Irritáló hüvelyes: a szójaallergia feladja a leckét

Felvágottakat már évek óta nem eszem. Ez részben tudatos döntés, részben ízlésbeli. Ha mégis, akkor a baromfisonka kerül(het) fel nagy ritkán a tányéromra. Korábban volt is egy nagy kedvencem, egy hazai gyártású csirkemellsonka, aminek nemcsak az íze, de az állaga is kellemes volt. Mint kiderült, nem véletlenül.

Egészen addig eszegettem, míg az összetevőket meg nem vizsgáltam egy kicsit részletesebben (akkoriban még nem olvastam el minden - vagy legalábbis a legtöbb - ilyen szöveget). Nagy csalódás volt azt látnom, hogy bizony, még egy színhúsnak kinéző sonkában is ott van a szójafehérje. Micsoda átverés, én nem szóját akartam enni, gondoltam. Persze, később megtudtam, hogy ez nem is annyira ritka eset, hiszen a szóját számtalan esetben felhasználja az élelmiszeripar. A legtöbb ember számára ez a mennyiség nem is okoz problémát. Azok viszont, akik szójaallergiával küzdenek, valószínűleg másképp vélekednek.

Mitől alakul ki?

Hivatalos megfogalmazásban a szójaallergia a szójafehérje (glicinin, conglicin) által kiváltott specifikus, ismételt fogyasztás esetén újra kiváltható, nem várt tünetegyüttes, amelyben kóros immunológiai reakciók mutathatók ki. Az erre való hajlamot fokozhatja, ha túl korán (például csecsemőkorban) találkozik a szervezet a szójával, és ekkor a még éretlen immunrendszer hevesen tiltakozik az idegen fehérje ellen.

Az anyatejes táplálás korai (6 hónapos kor előtti) elhagyása (mivel számos csecsemőtápszer szójafehérjével készül) mellett az öröklött hajlam vagy atópia (amikor az immunrendszer fokozott mértékben képez IgE típusú ellenanyagot). is állhat a háttérben. A szójaallergia megjelenésének kockázata nő, ha az elsőfokú rokonok (például a szülők) is allergiásak. A hajlam mellett a nagyobb mennyiségben és gyakran fogyasztott szójafehérje is növelheti az allergia kialakulásának veszélyét.

Mit okoz?

A szójaallergia tünetei között megtalálható a kiütés, hasmenés, hányás, hasi fájdalom, puffadás, ismétlődő hörghurut, tüsszögés, asztma, alultápláltság, étvágytalanság, ritkán alvászavar, nyugtalanság, fejfájás. Ezek külön-külön akár el is terelhetik a figyelmet az allergiáról, de bármelyik fennállásakor célszerű a gyerekorvossal történt konzultációt követően allergológiai vizsgálatra is elvinni a gyereket, hogy minél hamarabb kiderüljön, mi a bökkenő.

Fontos, hogy a szigorú, allergénmentes étrendet, mivel a számos korlátozás egyes tápanyagok hiányának kockázatával járhat, csak orvosi diagnózis birtokában kezdjük el gyermekünknél (vagy magunknál). Az étrend összeállításához és a hiánybetegségek elkerüléséhez igénybe vehetjük szakképzett dietetikus segítségét is.

Az élet s(z)ója

Egyértelműnek tűnik, hogy szójaallergia esetén a szója és az abból készült élelmiszerek, termékek kerülendők. Ide soroljuk a szójatejet, -joghurtot, -túrót (tofu), -szósz, -lisztet, -lecitint, -granulátumot, -kockát, -darát, szójás fasírtport, szójatejszín és –hab, hidegen préselt szójaolajat.

Ennyi elég is, gondolhatnánk, ezeket könnyű kikerülni, elvégre nem is akarjuk vegánná tenni gyermekünket. Sajnos, ahogyan a tejfehérje is számos élelmiszerünkben benne lehet, "rejtett" formában, így ez a helyzet a szójával is. Nincs mese, minden címkeszöveget tüzetesen át kell nézni! A következő esetekben gyanakodhatunk: állományjavító és módosító anyag E322 jelzéssel (szójaszármazékot tartalmaz), lecitinaromaanyagoknövényi aromák, növényi aminosav-kivonatok, az emulgeátorként felhasznált E479 és E479btexturált növényi fehérje.

Szóját tartalmazhatnak valamilyen formában a húsipari készítmények (pl. virsli, krinolin, sonka, párizsi, kolbász, szalámi, húskrémek), a töltött, ízesített vagy natúr csokoládék (különösen a gyengébb minőségű húsvéti és mikulás csokik), a különböző (kész) mártások, a margarinok, a burgonyapürépor, a pudingporok, a rágógumi, a porított tejkészítmények, a fagylaltporok, anugátok, a karamella, a majonéz, a cukrászati lisztes áruk, az édesipari krémek, akétszersültek vagy éppen az ostyák.

Sőt, a gyerekek által igen kedvelt, előre panírozott, mélyhűtött húskészítmények, fasírtok esetében sem árt az óvatosság. Ekkor még nem is érintettük az étrend-kiegészítőkben, tápszerekben, fehérjekészítményekben szereplő mennyiséget.

Elég tetemes mennyiségű áru, résen kell lenni! Különösen az édességek esetében, hiszen ezek a gyerekek kedvencei. Ha tőlünk nem is kapják ezeket, vendégségben, barátoktól, ismerősöktől, rokonoktól számíthatunk a lelkes felajánlásokra. Jobb megelőzni a bajt, ezért: 1. mielőbb tanítsuk meg gyermekünknek, mit ehet, mit nem; 2. világosítsuk fel a közeli és távolabbi rokonainkat a helyzetről; 3. lehetőleg mindig legyen nálunk a garantáltan szójamentes termékek listája.

Zöld füzetek

Ez a lista nem más, mint a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank által évente megjelentett ún. negatív lista. Ebben megtalálhatjuk, hogy mit vehetünk meg az adott évben aggodalmak és kételyek nélkül. A 2010-ben érvényes füzeteket megrendelhetjük postán vagy e-mailben is, a részleteket keressük a www.taplalekallergia.hu-n. A lista az interneten folyamatosan bővül, ezért érdemes ide gyakran fellátogatnunk.

Speciális igények kielégítése

Szerencsére egyre több olyan élelmiszerbolt nyílik hazánkban, amely kifejezetten táplálékallergiások számára készült, biztonságos, az egyes allergénektől mentes termékeket árul. Legtöbbjük szolgáltatásai között megtalálható a rendszeres időközönként igénybe vehető dietetikai szaktanácsadás is, ha nem éppen maga az eladó is dietetikus.

Gyakori, hogy egyszerre több allergén (pl. szója- és tejfehérje) okoz panaszokat, így az étrend még tovább bonyolódik és szülő legyen a talpán, aki ezeket a szigorításokat csípőből veszi és abszolút biztonságos, allergénmentes ételeket képes főzni a hét minden napján. Az ilyen komplex esetek kezelésére is van megoldás, évről évre bővül a táplálékallergiások számára (orvos és dietetikus közreműködésével) készült receptkönyvek kínálata. Az extrémnek tekinthető, de nem is annyira ritka tej-, tojás- és szójaallergiások számára nyújt nagy segítséget Szőke Krisztina receptkönyve.

Elmúlik?

A tejfehérje-allergiához hasonlóan, megfelelő diéta esetén a szójaallergiát nagy százalékban, öt-nyolc éves korig „kinövik” a gyermekek, de hosszabb ideig is fennállhat. A hajlam és a kockázat csökkentéséért viszont már a várandósság és a szoptatás során is tehetünk valamennyit. Különösen akkor javasolt ezen időszak alatt a szóját és a szójatermékeket kihagyni az étrendből, ha már előfordult a családban szója- vagy egyéb táplálékallergia. Ilyenkor, amennyiben mi magunk nem vagyunk szójaallergiásak, nem kell túl szigorúan diétázni, de kifejezetten szóját és szójaterméket rendszeresen, számottevő mennyiségben ne fogyasszunk (például napi rendszerességgel több pohárnyi szójatejet és/vagy hús helyett csak tofut).

Egyéves kora alatt gyerekünknek semmiképpen ne adjunk szóját, szójaterméket, sőt egészen hat éves koráig érdemes vele várnunk, mivel növekedést és a tápanyagok felszívódását gátló anyagokat tartalmaz.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek