Gyermekek után járó ellátások 2011. - 1. rész

Új év, új szabályok... vagy mégsem? Nem könnyű kiigazodni az állandóan változó jogszabályok rendszerében. Cikksorozatunk segíteni szeretne mindazoknak, akik most kezdtek el barátkozni ezzel a témával, és persze azoknak is, akik a változásokra kíváncsaik. Mert ezeket a szabályokat könnyű elfelejteni, de mindig hasznos tudni róluk.

Több cikkben írok majd e témával kapcsolatosan, mert olyan összetett maga a rendszer, hogy az én fejem is zsongott, mire a végére értem. A cikkeket aszerint osztom részekre, hogy az ellátás biztosítotti jogviszonyhoz tartozik vagy nem, a harmadik cikkben pedig majd a táppénz, a babakötvény és a szülőket megillető szabadság lesz a téma.

Kezdjük azzal, ami a biztosítotti jogviszonnyal rendelkezőket illeti meg.

Biztosítotti jogviszony

Ki minősül biztosítottnak?

  1. Munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi, bírósági szolgálati jogviszonyban áll.
  2. Fegyveres erők, rendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
  3. Szövetkezet tevékenységében közreműködik, függetlenül attól, hogy ezt milyen jogviszonyban teszi (munkaszerződéssel, megbízással, vállalkozóként).
  4. Álláskeresési támogatásban(álláskeresési járadék, vagy álláskeresési segély) részesül.
  5. Egyéni vagy társas vállalkozó.
  6. Egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban dolgozik pl bedolgozóként vagy segítő családtagként, és a jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát.
  7. Választott tisztségviselő vagy alapítványnál, kamaránál, egyesületnél, és a jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát.

Mely időtartam alatt szünetel a biztosítás?

A fizetés nélküli szabadság, a munkavégzés kötelezettség alóli mentesítés, és az igazolatlan távollét időtartama alatt.

Ez alól kivételt jelent az, amikor háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe. Kivétel még, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére munkabér, távolléti díj, táppénzfizetés történik.

Terhességi-Gyermekágyi Segély (TGYÁS)

Ki jogosult terhességi gyermekágyi segélyre?

Annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

  • -  a biztosítás időtartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
  • -  a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

Ebbe a 365 napba bele kell számítani:

  • -   a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét,
  • -   közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot
  • -   a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

Milyen időtartamra jár a terhességi-gyermekágyi segély?

A szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, 168 napra jár, melyet a szülés várható időpontja előtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni.

Milyen mértékű a terhességi gyermekágyi segély?

A napi átlagkereset 70%-a.

Az összegét a szülést megelőző évben elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

A TGYÁS összegének megállapítására  a 1997. évi LXXXIII. törvény(Ebtv.) 48. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak (táppénzszabály) vonatkoznak.

Mikor nem jár a terhességi gyermekágyi segély?

  • -       a szülési szabadságnak arra a tartamára, amikor a teljes keresetét megkapja,
  • -       bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez.

Jogosult-e az egyéni vállalkozó a terhességi-gyermekágyi segélyre?

Az egyéni vállalkozó akkor jogosult TGYÁS-ra, ha az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában nem működik közre.

Hol kell igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt?

  • -       társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a munkáltatónál,
  • -       ha az igény elbírálására a Kincstár az illetékes, akkor a kincstárnál,
  • -       ha nincs kifizetőhely, illetve az igénylő egyéni vállalkozó, akkor a munkáltató, illetve a vállalkozás székhelye szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnál.

Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd ô továbbítja a székhelye szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részére.

Az igényt az „Igénybejelentés Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

Milyen iratokat kell az igénybejelentőhöz mellékelni?

  • -       a terhesgondozásról szóló kiskönyvet,
  • -       a terhes-állományba vételről szóló orvosi igazolást,
  • -       a szülést igazoló kórházi igazolást,
  • -       a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást),
  • -       a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványt, ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszony

A Gyermekgondozási Díj (GYED)

Ki jogosult a gyermekgondozási díjra?

  • - A szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.
  • - A TGYÁS-ban részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Mennyi ideig jár a GYED?

A GYED első napja a TGYÁS lejártát követő első nap. Ha nem kap a jogosult TGYÁS-t, akkor, akkor sem jár előbb a GYED.

Ha a gyermek 2010 április 30.-a előtt született, akkor a gyermek két éves koráig jár a GYED. Ez akkor is így van, ha a jogosult megszakítja a GYED-et, majd újra igényli.

Ha a gyermek 2010. április 30.-a után született, akkor a GYED időtartama megegyezik a szülést megelőzően biztosításban töltött napok számával, de legfeljebb a gyermek két éves koráig jár.

Testvér születésekor, ha még GYED-en van a szülő, vagy két éven belül GYED-en volt az erre jogosult, akkor az új GYED időtartama nem lehet kevesebb a régi időtartamánál, de nem hosszabbodik meg a GYED, TGYÁS, GYES időtartamával.

Lehet-e munkát végezni a GYED alatt?

A GYED alatti munkavégzés nem lehetséges.

Hol kell igényelni az ellátást?

Az igénybejelentést a munkáltatóhoz, a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárhoz (pl. egyéni vállalkozó) lehet benyújtani.

Hol kell igényelni az ellátást, ha a munkáltatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely?

Ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, a GYED-re a munkáltató kiállítja a „Foglalkoztatói Igazolás”-t és a biztosított által benyújtott igazolásokkal, igénybejelentővel együtt – három munkanapon belül – megküldi a székhelyre, telephelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár részére.

A biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvánnyal, az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a „jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni, s csatolni kell a Foglalkoztatói Igazoláshoz.

Hogyan történhet az igénybejelentés?

Személyesen, illetve postai úton is. Ha az igénybejelentés postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt meg kell őrizni.

Milyen iratokat kell benyújtani az ellátás megállapításához?

  • -       a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát,
  • -       a magánnyugdíjpénztár tagjának a záradékkal ellátott belépési  nyilatkozatot,
  • -       a biztosítás megszűnését követően igényelt ellátásnál az „Igazolvány az egészség-biztosítási ellátásokról” szóló igazolást,

Milyen összegű a GYED?

A GYED összege az átlagkereset 70%-a, és a táppénzszámítás szabályai szerint számolják ki. Azonban a GYED összege maximalizálva van, felső határa a mindenkori minimálbér kétszeresének  70%-a. Ez 2010-ben bruttó 100.100,-Ft-ot jelentett.

Ahhoz, hogy a fenti összeget megkapd a jogosultságot megelőző év január 1-től a GYED kezdő napjáig legalább 180 jövedelemmel ellátott nappal kell rendelkezni.

Ha ezzel a 180 nappal nem rendelkezik az igénylő, mert az anya ismét várandós, és csak rövid időre vagy egyáltalán nem ment vissza dolgozni, akkor a GYED alapja a korábbi kereseted összege lesz.

Mit vonnak le a GYED-ből?

A GYED-ből személyi jövedelemadó-előleget, nyugdíjjárulékot, és magánnyugdíjpénztári tagdíjat is vonnak.

Az OEP nyomtatványai itt letölthetőek.

(folytatjuk)

Oszd meg másokkal is!
Mustra