Riasztó tények: az arckrémed és mosószereid megbetegíthetnek

Minden terhes nő veszélyes, potenciálisan mérgező, vegyi anyagok hatásának van kitéve, ami befolyással lehet a születendő gyermekre - ez a megdöbbentő tanulsága az Egyesült Államokban készült, a maga nemében új tanulmányból, ami 163 különböző vegyi anyag hatását vizsgálta 268 nő szervezetében. Rossz hírek a háztartási anyagokról.

A kísérletből kiderült, hogy a kérdéses, veszélyes anyagok nem mindegyike volt megtalálható a vizsgált terhes nők szervezetében, ami optimizmusra ad okot, hiszen eszerint az egyes veszélyforrások némely esetben, odafigyeléssel teljes mértékben elkerülhetőek. Azonban minden nő az ún. vegyi anyag „koktél” hatásának van kitéve.

Az autizmus, és a gyerekkori rák okát az anyaméhben keresik

A fürdőszoba kémiai aknamező

Korábban beszámoltunk Annie Leonard aktivista filmjéről, aki bemutatta, hogy rúzsa, napolaja, saját és gyermeke samponja tartalmaz rákkeltő anyagot. Sérült spermák, asztma és tanulási nehézség, ezek mindennapos használati cikkeink következményei. Sajnos kiderült, hogy az anyatej is nagy veszélyben van. Íme a lista.

A különböző, egyenként is veszélyes anyagok, együttesen még veszélyesebb vegyületeket alkothatnak, melyek egészségkárosítóak. Az autizmus, elhízás és gyermekkori rákos megbetegedések arányának növekedése miatt a kutatók az anyaméhben keresik a veszély forrását. Már régebben bizonyítást nyert az a megállapítás, hogy a vegyi anyagok a méhlepényen is átjutnak. Igaz, az alacsony mennyiségben jelenlévő szennyező anyagoknak a fejlődő magzatra gyakorolt konkrét, pontos hatása még nem ismert.

A tanulmány a terhes nők szervezetében megtalálható vegyi anyagok főleg mennyiségi vizsgálatára volt kiélezve. A kísérletben résztvevők közül majdnem minden nő fertőzött volt az alábbiakban felsorolt számos olyan vegyi anyaggal, melyek közismerten gyanúsítottak abban, hogy komoly egészségügyi problémák kialakulásának kockázatához járulnak hozzá:

PCB (poliklórozott bifenilek)

Széles körben használtak, tűzálló anyagok impregnálására, hűtő olajként, illetve kondenzátorokba, transzformátorokba töltött olajként. Fokozatosan tiltották be használatukat az 1970-es években. Széleskörű elterjedtsége miatt azonban lassan vonult ki a használatból, illetve a környezetben a mai napig megtalálható ún. diffúz szennyezésként például folyók vizében.

Neurotoxikus hatású, tehát az idegrendszeren fejti ki mérgező hatását. Ezen kívül mutagén, ami annyit jelent, hogy a genetikai állományban mutációkat okoz, ami rákos megbetegedések kialakulásához vezethet. Sajnálatos módon ezek az anyagok jól bioakkumulálódnak, azaz az anyag mennyisége fokozatosan felgyülemlik a szervezetben.  A környezetből a táplálékláncon keresztül a láncban feljebb álló élőlények (ragadozók) szervezetében található meg a legnagyobb mennyiségben, mint például a halakban. A halakat táplálékként fogyasztva, a bennük akkumulálódott mérgező anyagok hatványozott mennyiségben jutnak az emberhez, így jelentve potenciális veszélyt az egészségre.

Növényvédő szerek

Használatuk főleg az '50-es, '60-as, '70-es években terjedt el. Európában és világszerte sokukat már régen betiltottak. Egyik hírhedt képviselőjük a DDT, amit leginkább rovarirtásra alkalmaztak. Jelenlétük sajnos a mai napig kimutatható az élelmiszerekben, főleg húsokban és halakban. Hatásuk főleg a nemző korú felnőtteknél mutatkozik meg fogamzási nehézségekben.

A perfluor-karbonok (PFC) családja

Főleg élelmiszerek csomagolóanyagaiban fordulnak elő, tapadásmentes edényeknél, vízálló csomagolóanyagokban, illetve textilekben és rovarirtó szerekben. Daganatkeltő hatásuk ismert, emellett fejlődési rendellenességet okozhatnak. A tudósok megfigyelték, hogy ezen anyagok megnövekedett szintje a vérben gyermekeknél magasabb koleszterin szinttel jár együtt. A pontos ok-okozati összefüggések egyelőre ismeretlenek, de figyelmeztetnek az esetleges veszélyre. A PFC család egyik ismert vegyülete a perfluoro-oktán sav (PFOA), amit felületaktív anyagként használnak a teflon gyártásához, melyet konyhai edényeink is tartalmaznak, illetve a perfluoro-oktán szulfonát (PFOS).

A biszfenol A (BPA)

Kemény műanyagokban, cumisüvegekben, konzervek, üdítős italok belső burkolatában található, műanyagadalék anyag. Ausztrália, Dánia és az USA néhány állama egy ideje már korlátozza használatát. Kanada 2008 óta nem engedélyezi felhasználását a cumisüvegek előállításához, és mára teljes mértékben betiltották, veszélyes, mérgező anyagnak minősítették. Hatása főleg idegrendszeri illetve hormonális. Elősegítheti az idő előtti, korai nemi érést illetve a mellrák kialakulását. (A BPA-ról hamarosan bővebben is írunk majd!)

A fenolok

Mint a közismert triklozán, amit tartósítószerként használ a kozmetikai ipar, antibakteriális hatása miatt szinte minden hétköznapi, kézfertőtlenítésre szolgáló szerben megtalálható. Használata nem csak környezet- és egészségkárosító, de elősegíti az egyre rezisztensebb, azaz ellenállóbb baktériumok kialakulását. Fogkrémekben, szappanokban is megtalálható. A folyók vizébe kerülve az UV-sugárzás hatására alakul veszélyes, rákkeltő dioxinná. Ezen kívül pedig hatással van a hormonrendszerre. Lebomlása lassú, nehézkes folyamat. Környezetkárosító hatása miatt az Európai Unió már évekkel ezelőtt a környezetszennyező kategóriába sorolta.

Polibrominált difenil-éterek (PBDE)

Főleg tűzálló anyagok, textilek előállításához használt vegyületek, melyeket a '70-es évek végén az Egyesült Államok betiltott. Hatásuk nagyban hasonlít a PCB-hez. A terhesség alatt az agy fejlődésének kritikus szakaszában illetve a korai gyermekkorban okozhat károkat. Mióta használatát betiltották, számos tanulmány dokumentálta, hogy állandó hatással van az idegrendszerre még akkor is, ha a gyermek alacsony koncentrációnak van kitéve.

Ftalátok

Illatanyagokban, műanyagokban, a PVC-padlóban, mosószerekben, illetve sok egyéb használati tárgyban előfordulnak. Kiválasztódnak az anyatejjel, a terhesség alatt pedig veszélyeztetik a magzatot. Fiúgyermekekben alacsony nemi hormonszint kialakulását okozhatják ezek a vegyületek, így a ftalátot tartalmazó gyermekjátékokat betiltották Magyarországon is. Nők esetében a mellrák kialakulásának kockázatát növelik.

A policiklusos aromás hidrokarbon savak (PAH vegyületek)

Leginkább a talajban, üledékekben és olajos anyagokban fordulnak elő, emellett a feldolgozott fosszilis tüzelőanyagokban és a kátrányban is megtalálhatóak.

A fentiekben említett káros, vegyi anyagok mindegyike kimutatható volt a kísérlet során a terhes nők szervezetében, habár alacsonyabb koncentrációban, mint a nem várandós nőkében. Ennek oka a várandós nők egészségtudatosabb életmódja is lehet. Azonban a mérgező anyagok jelenléte, felhalmozódása tény, mint ahogyan az is, hogy a méhlepényen keresztül a veszélyes anyagok a magzathoz is eljutnak, amik komoly egészségügyi kockázatot jelentenek a születendő gyermek számára. Természetesen tudatában kell lennünk annak a ténynek is, hogy a környezeti tényezők mellett, a genetikai faktorok is szerepet játszanak egyes, pl. daganatos betegségek kialakulásában.

(Folytatjuk!)

Oszd meg másokkal is!
Mustra