Sajnos már nemcsak a jövőt, hanem magát a jelent festi sötétre az a tény, hogy az aszály miatt több hazai tavunk is végérvényesen kiszáradhat. A klímaváltozás miatt a tavak nagyon gyorsan melegszenek, emiatt erőteljesebben párolognak, és egyszer csak majd kiszáradnak. A klímaváltozás mindenhol érzékelhető, még akkor is, ha nem sújt egyformán minden állóvizet. Egyre kisebb az esély, hogy egyáltalán láthatjuk még valaha a most megőrzött képeket egyes tavainkról és folyóvizeinkről.
Kiszáradás: volt már ilyen máskor is
A vízhiány alól a Balaton sem kivétel. Legnagyobb állóvizünk is kiszáradhat, ahogyan megtörtént ez már többször. Ezek közül a legemlékezetesebb az 1866-os év, amikor a vízszint olyan alacsony volt, hogy át lehetett gyalogolni az egyik partról a másikra. Ebben az aszályos évben a Velencei-tó és a Fertő tó is teljesen eltűnt.
Legutoljára 2003-ban volt extrém kevés víz a Balatonban, de 2012-ben is drasztikusan csökkent a magyar tenger vízállása. Hiába csökkent akár több tíz centit is száraz években a Balaton vize, egy-két év alatt mindig visszaállt az eredeti vízszint. Szakemberek szerint, ha el is tűnik egyszer a Balaton, annak nem az elpárolgás lesz az oka, hanem leginkább az elmocsarasodás.
Habár óriási vízhiánnyal küzd már évek óta a Velencei-tó is, a teljes kiszáradásától nem kell tartani. Igaz, júliusban megtörtént, hogy mindössze 77 centiméteres vízmélységet mértek a tavon, miután jelentős utánpótlás nem érkezik a mederbe.
Horgászverseny helyett sétálnak a tavakban
A tavak elsivatagosodása Magyarországot is elérte, és talán nem is gondoltuk, hogy ilyen gyorsan nyakunkon lesz ez a probléma. Ott, ahol korábban horgászversenyeket rendeztek, vagy jókedvű strandolók fürödtek, megesik, hogy ma már porzik a meder feneke.
A vészharangot akkor kongatták meg először, amikor a csapadékhiány és a felmelegedés miatt kiszáradt a Dunántúl népszerű horgásztava, a bicsérdi tó, valamint a Debrecen közelében lévő kedvelt kiránduló- és pihenőhely, a Vekeri-tó.
De ugyanerre a sorsra jutott Baranya megyében már legalább tíz horgásztó is. Ezeknél a tavaknál nemcsak az anyagi kár, hanem a természeti katasztrófa is felbecsülhetetlen.
Soha nem volt ilyen kevés víz Sástón sem
Az utóbbi hetekben drasztikusan lecsökkent a hazánk legmagasabb pontján kialakított mesterséges tó vízszintje is. A Mátrában lévő Sástón nemrég 48 centiméteres vízmélységet mértek az átlagos 96 centiméter helyett.
Sástó a Mátra egyik legkedveltebb kirándulóhelye azóta, hogy az 1960-as években kialakították.
Természetvédelmi szempontból is fontos terület, amely Natura 2000-es védelem alá tartozik, számos védett állat- és növényfaj élőhelye.
A tó vízutánpótlása kizárólag természetes módon történik, azonban az elmúlt hónapok csapadékszegény időjárása miatt ezek a források elapadtak, a vízszint pedig folyamatosan csökken, a szakemberek szerint augusztus végére akár teljesen eltűnhet a víz a kedvelt csónakázótóból, amelyben még soha nem volt ilyen kevés víz, mint ezen a nyáron.
Patakok és források is kiszáradtak már
A nyári vízhiány nem új keletű probléma, hiszen már télen is jelentős volt a csapadékhiány a folyókon, patakokban és a tavakban egyaránt. Az előrejelzések szerint pedig nem várható változás, marad a meleg időjárás, számottevő csapadék nem várható, így a folyók szempontjából sem lehet változásra számítani.
A Mátra erdeiben lévő patakok és források közül is több kiszáradt már Mátrafüred közelében.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő folyókban és kisvízfolyásokban is nagyon alacsony a vízállás, csak a Tisza duzzasztott szakaszain jellemző valamivel bővebb vizű állapot.
A Sajó és a Hernád vízszintjei az eddig észlelt legkisebb víztartományban mozognak.
A világ nagy tavai is veszélyben vannak
A világ vízkészletei egyre inkább apadnak, sok helyen már most komoly gondot okoz a vízellátás, és aggasztó a vízhiány.
Az iráni Urmia-tó sókedvelő baktériumoktól és algáktól vöröslő vize mindig is a turisták kedvence volt. A számuk azonban folyamatosan csökken, mert a tó területe a nyolcvanas évek óta ötödére zsugorodott. A következő nemzedékek feltehetően már nem fognak itt fürödni.
A hawaii-i Waiau-tó mérete 22 éve kezdett rohamosan csökkenni, mostanra pedig már csak egy pocsolya maradt belőle. A kiszáradás okára egyelőre nem jöttek rá.
Az Aral-tó hatvan évvel ezelőtt még a világ negyedik legnagyobb tavának számított, 2004-re azonban elveszítette vízmennyiségének 90 százalékát, és élővilágának nagy része is elpusztult.
A Jordán-folyó vízszintjének csökkenése miatt az elmúlt évtizedben a Holt-tenger kettészakadt, emiatt a déli része fokozatosan kiszárad.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
