem is gondolnak. Arról beszéltek, hogy miután az iskoláztatás, a közoktatásban való részvétel állampolgári kötelezettség, tehát mindenkinek részt kell vennie benne, igazságtalan az, hogy az óvodások és az iskolások ki vannak szolgáltatva annak, hogy a nap folyamán mit kapnak enni, és nincs semmiféle ráhatása a szülőknek, hogy kitől milyen ételt szeretnének, és ha problémájuk van, nem ér célba panaszuk.
Sajnos manapság a közbeszerzései eljárásokkal kiválasztott ételszállító cégek között olyan erős a verseny, hogy egymás alá ígérnek, csak, hogy ők kerüljenek ki nyertesnek. Nagy a tét, az igaz, de emiatt olyan alacsony árakból kénytelenek dolgozni, aminek a gyerekek látják a kárát: ízetlen, egészségtelen, kevés a nekik szánt étel.
A minőség a pénz mellett még sok mástól is függ. Befolyásolja az is, hogy a főzés és a tálalás között mennyi idő telik el (ha szállítani kell, akkor az időveszteség miatt romlik a minőség), mennyire szakszerű és lelkiismeretes az étlap kiválasztása, mennyire követik a közétkeztetésre vonatkozó ajánlást, és mennyire tartják szem előtt az ízeket.
De az, hogy milyen az étel íze, csak az egyik oldala az éremnek, mert beszélni kell(ene) az egészségügyi kihatásaikról is. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) adatai szerint Magyarország táplálkozással összefüggő egészségügyi mutatói a legrosszabbak közé tartoznak az Európai Unióban, és ebben a nem megfelelő mindennapos óvodai, iskolai étkezésnek is komoly szerepe van. Meg persze az is számít, mit esznek otthon, de ez most más kérdés.
A konferencián abban minden résztvevő egyetértett, hogy a fogyasztóknak joguk van a saját közétkezetési érintettségében ellenőrzést gyakorolni, és meg kell szűntetni a kiszolgáltatottságot. Olyan rendszerre van szükség, amely több munkahelyet teremt, támogatja a kistermelőket, piacot biztosít a helyi, hazai terméknek, bio alapanyagokra is épül, és az egészséges étkezés meghonosodását támogatja.
És ami a konferencia óta történt...
A konferencia óta eltelt időben egyre több hír lát napvilágot, amelynek témája a közétkeztetés javítását célozza meg. Április 28-án elkészült a közétkeztetésről szóló jogszabálytervezet, amely többek között a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, gyermektáborokban és kórházakban alkalmazható étrend táplálkozás-egészségügyi előírásait tartalmazza. A kormány honlapján olvasható dokumentumhoz május 10-ig lehet hozzászólni, véleményt alkotni. Érdemes szánni rá egy kis időt.
Bár 2011 augusztusa óta van egy országos tiszti főorvosi ajánlás a közétkeztetésre vonatkozóan, de ezt nem kötelező betartani, s aki ezt nem veszi figyelembe, nem büntethető. Azóta is várják a szakmában és a szülők is, hogy legyen egy olyan jogszabály, amelyet mindenkinek be kell tartania és felelősségre vonható, ha nem eszerint jár el.
A megjelent jogszabálytervezetben többek között rögzítenék, hogy az étrendet az élelmezésvezető állítsa össze, hogy a közétkeztető minden általa biztosított étkezéshez étlapot készítsen, és azt az intézményben étkezők és a szülők is megtekinthessék. Az étlapon fel kell tüntetni az ételek energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, és sótartalmát, valamint az allergén összetevőket.
Rögzítenék, hogy a különböző korcsoportok számára mennyi a naponta szükséges energia bevitel és a különböző korcsoportok étrendjének milyen arányban és módon kell tartalmazni egyebek mellett húsokat, tejtermékeket, zsiradékokat, cukrot, gabona alapú élelmiszereket, zöldségeket és gyümölcsöket. A változatos étrend eléréséhez egy úgynevezett változatossági mutatót kell alapul venni, amelyet a leves-, hús-, főzelék-, és köretfélék gyakoriságából számítanak ki.
Olyan részletek is olvashatók benne, hogy az egész napos étkeztetés esetén egy embernek biztosítani kell legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget - amibe a burgonya nem számít bele - vagy gyümölcsöt, ezekből legalább egy adagot nyers formában, továbbá három adag gabona alapú élelmiszert. A szükséges folyadék biztosítására az ivóvízen kívül ásványvíz vagy tea adható, utóbbi csak az előírt cukormennyiséggel. Édesítőszert viszont a hat év alatti korcsoportnak - a diétás étkezést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedők kivételével - nem lehetne adni.
A szabályozás, ha tényleg elfogadják, jövő januártól lenne hatályos.
